"1971 nyarán dr. Zakar András bizalmasan közölte velem, hogy tudomására jutott egy feldolgozatlan, ősi irat holléte. Csak azt nem tudta, hogy az Akadémia, illetve az Istambulban őrzött kézirat azonos-e. Ezért számtalan kísérletet tettünk, hogy a kézirat másolatát Istambulból beszerezzük. Ez azonban nehéz feladatnak bizonyult. Az Akadémia bennfentesei ugyanis Istambulban elintézték, hogy ottani barátaik zárolják az anyagot. A Pozsonyi Egyetemi Könyvtárban azonban ismertem valakit (korábban ott dolgoztam), ők megkérték az anyagot Törökországból, de a filmeket így sem engedték továbbítani. Azonban dr. Zakarnak volt egy barátja az UNESCO római irodájában, aki repülőre ült és amikor ez az angliai úr belépett Istambulban a levéltárba (Tárih-i üngürüs, Nur-i Osmaniye Kütüphanesi No. 3386, 63-101 yapraklari), az elképedt levéltáros az UNESCO képviselőjének elmondta, hogy "itt hever a filmmásolat már régóta, és nem értik, mi ez a felfordulás!" Bezzeg mi tudtuk!2015. február 27., péntek
A TARIH-I ÜNGÜRÜSZ újkori előkerülésének kalandos története
"1971 nyarán dr. Zakar András bizalmasan közölte velem, hogy tudomására jutott egy feldolgozatlan, ősi irat holléte. Csak azt nem tudta, hogy az Akadémia, illetve az Istambulban őrzött kézirat azonos-e. Ezért számtalan kísérletet tettünk, hogy a kézirat másolatát Istambulból beszerezzük. Ez azonban nehéz feladatnak bizonyult. Az Akadémia bennfentesei ugyanis Istambulban elintézték, hogy ottani barátaik zárolják az anyagot. A Pozsonyi Egyetemi Könyvtárban azonban ismertem valakit (korábban ott dolgoztam), ők megkérték az anyagot Törökországból, de a filmeket így sem engedték továbbítani. Azonban dr. Zakarnak volt egy barátja az UNESCO római irodájában, aki repülőre ült és amikor ez az angliai úr belépett Istambulban a levéltárba (Tárih-i üngürüs, Nur-i Osmaniye Kütüphanesi No. 3386, 63-101 yapraklari), az elképedt levéltáros az UNESCO képviselőjének elmondta, hogy "itt hever a filmmásolat már régóta, és nem értik, mi ez a felfordulás!" Bezzeg mi tudtuk!
2015. február 25., szerda
2015. február 24., kedd
Wass Albert: A láthatatlan lobogó
Konok hűséggel hordozom
az úttalan bozótokon.
Seb a vállam és seb a markom,
de fogom, viszem és megtartom!
S fogcsikorgatva hirdetem:
nem ért véget a küzdelem!
Mert valami még megmaradt.
Görcs zsibbasztja a markomat,
de markomban még itt a Szó:
a láthatatlan lobogó!
Ereklyém, Kincsem. Fegyverem.
Magasra tartom s lengetem!
És védem, foggal és körömmel!
Vad dühvel és őrült örömmel!
És mentem, mindenek által,
íntépő, végső akarással!
Dúlt otthonom rég összedőlt.
Kifordult alólam a föld.
Társaimat ár elsodorta.
Mögöttem ég a poklok pokla.
Előttem vad sziklák merednek.
De nekivágok a meredeknek!
Mert élek még! Ha törten is,
ha vérben is, ha görcsben is,
még ha utolsó is vagyok,
kit az özönvíz meghagyott,
de harcom végig harcolom
s a lobogót megmarkolom!
Megmarkolom és nem hagyom,
ha le is szakad a két karom,
ha két lábam térdig kopik:
de feljutok a csúcsokig!
S utolsó jussomat, a Szót,
ezt a szent, tépett lobogót
kitűzöm fent az ormokon
s a csillagoknak meglobogtatom!
az úttalan bozótokon.
Seb a vállam és seb a markom,
de fogom, viszem és megtartom!
S fogcsikorgatva hirdetem:
nem ért véget a küzdelem!
Mert valami még megmaradt.
Görcs zsibbasztja a markomat,
de markomban még itt a Szó:
a láthatatlan lobogó!
Ereklyém, Kincsem. Fegyverem.
Magasra tartom s lengetem!
És védem, foggal és körömmel!
Vad dühvel és őrült örömmel!
És mentem, mindenek által,
íntépő, végső akarással!
Dúlt otthonom rég összedőlt.
Kifordult alólam a föld.
Társaimat ár elsodorta.
Mögöttem ég a poklok pokla.
Előttem vad sziklák merednek.
De nekivágok a meredeknek!
Mert élek még! Ha törten is,
ha vérben is, ha görcsben is,
még ha utolsó is vagyok,
kit az özönvíz meghagyott,
de harcom végig harcolom
s a lobogót megmarkolom!
Megmarkolom és nem hagyom,
ha le is szakad a két karom,
ha két lábam térdig kopik:
de feljutok a csúcsokig!
S utolsó jussomat, a Szót,
ezt a szent, tépett lobogót
kitűzöm fent az ormokon
s a csillagoknak meglobogtatom!
2015. február 23., hétfő
Thuróczy János: A Magyarok Krónikája
ELŐSZÓ
(…) Mivel ez utóbbi évek állandó nyugalma következtében magunk is nyugalmasan éltünk, valahányszor különböző rendű-rangú dolog került elénk, beszélgetés közben néha kellemes vitákba keveredtünk, többször meg vitatkozás közben kisebbfajta pörlekedések is felmerültek közöttünk, mivelhogy a magyar nemzet legrégibb történetéről különböző nézeteket vallunk, meg arról is, mely világrész szülte a magyarokat, és hogy honnan özönlöttek erre a vidékre, amelynek régen Pannónia volt a neve, most pedig éppen a magyarokról Magyarország. Végül is elhatároztuk, hogy vizsgálódásunk érdekében fellapozzuk a régi időkben erről a tárgyról szerkesztett történeti műveket. Amikor azután gondosan elolvasva tanulmányoztuk ezeket, láttuk, hogy Szkítiáról, a világnak arról a részéről, ahol állítólag a magyarok is felbukkantak, sok mindent kihagytak, mellőztek vagy más szerzők állításaitól eltérően tárgyaltak.
