2014. november 30., vasárnap

MAGYAR ÖRÖKSÉG - Magyar Örökség és Európa Egyesület

"A Laudációk könyve II. kötetének (2001-2005) előszavát még Schulek Ágoston, a Magyar Örökség és Európa Egyesület előző elnöke írta, aki 2011 októberében végleg eltávozott közülünk. Azóta ő is a Magyar Örökség Díj kitüntetettje, neve bekerült a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába: Schulek Ágoston és felesége, Szkalla Edith nemzetszolgálata Magyar Örökség.

Álljon itt néhány sor Koltay Gábor laudációjából, mely teljes terjedelmében olvasható ebben a kötetben: „Schulek Ágoston tucatnyi jelentős civil szervezet létrehozásában és eredményes működésében vett részt. Közülük az egyik legjelentősebb éppen a Magyar Örökség és Európa Egyesület volt, amelynek elnöki tisztét is betöltötte. Ebben a funkciójában nemcsak a művészet, a közművelődés, a tudomány kiemelkedő képviselőinek érdemeire hívta fel a közösség figyelmét, hanem gondolataival, szemléletével, nem utolsó sorban pedig kedves, megnyerő humorával, szellemességével mindvégig hozzájárult az értékelő munka, a közös gondolkodás felelősségteljes, mégis oldott hangulatának biztosításához. Ebben a minőségében a hazaszeretet, a hit, a tiszta, megalkuvás nélküli élet volt a jelszava.”

Nehéz örökébe lépni. Kiegyensúlyozott, mosolygós lénye, szellemi öröksége velünk marad. Munkáját évtizedeken keresztül fáradhatatlanul, odaadással, hitét megőrizve végezte. „Legyünk büszkék valamennyi kitüntetettre és jelöltre, hiszen ők nemzetünk fáklyavivői, motorjai, gyakran életben tartói!” – írta 2009-ben a Laudációk könyve Előszavában. Ő is az volt."

http://www.magyarorokseg.hu/

2014. november 29., szombat

Válasz arra, hogyan lesz Egység az országban – egy népes szer tanulságai

"Mondhat bárki bármit, lehetnek bármilyen nézetei, egy biztos. A gondolatoknak, és a kimondott szavaknak a tudomány által is elismert energiája és teremtő ereje van. Ezen a szombaton a Városligetben több mint kétszázan éltünk ezzel az adottsággal, együtt egy irányban használtuk ezt a teremtő erőt, ez pedig óriási dolog a mai világban! A végére az is letisztult, hogyan tudunk a különbözőségünket megőrizve együttműködni azért az egyszerű és világos célért, amiben mindannyian meg tudunk egyezni. Emelkedés! Fejlődés! Tisztulás! S mindez végre társadalmi, gazdasági, politikai szinten is induljon el!"

2014. november 28., péntek

Márai Sándor: A tapintatról és a gyöngédségről

"Mert van valami, ami több és értékesebb, mint a tudás, az értelem, igen, becsesebb, mint a jóság.
Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsőfoka. 
Az a fajta gyöngédség, mely láthatatlan, színtelen és íztelen, s mégis nélkülözhetetlen, mint fertőzéses, járványos vidéken a forralt víz, mely nélkül szomjan pusztul, vagy beteg lesz az ember. 
Az a tapintat és gyöngédség mely, mint valami csodálatos zenei hallás örökké figyelmeztet egy embert mi sok és mi kevés az emberi dolgokban, mit szabad és mi túlzás, mi fáj a másiknak, és mi olyan " jó ", hogy ellenségünk lesz, ha megajándékozzuk vele és nem tudja meghálálni? 
Ez a tapintat, mely nem csak a megfelelő szavakat és hangsúlyt ismeri, hanem a hallgatás gyöngédségét is. 
Vannak ritka emberek, akik tudják ezt. 
Akik a jóságot, mely mindig önzés is, pártolták és nemesítették, s nem okoznak soha fájdalmat barátságukkal, vagy rokonszenvükkel, nem terhesek közeledésükkel, nem mondanak soha egy szóval többet, mint amit a másik el tud viselni, s mintha külön, nagyon finom hallószerveik lennének, úgy neszelik mi az, ami a másiknak fájhat. 
S mindig tudnak másról beszélni. 
S oly élesen hallanak mindent, ami veszélyes az emberek között, mint az elektromos hallgató fülek érzékelik a nagy magasságban felhők között közeledő láthatatlan ellenséges gépmadarakat. 
A tapintat és a gyöngédség emberfölöttien érzékel. 
Igen, e két képesség emberfölötti."