Úgy tetszett ugyanis, hogy még a nagy Attila király viselt dolgainak a dicsőségéről is, mivel gyenge toll foglalta Írásba, szinte hallgatnak, noha az ő viselt dolgai nem kevésbé méltók a dicsőítésre. De nem a régi magyarokat kell azzal a vétekkel vádolnunk, hogy viselt dolgaik emlékezetét a feledékenység mély tengerébe engedték süllyedni. Az embereknek az a nemzedéke, amely ez események korában élt, inkább a fegyverek zajával, mint a betűvetés tudományával volt elfoglalva. Mert hiszen a mi korunkban is ugyanennek a nemzetnek egy része, amely Erdély tájain lakik, tud valamiféle betűket a fába vésni, és e rovást használva betűvetés módjára él vele. Azt hiszem, csak az idegen népek gyűlölködése fosztotta meg Attila királyt attól a dicsőítő tolltól, amely az általa aratott győzelmekhez méltó lett volna, és ez sikkasztotta el Attila királytól a császári cím dicsőségét is. Ezért tapasztaljuk, hogy az általa véghezvitt tettek dicséretére semmit sem írtak, csupán az általa okozott nyomorúságot jegyezték fel siralmas énekben.
https://hu.scribd.com/doc/226965012/Thuroczy-Janos-A-Magyarok-Kronikaja
(…) Mivel ez utóbbi évek állandó nyugalma következtében magunk is nyugalmasan éltünk, valahányszor különböző rendű-rangú dolog került elénk, beszélgetés közben néha kellemes vitákba keveredtünk, többször meg vitatkozás közben kisebbfajta pörlekedések is felmerültek közöttünk, mivelhogy a magyar nemzet legrégibb történetéről különböző nézeteket vallunk, meg arról is, mely világrész szülte a magyarokat, és hogy honnan özönlöttek erre a vidékre, amelynek régen Pannónia volt a neve, most pedig éppen a magyarokról Magyarország. Végül is elhatároztuk, hogy vizsgálódásunk érdekében fellapozzuk a régi időkben erről a tárgyról szerkesztett történeti műveket. Amikor azután gondosan elolvasva tanulmányoztuk ezeket, láttuk, hogy Szkítiáról, a világnak arról a részéről, ahol állítólag a magyarok is felbukkantak, sok mindent kihagytak, mellőztek vagy más szerzők állításaitól eltérően tárgyaltak.Úgy tetszett ugyanis, hogy még a nagy Attila király viselt dolgainak a dicsőségéről is, mivel gyenge toll foglalta Írásba, szinte hallgatnak, noha az ő viselt dolgai nem kevésbé méltók a dicsőítésre. De nem a régi magyarokat kell azzal a vétekkel vádolnunk, hogy viselt dolgaik emlékezetét a feledékenység mély tengerébe engedték süllyedni. Az embereknek az a nemzedéke, amely ez események korában élt, inkább a fegyverek zajával, mint a betűvetés tudományával volt elfoglalva. Mert hiszen a mi korunkban is ugyanennek a nemzetnek egy része, amely Erdély tájain lakik, tud valamiféle betűket a fába vésni, és e rovást használva betűvetés módjára él vele. Azt hiszem, csak az idegen népek gyűlölködése fosztotta meg Attila királyt attól a dicsőítő tolltól, amely az általa aratott győzelmekhez méltó lett volna, és ez sikkasztotta el Attila királytól a császári cím dicsőségét is. Ezért tapasztaljuk, hogy az általa véghezvitt tettek dicséretére semmit sem írtak, csupán az általa okozott nyomorúságot jegyezték fel siralmas énekben.
https://hu.scribd.com/doc/226965012/Thuroczy-Janos-A-Magyarok-Kronikaja
2015. február 22., vasárnap
2015. február 21., szombat
FELHÍVÁS - Atilla öröksége CD
Eljött a tettek ideje.
Itt az idő, hogy Atilla örökségét minél többen, s minél jobban megismerjük, hogy erőt meríthessünk belőle az előttünk álló feladatok elvégzéséhez.
Művészek alkotásaikkal, mindenki más pedig a kezdeményezés népszerűsítésével segíthet.
Jelentkezési határidő: 2015. június 30.
Drótposta: kapcsolat kukac osiorokseg pont hu
„Az üzenetem az, hogy ébredjetek föl magyarok, s legyetek újra nemzet, váljatok nemzetté! Ahol nem az a fontos, hogy ki mennyi pénzt hoz az országba, hanem hogy ki mennyi jót, szépet és hasznosat tud cselekedni a magyar közösségért.” - Wass Albert
2015. február 20., péntek
25 órás Wass Albert felolvasás
"Egy debreceni fiatalembernek 2003 telén támadt egy ötlete: Wass Albert műveiből egyszerre több helyszínen 24 órás felolvasást tartani, és ezzel a világcsúccsal felhívni a figyelmet az elhallgatott író munkásságára. A hajdúsági kezdeményezés futótűzként terjedt a világ magyar közösségeiben, egymás után érkeztek a csatlakozásról szóló üzenetek Debrecenbe. A néhány hónappal előtte megalakult Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében végül összesen 13 helyszínen indult meg a felolvasás 2004. február 21- én este 6 órakor. A több ezer olvasót mozgósító akció felejthetetlen élmény volt valamennyi résztvevő számára."
http://wassalbertfelolvasas.hu/
https://www.facebook.com/wassalbertfelolvasasmaraton
https://www.facebook.com/events/735122356595139/
https://www.facebook.com/wassalbertfelolvasasmaraton
https://www.facebook.com/events/735122356595139/
2015. február 19., csütörtök
A fény felé vezető Nap-Hold szarvas
A hunok a századok során elszaporodtak. Hatalmas méneseiket, gulyáikat és nyájaikat a legelőik már nem győzték eltartani. Üstengri kedvelte a hunokat, mert összhangban és egyetértésben éltek a környezetükkel. Látta a nehézségeket, és szólt hírnökének, a Kéksólyomnak, hogy keresse meg a Nap-Hold szarvast, és közölje vele, hogy vezesse a hunokat egy vizekben, rétekben, legelőkben, erdőkben gazdag, új hazába. A Nap-Hold szarvas azon nyomban indult a hunokhoz.Abban az időben Karakán volt a hunok fejedelme. A Kéksólyom álom útján közölte vele, hogy keszítse fel a népét és állatait egy hosszú útra, mert Üstengri új országot ad nekik, ahová a Nap-Hold szarvas vezeti el őket. Karakán felkészítette népét. Amikor készen voltak az indulásra, egy hajnalon megjelent a Nap-Hold szarvas fénylő napkoronggal az agancsa között, és napnyugta irányába vezette őket.
– Miért hívták Nap-Hold szarvasnak?
– Nappal napkorong, éjjel holdkorong fénylett agancsai között, így bármerre is haladt, jól lehetett látni. Hosszú hónapokon át mentek hegyeken, vülgyeken, erdőkön, folyókon át, amikor megérkeztek a hóval borított hegyvonulathoz. A Nap-Hold szarvas a havasok felé mutatott: „Ott, a hegyeken túl van új hazátok, az új Hunguria.” Átvezette őket egy magas hágón. Csodálatos országban találták magukat, hatalmas legelőkkel, halban gazdag folyókkal, vadban gazdag erdőségekkel. Karakán tengrikút áldozatot mutatott be Üstengrinek, és megköszönte, hogy csodálatos új hazát adott a népének. A gyönyörű, hófödte hegyet, amely új hazájuk határát képezte, Tengri Kán-hegységnek11 nevezték el.
– A legenda üzenete?
– Bízzál Üstengriben, meg fog segíteni. Kövesd mindig a fényt, amelyet Üstengri a legsötétebb éjszakán is elküld az embernek, hogy jó irányba vezesse.