2014. november 25., kedd

Kékmén és a lovasíjászat

A kékmén mondája a hunok legfontosabb szövetségesének, a lónak a jelképgazdag
mitikus története. Ló nélkül nincs hun. Ló nélkül nincs hun harcos, nincs hun élet, nincs Hun Birodalom.

A legrégebbi időkben a hunok még nem ismerték a lovat. Gyalog jártak, vagy néha felültek a marha, a bivaly, vagy a teve hátára. Dús termőföldjeik, vadban gazdag hatalmas erdeik és halban bővelkedő vizeik voltak. Mindenük megvolt, boldogan éltek.
Déli szomszédaik azonban időközben nagyon megszaporodtak. Újabb és újabb földekre, erdőkre és vizekre volt szükségük. Megtámadták az őseinket, és elvették földjeiket, erdeiket, vizeiket. Bár őseink hősiesen védekeztek, az ellenség túlereje kiszorította őket termékeny földjeikről, a sziklás, homokos, terméketlen sivatagba. A végső pusztulás szélére kerültek.

Ekkor főtáltosuk áldozatot mutatott be Üstengrinek, és kérte, hogy segítse meg a pusztulásra ítélt hun nemzetet. Üstengri meghallgatta az ősök kérését, és leküldte hozzájuk a Világfa csúcsán fészkelő Kéksólymát, hogy vizsgálja meg, mi a baja a
hunoknak. A Kéksólyom megdöbbenve látta, hogy az ellenség a sivatagba űzte a hunokat, ahol az éhhalál, a pusztulás vár rájuk. Visszarepült Üstengrihez, és elmondta, mit látott.

– Ez nem igazságos – ismerte el Üstengri. – Nem tűrhetem tovább. Olyan szövetségest adok a hunoknak, amelynek segítségével legyőzheti kapzsi szomszédjukat. Szólt a Kékfarkasnak, hogy hajtson messzi távolban élő vadlovakat a hunok pusztaságába.

– Kösd lelkükre, hogy szelídítsék meg a vadlovakat, tanuljanak meg lovagolni, és gyakorolják az íjászatot a vágtató lovak hátáról – adta ki parancsát Üstengri Kékfarkasnak, aki hűségesen teljesítette a rábízott feladatot. A hunok megtanultak lovagolni és pontos íjlövéseket leadni a vágtató lovak hátáról.
Így született meg a hun lovasíjászat. A lovak közt Kékmén volt a leggyorsabb, ő lett az uralkodó lova és a Kékmén törzs állatőse.

Az ellenség kapzsiságának azonban nem volt határa. El akarták űzni a hunokat a sziklás sivatagból is, mert mágusaik azt jósolták, hogy tele van aranyröggel. Megérkeztek a hunok pusztaságába, és megrettentek a feléjük vágtató hun lovasok látványától. Azt hitték, kétfejű sárkányok támadnak rájuk, mert ijedtükben úgy látták, hogy az íjazó lovasok egy testet képeznek a lovukkal: egy lófejük és egy emberfejük van. A hunok nagy győzelmet arattak, és visszafoglalták ősi, termékeny földjüket.

– Az ősök mondába rejtett üzenete világos: lovainkat a legnagyobb becsben kell tartanunk, a lovasíjász harcmodort sohasem szabad feladnunk, sőt, tökéletesítenünk kell. Így maradunk hunok, és így maradunk legyőzhetetlenek.
A Hun Birodalom ereje a harcosok vitézségében és a lovasíjász harcmodorban van – szögezte le lelkesen Atilla.

9 Ma Tien - San.

/Cey-Bert Róbert Gyula: Atilla, a Hun üzenet/

2014. november 24., hétfő

KARACSUN - A TÉLI NAPFORDULÓ ÜNNEPE

A Magyar Turán Szövetség 2014. december 21-én, vasárnap tartja a Karacsun – Téli Napforduló ünnepét. Az ünnep idén a Velencei-tó partján, Gárdonyban lesz megtartva. Eddig sokszor a hegyekben, elvonultan, kis közösségek tartották a hagyományt, most a Magyar Turán Szövetség közös ünneplésre hívja a magyar hagyományőrzőket. Szép programok kíséretében délutántól közösen ünneplünk, majd együtt virrasztjuk át az év leghosszabb éjszakáját.

A Karacsun – Téli Napforduló ünnepének helyszíne: Gárdony, Szabad-strand. (Üdülők útja - Zsinór utca sarok)

https://www.facebook.com/events/858272440870099

A Természet szól hozzád


2014. november 23., vasárnap

Az álmainkért küzdenünk kell

Alycia Burton egy új-zélandi hölgy, akinek a lovak jelentik az életét. Az ő története is azt üzeni, hogy aki hisz és küzd az álmaiért, az végül célhoz ér.

2014. november 22., szombat

Kulturális kreatívok - a változás belülről indul

Kik azok a kulturális kreatívok?

"Van mód kiutat találni a kilátástalanságból. Míg a munka, a dolgosnak beállított hétköznapok látszatvilága szeparál, vele szemben olyan közös gyökereket kell keresnünk, melyek elválasztás helyett összekapcsolnak. Épp ezt teszik azok a 60-as évek spirituális, pszichológiai mozgalmaiból és a kor szociális elégedetlenségeiből fakadó megmozdulásaiból kinőtt, máig alakulófélben lévő új kis közösségek is, akiket összefoglaló néven, kulturális kreatívoknak nevezhetünk."

2014. november 21., péntek

Rejtett szerkezetet fedeztek fel az univerzumban

"Bolygónk már nem csak a Naprendszernek és a Tejútrendszernek a része. Hawaii kutatók a Világegyetem új kolosszális szerkezetére bukkantak, amely galaxisunk útját is kormányozza. Üdv a Laniakea szuperklaszterben!"

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20140903-laniakea-szuperklaszter-melyebb-szerkezet-formalja-a-tejutrendszer-mozgasat.html

2014. november 19., szerda

Wass Albert: Hagyaték

„… az Úr …. megszabadítani csak akkor fog benneteket, 
amikor visszatértek az Ő törvényéhez s egymás szeretetében, 
egymás támogatásában nemzetté váltok újra.
Lélekben tiszta, jellemben erős, szeretetben tántoríthatatlan, 
s az Úr törvényének tudásában bölcs és engedelmes nemzetté, 
kikben önmagára ismerhet újra a Teremtő Atya.
A szeretet ereje mindenekre képes, 
de a szeretet hiánya képtelenné teszi a legjobb szándékot is.”