11 Az Újguriában fekvő, hatalmas hegység, a Tengri Kán („Isten-hegység”), kínai nevén Tien San, a hunok egyik legszentebb hegye volt.
/Cey-Bert Róbert Gyula: Atilla, a Hun üzenet/
2015. február 17., kedd
2015. február 16., hétfő
Szabad akarat
Szabad akaratot kaptunk, öröm és boldogság is betölthetné a
napjainkat, de sokszor inkább szenvedünk. Vajon miért?
Belesimulni a Teremtésbe vagy szenvedni inkább? Te döntesz!
Élj a szabadságoddal és örülj együtt a Mindenséggel.
Nem az Isten húzta keresztül a számításaidat, hanem Te Magad. Figyeld
meg mennyire vagy határozott? Mostanában gyakran tapasztalom a hozzám
fordulóknál, hogy van egy céljuk, de amikor részletesen kibontjuk,
akkor kiderül, hogy az a cél amiről legelőször beszélt az nem is olyan
fontos, mint pár másik. Sokszor a teljes elkötelezettségtől ódzkodunk,
mert veszélyeztetve érezzük a szabadságunkat "kérjetek és adatik", de
előbb el kell dönteni, hogy mit :)
Kalo Jenő
https://www.facebook.com/614484665322190/photos/a.633975010039822.1073741828.614484665322190/656514671119189/?type=1
napjainkat, de sokszor inkább szenvedünk. Vajon miért?
Belesimulni a Teremtésbe vagy szenvedni inkább? Te döntesz!
Élj a szabadságoddal és örülj együtt a Mindenséggel.
Nem az Isten húzta keresztül a számításaidat, hanem Te Magad. Figyeld
meg mennyire vagy határozott? Mostanában gyakran tapasztalom a hozzám
fordulóknál, hogy van egy céljuk, de amikor részletesen kibontjuk,
akkor kiderül, hogy az a cél amiről legelőször beszélt az nem is olyan
fontos, mint pár másik. Sokszor a teljes elkötelezettségtől ódzkodunk,
mert veszélyeztetve érezzük a szabadságunkat "kérjetek és adatik", de
előbb el kell dönteni, hogy mit :)
Kalo Jenő
https://www.facebook.com/614484665322190/photos/a.633975010039822.1073741828.614484665322190/656514671119189/?type=1
2015. február 15., vasárnap
Lenyűgöző 3D-s modellek a Magyar Királyság várairól
"Régi épületekben, várakban, vagy romjaik közt járva gyakran elmélázunk azon, hogy milyen lehetett a bizonyos vár több száz évvel ezelőtt. A szerencsésebb épületek túlélték ugyan a történelmi viharokat, de számos vár ma már csak részben, vagy töredékeiben látható.
Fodor Zsoltnak és csapatának köszönhetően azonban a ma embere is belekukkanhat a régmúlt időkbe – a látványos 3D-rekonstrukciók igazi időutazásra visznek bennünket."
http://kolozsvaros.ro/display/-/asset_publisher/hh9b4Wbn4iRH/content/lenyugozo-3d-konstrukciok-elesztik-ujja-elottunk-a-tortenelmi-magyar-kiralysag-egykor-buszke-varait
Fodor Zsoltnak és csapatának köszönhetően azonban a ma embere is belekukkanhat a régmúlt időkbe – a látványos 3D-rekonstrukciók igazi időutazásra visznek bennünket."
http://kolozsvaros.ro/display/-/asset_publisher/hh9b4Wbn4iRH/content/lenyugozo-3d-konstrukciok-elesztik-ujja-elottunk-a-tortenelmi-magyar-kiralysag-egykor-buszke-varait
2015. február 14., szombat
Az életmentő táltos
Volt egyszer egy király. Annak a királynak volt tizenkét fia. Mikor felnőttek, házasodni akartak. Ám a király kijelentette:
- Addig, fiaim, nem szabad megnősülnötök, míg meg nem találjátok azt az asszonyt, akinek tizenkét eladó lánya van.
Hát, gondolkodtak a királyfiak, mitévők legyenek, hiszen ritka dolog, hogy egy asszonynak tizenkét szemrevaló lánya legyen. De nem estek kétségbe, elhatározták, hogy a föld alól is előkeresik ezt az asszonyt.
Bementek az istállóba, válogatták az útra a lovakat. Volt ott egy olyan ló is, amit nem használtak semmire, mert nem lehetett mire használni. Amíg ott válogatták a lovakat, a legkisebbhez odaszólt ez a girhes jószág:
- Addig, fiaim, nem szabad megnősülnötök, míg meg nem találjátok azt az asszonyt, akinek tizenkét eladó lánya van.
Hát, gondolkodtak a királyfiak, mitévők legyenek, hiszen ritka dolog, hogy egy asszonynak tizenkét szemrevaló lánya legyen. De nem estek kétségbe, elhatározták, hogy a föld alól is előkeresik ezt az asszonyt.
Bementek az istállóba, válogatták az útra a lovakat. Volt ott egy olyan ló is, amit nem használtak semmire, mert nem lehetett mire használni. Amíg ott válogatták a lovakat, a legkisebbhez odaszólt ez a girhes jószág:
2015. február 13., péntek
Életfa - a szakrális csoda jelképrendszere
Az életfa a magyar nép egyik legősibb szakrális jelképe. Az életfa ereje kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar néplélekben, az ősi lovas-nomád életformánk és hitvilágunktól való elszakadásunk óta eltelt évezred sem bírta átírni az ősvallásunk első számú szimbólumát. A világfának is nevezett szakrális csoda nem csak egy egyszerű vallási és természeti idol, hanem egy komplett jelképrendszer. A világmindenség természetes rendjét fejezi ki, melyben az isteni rendezőerő nyilvánul meg.
Altáji sámándob
Az életfa ábrázolás sok ősi nép jelképrendszerében fellelhető, az asszíroktól egészen a keltákig. A fa a legtöbb kultúrában a megújulás és az élet jelképe. Azonban a magyar életfa jelentősen eltér ezektől az ősi szimbólumoktól. A felső ágai jobb és baloldalán megtalálható a hold és a nap. A turáni, sámán vagy táltoshitű népek és a tengrista vallású lovas kultúrák alapszimbóluma. Ez a fa jelenik meg az altáji török táltosdobokon, avar sírleletekben, hun ábrázolásokban is.
http://kurultaj.hu/2015/02/eletfa-a-szakralis-csoda-jelkeprendszere/
Altáji sámándob
Az életfa ábrázolás sok ősi nép jelképrendszerében fellelhető, az asszíroktól egészen a keltákig. A fa a legtöbb kultúrában a megújulás és az élet jelképe. Azonban a magyar életfa jelentősen eltér ezektől az ősi szimbólumoktól. A felső ágai jobb és baloldalán megtalálható a hold és a nap. A turáni, sámán vagy táltoshitű népek és a tengrista vallású lovas kultúrák alapszimbóluma. Ez a fa jelenik meg az altáji török táltosdobokon, avar sírleletekben, hun ábrázolásokban is.
http://kurultaj.hu/2015/02/eletfa-a-szakralis-csoda-jelkeprendszere/
2015. február 11., szerda
A TÁLTOS ASSZONY
A tatárjárás idejében élt Gyergyóban egy Bákainé nevű székely asszony, aki messze földön híres volt a táltosságáról. Égiháborút, jégesőt, földindulást, minden nagy veszedelmet megjövendölt előre.