(idézet Wass Albert Hagyaték c. regényéből)

2014. november 17., hétfő

Hagyaték - Turáni örökség - Nem vagyunk egyedül

"Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében."
(Széchenyi István)

2014. november 16., vasárnap

Csege – Beszélgetés egy ősi táltossal múltról és jövőről 1-3. rész

1. rész

- Azt mondtad nekünk, hogy te egy ősi táltos közösséget képviselsz. Mit jelent ezt pontosan?
- Azért használom a táltos kifejezést, mert ez fedi a leginkább azt, amit képviselek a közösségünk többi tagjával együtt. Használhatnék más kifejezést is, de ennek szerintem nincs akkora jelentősége. Viszont hozzátenném az “ősi” jelzőt, mert a néphiedelem és néphagyomány az idők folyamán erősen torzította a táltosokról kialakított képet. Az ősi táltosok egy markáns, letisztult eszme- és rítusrendszert képviselnek, ami az elmúlt évezredekben lényegében változatlan maradt. Egy kis csoportról van szó, csupán néhány tucat ember világszerte.
- Világszerte? Azt gondoltam eddig, a táltosok magyarok.
- Ahhoz, hogy ezt meg tudjam magyarázni, vissza kell mennünk a távoli múltba. A mai Mongólia és Tibet területén élt egy ősi civilizáció, városaik romjait ma a mongol sivatagok homokja fedi.
- De ma is ott vannak a homok alatt?
- Igen, a régészek a közeljövőben minden bizonnyal meg is fogják őket találni és ez sok téren felül fogja írni a jelenlegi történelmi ismereteinket. Az ősi táltosok közösségének gyökerei eddig a civilizációig nyúlnak vissza. A későbbi magyar törzsek némelyikének őseit is itt kell keresnünk.
- Van ennek a civilizációnak köze a sumérokhoz vagy más ősi népekhez?
- Számos később létrejött ősi kultúra gyökerei ide vezethetők vissza, de nincs közvetlen kapcsolat. Akiket a történelem ma suméroknak neveznek, jóval később alakították ki kultúrájukat a Tigris és Eufrátesz folyók vidékén.


2014. november 10., hétfő

Az elveszett magyar krónikák

"Az eddig megfejtett szövegekből egy teljesen új magyar történelem és magyarságkép rajzolódik ki. Az a történelem, amelyet magyarok írtak magyaroknak – mondta előadásában Dr. Mandics György, akinek meggyőződése szerint ezeknek a szövegeknek a közzététele elodázhatatlanná teszi a magyar történelemírás teljes revízióját."

http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/1590-dr-mandics-gyorgy-az-elveszett-magyar-kronikak#.VGEPeR-Frqw


2014. november 7., péntek

Bugacon lelt otthonra Fehérholló


"Teljesen hátat fordított civil életének és Budapestről Bugacra költözött Fehérholló Öskü, aki közel egy évtizede táltosként segíti az útkeresőket. A tanítóval jurtájában beszélgettünk.
Fehérholló Öskü hosszú keresgélés után egy bugaci tanyán találta meg otthonát, ahol harmóniában élhet a természettel és szellemi központja kialakításán dolgozhat. Mint mondta, párjával együtt nagyon megszerették a környéket. Korábban már többször is jártak Bugacon. Holló - ahogy a barátai is szólítják - a Kurultajon ugyanis szertartásokat vezet. Az sem véletlen, hogy új otthonukat a közelmúltban feltárt Árpád-kori kolostor közelében találták meg.

Bugacon valahogy minden a helyére került. Nagyon örülök, hogy erre a szent erőhelyre rátaláltunk. Úgy érzem, hogy itt itthon vagyunk és hogy a bugaciak is befogadtak minket - fogalmazott Fehérholló Öskü, aki számára rég szűknek bizonyult a budapesti belváros."

Teljes cikk:
http://felegyhazikozlony.eu/s_!news/i_helyi_hirek_2/i_bugacon_lelt_otthonra_feherhollo_2502

2014. november 6., csütörtök

Aybars, a holdpárduc és az erőt adó, növekvő hold


A nap minden reggel felkel, és minden este lenyugszik. A nap a világosság forrá-
sa. Ha nincs fenn az égen, a sötétség uralkodik a földön. Üstengri a napra bízta az évek
körforgásának irányítását: a karacsongi ünnep6 után hoszabbodnak a napok, Kökcsong7
után pedig rövidülnek a következő karacsongig.