Egyszer, egy vasárnap, mikor a népek jöttek ki a templomból, azt mondja Bákainé:
- Atyafiak, valamit mondanék, ha meghallgatnátok. Úgy tudjátok meg, hogy nem sok idő múlva a mi földünkre is elkerülnek a tatárok. Annyian lesznek, mint a polyva, s amerre járnak, felégetik a falukat, kardra hányják a férfiakat, rabszíjra fűzik az asszonyokat, s úgy viszik magukkal nagy Tatárországba. Hallgassatok reám, fogadjátok meg a szómat! Mikor látjátok, hogy füstölnek a faluk, minden kaszás ember, aki a réten kaszál, verjen a földbe egy cöveket, tegye rá a kalapját, s minden arató az utolsó kévébe, amelyet aratott, vágja bele a sarlóját, s arra is tegye rá a kalapot. Ami edényetek van, azt mind dugjátok el a fűben meg a tarlóban. Hát én, mikor ide kerekednek a tatárok, már nem élek, de kikelek a síromból, közétek jövök, meglátom, hogy szavamat fogadtátok-e, akkor majd megmondom, hogy győztök-e vagy elpusztultok.
Jaj, istenem, megrémültek a népek, mert tudták, hogy amit egyszer Bákainé megjövendölt, be is teljesedik. S hát csakugyan nem telt belé egy hét, meghalt Bákainé, s ahogy eltemették, nem telt belé egy hét, látják az emberek, akik a mezőn dolgoztak, hogy füstölnek a faluk mindenfelé. Aki kaszált, cöveket vert a földbe, rátette a kalapját; aki aratott, hamar összekötötte az utolsó kévét, felállította, beléütötte a sarlóját, s rátette a kalapját. Asszonyok, gyermekek beszaladtak a faluba, hordották ki, ami edény volt a háznál, azokat mind elrejtegették a fűben, a tarlóban. A tatárok Szárhegytől nem messze, a Fekete nevű réten táboroztak, aztán egyszerre csak fölkerekedtek, s mint valami nagy fekete felleg gomolyogtak elébb-elébb, Gyergyó felé. Szaladtak előttük mindenütt a szárhegyi székelyek, meg sem állottak Gyergyóig, ott a népek már mind összeverődtek, a gyergyóiak, a szárhegyiek a kápolna előtt. A férfiaknak fegyver volt a kezökben, az asszonyok s gyermekek letérdeltek s imádkoztak. S ím, egyszerre csak vágtat egy asszony a kápolna felé fekete lovon. Nézik, nézik, ki lehet az. Hát, uramteremtőm, Bákainé, a táltos asszony, az vágtat feléjük fekete lován, s kiáltja messziről:
- Ne féljetek, győztetek!
Aztán hirtelen megfordult, s elvágtatott, eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.
Jönnek a tatárok, nagy üvöltéssel, rikoltozással, de amint a gyergyói határba érnek, meghökkenve állnak meg. Látják a kaszálóréteken s a búzaföldeken a teméntelen sok kalapot, azt hitték, hogy mind egy ember áll ottan. Nem tudták: előre menjenek, hátra-e, s mikor ezt a székelyek észrevették, hirtelen a tatárok közé vágtak, s hullott a tatár, mint kasza nyomán a fűszál. Futott, aki futhatott, de nem is igen futhattak, mert embernek, lónak megakadt a lába a fű közé, a tarló közé dugdosott edényekben, még hírmondónak is alig akadt belőlük, úgy lekaszabolták szegényeket.
Azt a dombot, ahol a székelyek a tatárokat eltemették, még máig is Tatár-dombnak hívják. A kápolna is megvan, ahol a székelyek összegyülekeztek, de Bákainé nevét sem felejtették el a gyergyóiak, áldják ma is emlékezetét.
MAGYAR MESE- ÉS MONDAVILÁG II.
http://mek.oszk.hu/04800/04865/04865.htm#100
Egyszer, egy vasárnap, mikor a népek jöttek ki a templomból, azt mondja Bákainé:
- Atyafiak, valamit mondanék, ha meghallgatnátok. Úgy tudjátok meg, hogy nem sok idő múlva a mi földünkre is elkerülnek a tatárok. Annyian lesznek, mint a polyva, s amerre járnak, felégetik a falukat, kardra hányják a férfiakat, rabszíjra fűzik az asszonyokat, s úgy viszik magukkal nagy Tatárországba. Hallgassatok reám, fogadjátok meg a szómat! Mikor látjátok, hogy füstölnek a faluk, minden kaszás ember, aki a réten kaszál, verjen a földbe egy cöveket, tegye rá a kalapját, s minden arató az utolsó kévébe, amelyet aratott, vágja bele a sarlóját, s arra is tegye rá a kalapot. Ami edényetek van, azt mind dugjátok el a fűben meg a tarlóban. Hát én, mikor ide kerekednek a tatárok, már nem élek, de kikelek a síromból, közétek jövök, meglátom, hogy szavamat fogadtátok-e, akkor majd megmondom, hogy győztök-e vagy elpusztultok.
Jaj, istenem, megrémültek a népek, mert tudták, hogy amit egyszer Bákainé megjövendölt, be is teljesedik. S hát csakugyan nem telt belé egy hét, meghalt Bákainé, s ahogy eltemették, nem telt belé egy hét, látják az emberek, akik a mezőn dolgoztak, hogy füstölnek a faluk mindenfelé. Aki kaszált, cöveket vert a földbe, rátette a kalapját; aki aratott, hamar összekötötte az utolsó kévét, felállította, beléütötte a sarlóját, s rátette a kalapját. Asszonyok, gyermekek beszaladtak a faluba, hordották ki, ami edény volt a háznál, azokat mind elrejtegették a fűben, a tarlóban. A tatárok Szárhegytől nem messze, a Fekete nevű réten táboroztak, aztán egyszerre csak fölkerekedtek, s mint valami nagy fekete felleg gomolyogtak elébb-elébb, Gyergyó felé. Szaladtak előttük mindenütt a szárhegyi székelyek, meg sem állottak Gyergyóig, ott a népek már mind összeverődtek, a gyergyóiak, a szárhegyiek a kápolna előtt. A férfiaknak fegyver volt a kezökben, az asszonyok s gyermekek letérdeltek s imádkoztak. S ím, egyszerre csak vágtat egy asszony a kápolna felé fekete lovon. Nézik, nézik, ki lehet az. Hát, uramteremtőm, Bákainé, a táltos asszony, az vágtat feléjük fekete lován, s kiáltja messziről:
- Ne féljetek, győztetek!
Aztán hirtelen megfordult, s elvágtatott, eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.
Jönnek a tatárok, nagy üvöltéssel, rikoltozással, de amint a gyergyói határba érnek, meghökkenve állnak meg. Látják a kaszálóréteken s a búzaföldeken a teméntelen sok kalapot, azt hitték, hogy mind egy ember áll ottan. Nem tudták: előre menjenek, hátra-e, s mikor ezt a székelyek észrevették, hirtelen a tatárok közé vágtak, s hullott a tatár, mint kasza nyomán a fűszál. Futott, aki futhatott, de nem is igen futhattak, mert embernek, lónak megakadt a lába a fű közé, a tarló közé dugdosott edényekben, még hírmondónak is alig akadt belőlük, úgy lekaszabolták szegényeket.
Azt a dombot, ahol a székelyek a tatárokat eltemették, még máig is Tatár-dombnak hívják. A kápolna is megvan, ahol a székelyek összegyülekeztek, de Bákainé nevét sem felejtették el a gyergyóiak, áldják ma is emlékezetét.
MAGYAR MESE- ÉS MONDAVILÁG II.
http://mek.oszk.hu/04800/04865/04865.htm#100
2015. február 10., kedd
2015. február 9., hétfő
KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR DOLGOZATAI (1885)
ELŐSZÓ.
Körösi Csoma Sándor életrajzához előszó alig szükséges.
Neve a művelt világ előtt eléggé ismeretes. Érdekes életének regényszerű
részleteit, hiteles adatok közlésével és szerves kapcsolatban,
most veszi először az olvasó közönség egész terjedelmé-
ben, a magyar tudományos akadémia kegyeletes pártfogása alatt.
Néhány szó azonban helyén lesz itt, az életrajz beosztását
illetőleg.
Szakaszokba van az foglalva, még pedig azon okból, mert
Csoma életében bizonyos cyclusok felismerhetők, melyek mint
nyugpontok látszanak megjelölve tevékeny pályáján, s úgy történt,
hogy egynémely szakasz terjedelmesebb a többinél, mivel
esetleg több adatot találunk az illető időszakban följegyezve élményeiből.
Csoma összes dolgozatainak nagyobb része, ide nem értve
azonban a Tibeti Szótárt és Nyelvtanát, több angol folyóiratban
közöltetett (némely munkái csak kéziratban vannak meg), azokat
magyarul most veszi először a hazai közönség — huszonegy külön
álló közleményben.
Minden közleménynél meg van nevezve a forrás, a hol az
illető czikk az eredetiben feltalálható. Több mint félszázada már,
hogy egynémelyike íratott, tartalmok és tárgyok kellő megítélésé-
ben tehát e körülmény szem elől el nem tévesztendő.
Sokkal több időt vett e munkának összeállítása igénybe,
mint első tekintetre terjedelme gyaníttatja. Maga az idegenszerű
tárgy, számos oly névnek és szónak használata, mely alkalmasint
most tűnik föl először a magyar irodalomban, már csak a helyesírás
megállapítása is szükségessé tette, hogy lépésről lépésre
is óvakodva járjunk el a tudományos Akadémia útmutatása szerint;
mind a mellett, nincs kétség, hogy számos hiányt és hibát
fog fölfedezhetni az illetékes bíráló, a ki azonban mindenekfölött
képes lesz kellően méltányolni a nehézségeket, melyekkel a
munka közzététele egybe volt kapcsolva.
Mint tudományos szakembert a külföld s különösen Angolország
elég kegyeletesen méltányolta Körösit már félszázad előtt
s méltányolja maiglan: de a ragaszkodó szeretet s maradandó
bámulatnak tárgya, Körösi csak honfitársai előtt maradhat, s nincs
kétség arról, hogy az, a ki megismerkedik fáradhatlan munkásságú
életének s becsületes, de nagyon is túlszerény s gyöngéd érzelmű
jellemének vonásaival: büszke fog lenni arra,. hogy Csoma Sándor
magyarnak született.
Nem fogja tagadni senki, hogy a magyar nyelvtudósok sorá-
ban ő volt a legelső, a ki maradandó szolgálatokat tett az egyetemes
tudományosságnak, de a magyar philologiai vajúdások némileg
még mindig homályos terén is, Csornának czélzatos izenetei
honfitársaihoz világító szövétnekűl szolgálhattak volna a múltban,
de mindenesetre hasznos útmutató gyanánt 'szolgálnak — a jövő-
kor munkásai előtt.
Azonban tudományos érdemei bár mennyire magasodjanak
is: sokkal nagyobb nyereség lesz reánk magyarokra nézve az, ha
Csornának egyéni jelleme példánykép szolgálhat szülőhazánk nemesre
törekvő ifjú sarjadékának; mivel kérkedés nélkül kérdezhetjük
a világ bármely nemzetétől, hogy a panasz nélküli küzdelem
és önzetlen cselekvés terén a tudomány érdekében felmutathatja-e
párját Körösinek? s ha kérdenők a dicső halott géniuszát,
hogy mi volt a bűvös talizmán, mely annyi szenvedést s fáradalmat
neki élvezetté tudott varázsolni ? válasza leend: hazám és
nemzetem!
London, 1884. januárban.
http://mek.oszk.hu/10700/10780/
Körösi Csoma Sándor életrajzához előszó alig szükséges.
Neve a művelt világ előtt eléggé ismeretes. Érdekes életének regényszerű
részleteit, hiteles adatok közlésével és szerves kapcsolatban,
most veszi először az olvasó közönség egész terjedelmé-
ben, a magyar tudományos akadémia kegyeletes pártfogása alatt.
Néhány szó azonban helyén lesz itt, az életrajz beosztását
illetőleg.
Szakaszokba van az foglalva, még pedig azon okból, mert
Csoma életében bizonyos cyclusok felismerhetők, melyek mint
nyugpontok látszanak megjelölve tevékeny pályáján, s úgy történt,
hogy egynémely szakasz terjedelmesebb a többinél, mivel
esetleg több adatot találunk az illető időszakban följegyezve élményeiből.
Csoma összes dolgozatainak nagyobb része, ide nem értve
azonban a Tibeti Szótárt és Nyelvtanát, több angol folyóiratban
közöltetett (némely munkái csak kéziratban vannak meg), azokat
magyarul most veszi először a hazai közönség — huszonegy külön
álló közleményben.
Minden közleménynél meg van nevezve a forrás, a hol az
illető czikk az eredetiben feltalálható. Több mint félszázada már,
hogy egynémelyike íratott, tartalmok és tárgyok kellő megítélésé-
ben tehát e körülmény szem elől el nem tévesztendő.
Sokkal több időt vett e munkának összeállítása igénybe,
mint első tekintetre terjedelme gyaníttatja. Maga az idegenszerű
tárgy, számos oly névnek és szónak használata, mely alkalmasint
most tűnik föl először a magyar irodalomban, már csak a helyesírás
megállapítása is szükségessé tette, hogy lépésről lépésre
is óvakodva járjunk el a tudományos Akadémia útmutatása szerint;
mind a mellett, nincs kétség, hogy számos hiányt és hibát
fog fölfedezhetni az illetékes bíráló, a ki azonban mindenekfölött
képes lesz kellően méltányolni a nehézségeket, melyekkel a
munka közzététele egybe volt kapcsolva.