A hold az más, Üstengri más feladatot bízott rá. Minden hónapban változik,
növekszik és fogy, s végül teljesen eltűnik, majd újholdkor vékony, félkörként újra elő-
bukkan, ismét növekedni kezd, és teliholddá válik. Utána ismét elindul a fogyatkozása.
Az idők hajnalán az emberek nem értették meg a hold változásait. Rettegéssel
töltötte el őket a fogyó hold, mert attól féltek, hogy teljesen eltűnik. Imádkoztak és
áldozatokat mutattak be a holdnak, hogy ismét visszajöjjön és növekedjen.
Az ősök jó szemmel észrevették, hogy amikor a hold növekszik, a vizek is áradnak,
az elvetett mag gyorsabban kikel, a növények gyorsabban növekednek, az állatok gyor-
sabbak, erősebbek, harciasabbak lesznek, az emberekben felgyűlik a lelki erő, s fáradha-
tatlanul dolgoznak és harcolnak.

Őseink ezért a hold növekvő időszakában házasodtak, kötötték a szerződéseiket
és indultak háborúba. Úgy irányították az eseményeket, hogy döntő csatára teliholdkor
kerüljön sor. Észrevették, hogy van egy állat, amely rendkívül érzékeny a hold növekvő és
csökkenő változására. Ez a foltos hegyi párduc, amelyet ezért aybarsnak neveztek el. A
holdpárduc legszívesebben a hold növekvő időszakában párosodik és vadászik. Ilyenkor
a legerősebb, a legharciasabb és a legmozgékonyabb.
A hold fogyásával a holdpárduc energiája is megfogyatkozik. Sokat alszik, lustán
mozog, és alig-alig vadászik.
– A holdpárduc csak a hegyekben él?
– Igen, ott érzi magát legjobban. Ő a magas hegyek ura és fejedelme. Rendkívül
ügyes, igazi jó harcos, képes elkapni a sziklafalon menekülő kőszáli kecskéket.
– Milyen érdekes, hogy nagybátyámat, a keleti Hunguria uralkodóját, Aybarsnak8,
vagyis Holdpárducnak hívják – szólalt meg csodálattal az ifjú tanítvány.
– Azt se felejtsd el, hogy a keleti Hunguria legnagyobb hegységét, a Karakázust
Barsány-hegységnek, vagyis Párduc-hegységnek is nevezik. Talán éppen azért, mert
sziklás ormait és havasait nagyon kedvelik a holdpárducok.
– Nem véletlen tehát, hogy Ayi szintén a Karakázusból, a Barsány-hegységből szár-
mazik – nevetett Atilla.
– Tudod, kedves fiam, véletlenek nincsenek. Ami számunkra véletlennek tűnik,
az Üstengri számára törvényszerű. Így hát az sem véletlen, hogy az lsten-hegység9
környékén élő, egyik törzsünk állatőse a holdpárduc. Szerinted milyen üzenetet küldtek
őseink Aybars mondájával?
– Azt üzenik, hogy holdpárduc módjára használjuk fel javunkra a növekvő hold
időszakát a mindennapi életben is, és a háború előkészítésében és végrehajtásában is –
válaszolta határozottan a fiú.

6 A hunok karacsongi ünnepe a mai időszámítás szerint december 21. és 25. közé esett. Karacsong a „hatalmas” (cseng) és a„sötétség” (kara) jelentésű hun szavakra épül, és a hatalmas sötétségből újjászülető fényre utal (karacsongkor a leghosszabbak az éjszakák).
7 Kökcsong ünnepe június 21. és 25, közé esett, a „hatalmas” (csong) és a „ világosság, világos kék ég” (kök) szavakból tevődik össze.
8 Aybars etimológiája: ay holdat, bars párducot vagy tigrist jelent.
9 Ma Tien - San.

/Cey-Bert Róbert Gyula: Atilla, a Hun üzenet/