Mint tudományos szakembert a külföld s különösen Angolország
elég kegyeletesen méltányolta Körösit már félszázad előtt
s méltányolja maiglan: de a ragaszkodó szeretet s maradandó
bámulatnak tárgya, Körösi csak honfitársai előtt maradhat, s nincs
kétség arról, hogy az, a ki megismerkedik fáradhatlan munkásságú
életének s becsületes, de nagyon is túlszerény s gyöngéd érzelmű
jellemének vonásaival: büszke fog lenni arra,. hogy Csoma Sándor
magyarnak született.
Nem fogja tagadni senki, hogy a magyar nyelvtudósok sorá-
ban ő volt a legelső, a ki maradandó szolgálatokat tett az egyetemes
tudományosságnak, de a magyar philologiai vajúdások némileg
még mindig homályos terén is, Csornának czélzatos izenetei
honfitársaihoz világító szövétnekűl szolgálhattak volna a múltban,
de mindenesetre hasznos útmutató gyanánt 'szolgálnak — a jövő-
kor munkásai előtt.
Azonban tudományos érdemei bár mennyire magasodjanak
is: sokkal nagyobb nyereség lesz reánk magyarokra nézve az, ha
Csornának egyéni jelleme példánykép szolgálhat szülőhazánk nemesre
törekvő ifjú sarjadékának; mivel kérkedés nélkül kérdezhetjük
a világ bármely nemzetétől, hogy a panasz nélküli küzdelem
és önzetlen cselekvés terén a tudomány érdekében felmutathatja-e
párját Körösinek? s ha kérdenők a dicső halott géniuszát,
hogy mi volt a bűvös talizmán, mely annyi szenvedést s fáradalmat
neki élvezetté tudott varázsolni ? válasza leend: hazám és
nemzetem!
London, 1884. januárban.
http://mek.oszk.hu/10700/10780/
2015. február 7., szombat
2015. február 5., csütörtök
Cey-Bert Róbert Gyula: A lovasműveltség vallása
A magyarság, amikor megjelent őstörténetének színpadán, egyértelműen a lovas-
műveltségű népek nagy családjához tartozott. A lovasműveltség vallása három
meghatározó értékre épült, amely a magyar ősvallás értékrendjét is meghatározta:
A lovasműveltségű népek az égbolt misztikus jelentéséhez kötötték az istenfogalmat és
nem követték az ókori egyiptomiak, indiaiak, kínaiak, görögök példáját az Isten emberi
tulajdonságokkal való megszemélyesítésében.
Az istenfogalom tudatalatti szimbolikus megjelenítését talán a legszebben egy ős-régi
táltos ének fejezi ki:
„Kerek az Ég Sátra
Ráborul a tájra
Nagy Kékség
Végtelenség
Istenség“.
A közép-ázsiai lovaskultúrák jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában“ maga az Ég
Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap és a bal oldalán a Hold.
Az égbolt gazdag jelképes értékeihez kötődő istenfogalom az egyistenhitet is meghatározta. Az egyistenhit természetesen nem zárta ki Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét (állatősök és ősök szelleme, állatok, helyek, fogalmak és tárgyak szelleme).
Az égbolthoz kötődő istenfogalom az égbolt változásának dialektikájában az Isten
három megnyilvánulási formáját határozta meg:
amelyek végül is a harmónia elve szerint az istenfogalom tökéletes egységét fejezték ki
(egy Isten, három megnyilvánulási formában).
Az égbolthoz kötődő istenfogalom mellett a lovasműveltség népei legfontosabb szimbolikai és vallási értéke – amely a világmindenség rendező elvét jelentette számukra – a
Világfa jelképes értékrendje volt.
A lovaskultúrák a világmindenséget három részre osztották: égi, földi és földalatti
világ, amelyeket a Világfa jelképrendszere kötött össze. A Világfa csúcsa felnyúlott az
Istenhez, az Ég Urához, a jobboldali legfelső ágán helyezkedett el a Nap birodalma, a
baloldalin a Hold birodalma.
A Világfa kilenc jobboldali és kilenc baloldali ágán kilenc-kilenc égi birodalom terület
el, a földalatti világ kilenc-kilenc tükörképes „gyökér-ágán“ a földalatti birodalmak helyezkedtek el.
A lovaskultúrák vallási értékrendjét kifejező harmadik legfontosabb tényező a táltos
személyiségéhez kötődött. A táltosok, akik különleges révülési képességükkel képesek
voltak kapcsolatot kialakítani a transzcendens erőkkel, – nagyon fontos szerepet játszottak a közösség testi és lelki jóléte biztosításában. Tevékenységük egyesítette a papi,
orvosi, lélekgyógyász, szertartásvezető, bírói és jós szerepet.
műveltségű népek nagy családjához tartozott. A lovasműveltség vallása három
meghatározó értékre épült, amely a magyar ősvallás értékrendjét is meghatározta:
- az Istenfogalomra,
- a Világfa jelképrendszerére és
- a táltos kapcsolatteremtő képességeire.
Istenfogalom
nem követték az ókori egyiptomiak, indiaiak, kínaiak, görögök példáját az Isten emberi
tulajdonságokkal való megszemélyesítésében.
Az istenfogalom tudatalatti szimbolikus megjelenítését talán a legszebben egy ős-régi
táltos ének fejezi ki:
„Kerek az Ég Sátra
Ráborul a tájra
Nagy Kékség
Végtelenség
Istenség“.
A közép-ázsiai lovaskultúrák jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában“ maga az Ég
Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap és a bal oldalán a Hold.
Az égbolt gazdag jelképes értékeihez kötődő istenfogalom az egyistenhitet is meghatározta. Az egyistenhit természetesen nem zárta ki Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét (állatősök és ősök szelleme, állatok, helyek, fogalmak és tárgyak szelleme).
Az égbolthoz kötődő istenfogalom az égbolt változásának dialektikájában az Isten
három megnyilvánulási formáját határozta meg:
- nappali megnyilvánulást,
- éjszakai megnyilvánulást,
- hajnali és alkonyati megnyilvánulást,
amelyek végül is a harmónia elve szerint az istenfogalom tökéletes egységét fejezték ki
(egy Isten, három megnyilvánulási formában).
Világfa
Világfa jelképes értékrendje volt.
A lovaskultúrák a világmindenséget három részre osztották: égi, földi és földalatti
világ, amelyeket a Világfa jelképrendszere kötött össze. A Világfa csúcsa felnyúlott az
Istenhez, az Ég Urához, a jobboldali legfelső ágán helyezkedett el a Nap birodalma, a
baloldalin a Hold birodalma.
A Világfa kilenc jobboldali és kilenc baloldali ágán kilenc-kilenc égi birodalom terület
el, a földalatti világ kilenc-kilenc tükörképes „gyökér-ágán“ a földalatti birodalmak helyezkedtek el.
Táltos
személyiségéhez kötődött. A táltosok, akik különleges révülési képességükkel képesek
voltak kapcsolatot kialakítani a transzcendens erőkkel, – nagyon fontos szerepet játszottak a közösség testi és lelki jóléte biztosításában. Tevékenységük egyesítette a papi,
orvosi, lélekgyógyász, szertartásvezető, bírói és jós szerepet.
2015. február 4., szerda
Havasi Máté: Röpülj Táltos, jó paripám!
Röpülj Táltos, jó paripám!
Népünk emelkedni kíván,
De marad igaz és szerény.
Vidd hírül a zsarnokoknak,
Vége van az ő koruknak,
Mert új törvény a szent erény!
A régi hit feltámadott,
A fehér ló elvágtatott,
S viszi hírét, van remény!
2015. február 2., hétfő
Hernuss Zoltán: Őshazakutatás és az MTA
Egészen 1849-ig Magyarországon köztudott volt a szkíta, hun, avar, magyar azonosság.
Ezt a nemzeti öntudatot a Habsburgok törték meg azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé tették Joseph Budenz-et, aki egyetlen szót sem tudott magyarul, de megállapította a finnugor elméletet, mely a mai napig egyeduralkodó. Hiszen úgy a Habsburgoknak, mint a náciknak, s később a kommunistáknak egyaránt megfelelt, mert az a nemzet melyet megfosztottak nemzeti öntudatától, és megtörték büszkeségét, s elroppantották gerincét, melyet ősi múltjának ismerete biztosított számára, sokkal könnyebben elnyomható, félrevezethető, kihasználható.
Mivel a szó elszáll, a betű megmarad, érdemes leírni pár dolgot a magyar őstörténettel és a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos irányvonalának az 1848-as Szabadságharc bukása utáni hirtelen, 180 fokos irányváltoztatásáról, s az ennek következtében axiómává vált finnugor elméletről" mely valóságos szent-tehén dogmává merevedett. Ennek igazi okáról és a háttérről az angol, amerikai, kanadai, argentin, francia kutatók írásai alapján a következőket kell tudnunk.
1) Mikor Széchenyi megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, akkor a következő volt a hivatalos álláspont:
Minden magyar krónika, ősgeszta, az ország lakosságának szájhagyományai tanúsítása alapján köztudott volt és az MTA (alapítása és létrehozása óta) hivatalos elfogadása alapján is elfogadott tény hogy a szkíta eredetű - hun, avar, magyar nemzet azonosság révén a Kárpát medencei magyarság ittléte minimum 12.000 éves.
Ugyancsak elfogadott volt Torma Zsófia erdélyi régész Tordas melletti ásatásainak alapján, melynek során a Mezopotámiai legrégebbi eleteknél 1.500 évvel régebbi írásos leleteket talált, ezzel írásos igazolást nyert a szkíta, hun, avar, magyar nemzetazonosság.
Erre nézve az írás végén adatokat, tényeket ismertetünk, olyanokat, melyek Magyarországon SOHA nem kerültek ismertetésre, mivel az MTA meggátolta ezek publikálását - úgy az osztrák uralom, mint a náci éra, mint az orosz megszállás évtizedei alatt, mivel mindezen idegen megszállóknak azonos volt az érdeke, hisz idegen szempontból nézve mire jó a finnugor elmélet? Megsemmisíti a magyar nemzeti öntudatot, a világ legelmaradottabb, legprimitívebb népének állít be minket a világ országainak színe előtt, kitűnő alap magyarellenes propagandára, és 1920-ban igazolásul szolgált hazánk feldarabolására, és mind a mai napig úgy a germán, mint a szláv népek kedvenc hivatkozási alapja magyarellenes propagandájukban. Azaz a finnugor elmélet az abszolút magyarellenes célokat szolgált, és szolgál ma is, s történik mindez a magyarellenes tevékenység a magyar nemzet adófizetőinek pénzén! Immáron 150 esztendeje folyik ez a magyarellenes MTA tevékenység, méghozzá a magyar lakosság pénzén. Miért? És hogyan kezdődött?
2) 1850-ben a Magyar Tudományos Akadémia hirtelen szemétbe dobta a krónikáinkat, azt mondva, hogy a magyarok szeretnének egy dicső múltat hazudni maguknak. (ezt, megjegyzem Dr Glatz Ferenc szóról szóra megismételte egyik TV interjújában amit a Duna TV-ben láttam, kis híján agyvérzést kaptam tőle) és 1850-ben minden a még Széchenyi által alkalmazott kutatót, tudóst, nyelvészt kirúgtak, a magyar tudósok helyére német, és cseh "tudósok" érkeztek. Az új kinevezett igazgató Joseph Budenz német nyelvész lett. Az ő vezetése alatt került bevezetésre a finnugor elmélet, mely szent-tehén dogmává vált mára.
Mi volt a háttérben, és miért maradt ez 1850 óta egyeduralkodó az MTA hivatalos vonalán?
A magyarázat egyszerű.
Mikor az osztrák és orosz elnyomók közös erővel leverték a magyar szabadságharcot, Európa nemzetei szimpátiával fordultak felénk, és megvetéssel az osztrákok iránt.
Ferenc József utasítására az osztrákok, és évszázadok óta hűséges kiszolgálóik a csehek, közösen kidolgoztak egy remek tervet - a terv célja Magyarország és a magyar nemzet sárba tiprása, a magyar nemzeti öntudat megsemmisítése volt, s az hogy Európa nemzetei soha többé ne fogják Magyarország pártját.
Ennek a tervnek eszköze a finnugor elmélet - ezt egy Joseph Budenz nevű német dolgozta ki, 5 cseh asszisztensével.
Érdemes megjegyezni hogy habár a finnugor elmélet nyelvészeten alapszik ezen "szakemberek" egyike sem tudott magyarul. Közel 50 éven át, míg óriási fizetést húztak a magyaroktól, a Magyar Tudományos Akadémia vezetőiként Pesten éltek, haláluk napjáig nem is tanulták meg nyelvünket, soha nem szűntek meg a nemzetközi tudományos konferenciákon hangoztatni, hogy a magyar a világ legelmaradottabb legprimitívebb csordája, egy primitív horda, akik vezetésre szorulnak.
Hálásaknak kellene lenniük azért, hogy Ausztria, a kultúrát és műveltséget nyújtotta nekik, de a primitív magyarok hála helyett örökös rebellisként állandóan megtámadják Ausztriát.
A propaganda fényesen bevált. Európa nemzetei, akik azelőtt szimpátiával támogatták a magyar függetlenségi törekvéseket, ezután Magyarország ellen fordultak.
Mi a finnugor elmélet lényege?
Joseph Budenz (aki egyetlen szót nem tudott magyarul) de kidolgozta ezt a nyelvészeti elméletet, saját maga a következőket mondta:
1) Nincsenek szövegek, melyek a finnugorság nyelvén szólnának, az írásbeliség előtti korból.
2) Ennek következtében mind a finnugor nyelv szókészlete, mind a nyelvtani szerkezete a maga teljességében és legapróbb részleteiben teljesen ismeretlen előttünk. Azaz, el kell ismerni, hogy NINCSEN finnugor nyelv. E nyelv sosem létezett, de létezhetett volna. Ha létezett volna, akkor eredetét kb. 7.000 évre becsülnénk.
3) Nincs olyan etimológus módszer mely hipotetikus, és nemlétező ősnyelvekkel való rokonságot vagy azokból való származást tudományos eszközökkel bizonyítani tudná.
4) Csak az állt módomban, hogy egy hipotetikus finnugor nyelvi szöveget írjak asszisztenseim segítségével.
Azaz - összefoglalva:
A német és cseh, magyarul nem tudó emberek keresnek egy ősnyelvet - amiről beismerik, hogy NINCS. Beismerik hogy teljesen ismeretlen ez a sosemvolt nyelv. Azt az ősnyelvet kinevezik 7.000 évesnek, de az a nép mely állítólag ezen beszélgetett, csak 2.000 évvel ezelőtt keletkezett. Ezen az ismeretlen és sosemvolt nyelven szövegeket írnak maguk a kutatók. Saját elképzelésük alapján kreálva a szövegeket. Ezt komoly és tudományos nyelvészetnek nevezni NEM LEHET.
Az osztrák érdek az volt hogy:
1. Európa nemzeteiben ne ébresszenek többé rokonszenvet a magyar szabadságharcok, hiszen a világ legelmaradottabb, legprimitívebb, minden kultúra nélküli, tengődő és vezetésre szoruló állatcsorda a magyar - örüljön annak, ha Ausztria megszánja és kultúrát nyújt neki, de a hálátlan állatok csordája, a primitív és elmaradott kultúrálatlan magyarok hála helyett rátámadnak szegény Ausztriára?.
Ez a magyarellenes propaganda fényesen bevált.
A finnugor elmélet kitalálása óta az osztrákok (a magyar állam pénzén) egész Európában terjesztették, s ezzel egy magyarellenes érzés, sok esetben gyűlölet alapját vetették meg.
Mindössze megjegyezném, ez az elmélet mivel magyarellenes, kitűnően megfelelt minden nagyhatalomnak mely hazánkat megszállta. Hiszen minden megszálló nagyhatalom érdeke, hogy NE LEGYEN MAGYAR NEMZETI ÖNTUDAT, a nemzet ne ismerje meg saját múltját, hiszen akinek nincs múltja, annak jövője sincs, s ezt ők nagyon jól tudják.
Így - az osztrákok bevezették, és az oroszok közel 50 éven át belénk sulykolták - ma már senkinek eszébe sem jutna, hogy ezt megkérdőjelezze.
Ami külön dühítő, hogy a magyar nemzet pénzén folyik a magyarellenes propaganda immáron 150 esztendeje, saját magunk ellen!!!!!
Megáll ez ember esze.
Lássuk tehát, mi az igazság? A finnugor hazugság sulykolása helyett rövid, és hiányos összefoglaló a szkíta, hun, avar, magyar azonosságról s pár lényeges tény a sumir, magyar, török rokonságról.
Minden pápai bulla azzal kezdődött (évszázadokon keresztül) "A Királyi szkíták utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok"...
Azaz, köztudott volt származásunk és eredetünk.
Lenormant (francia nyelvész) már 1830-ban megállapította hogy a "sumir nyelv ural altáji nyelv, a mai nyelvek közül a magyar áll hozzá a legközelebb". John Rawlinson (angol kutató) egy székely pap segítségével a rovásírásunk révén fejtette meg a sumir írást. Azaz, ha semmi közünk nem lenne a sumirokhoz, akkor nem lehetett volna a székely-magyar rovásírás révén megfejteni a sumir írást.
A British Múzeumban a sumir kiállításon szerepelnek az ásatások során napfényre került kisebb nagyobb szobrok, s ezek között láthatóak a sumir nép állatait ábrázoló szobrok is. Ezek pl. racka juh, komondor, kuvasz, magyar ridegmarha. Ilyen állatai csak a sumiroknak, és a ma élő nemzetek között CSAK a magyarságnak vannak.
Sir Leonard Wolley archeológus professzor, ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:
"1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török "unokaöcs" fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral."
* * *
Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván "a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral." Itt: Facebook
És - végezetül néhány érdekesség:
1) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakálltalan, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek.
A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.
2) Népzenei szempontból
Érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket: A Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint. A perzsa és magyar népzene 42 % egyezést mutat. A finn és magyar népzene 2 % egyezést mutat. Azaz népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk.
3) Nyelvi szempontból
John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a sumir írást.
Lenormant (francia) kutató megállapította hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb. Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a sumir nyelv nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből.
Míg a török "unokaöcs" fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
A alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul - mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: "Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral."
Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a Sumir-nak.
4) Régészeti bizonyítékok
A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai - racka juh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.
Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is, Erdélyben Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg:
1. Az erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1.500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött!
2. Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt. S amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT. Én csak New Yorkban olvastam erről, pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.
Azaz, embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.
Ideje lenne hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét.
Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek (lásd. Trianon Június 4, 1920)
Hol van a szkíta, hun, avar, magyar Őshaza?
A Finn Ugor elmélet után folytassuk a sort pár érdekességgel a magyar Őstörténetről?
Hol is van az őshaza? Felesleges keresni, mert az őshazában élünk ma is, itt szaporodtak el és innen rajzottak ki a nagyvilágba a szkíta, pannon, dák, jász, kun, hun, avar, magyar törzsek, és ide tértek haza mikor a haza veszélyben forgott. Ilyen hazatérési hullám történt 7 - 8 alkalommal is, az Árpád-féle hazatérés (honvisszafoglalás) csak az utolsó volt a sorban (896-ban).
1. Dechelette, francia tudós, (A Francia Tudományos Akadémia tagja) a bronzkor elismert nagy szakértője állapította meg a következőket:
"Az első és legprimitívebb bronz leletek Európában csak Kr. előtt 2.000-ben jelennek meg, de a Kárpát medencében talált, és hun illetve székely törzsek által előállított bronz tárgyak többsége Kr. előtt 4.000-ből származik. Sőt, a Torontál megyei Tordas mellett megtalált bronzfokos, melyen székely rovásírással bevésett mondatok vannak, Kr. előtt 5.000-ből származik!"
2. Tatárlaki lelet, mely sumir írással készült, égetett agyagtáblák ezreiből áll, ugyancsak a Francia Tudományos Akadémia által megállapított adatok alapján, 1.500 évvel régebbi, mint az eddig legrégebbinek hitt mezopotámiai írásos emlékek, s így a Párizsi orientalista kongresszus elfogadta hogy az emberi kultúra bölcsője a Kárpát medence, ezen belül is Erdély.
3. Az őstörténeti kutatás során igénybe kell venni az úgynevezett társtudományokat is. Melyek a régészet, írástörténet, nyelvészet, helységnévkutatás, embertan, néprajz, mitológia, népzene.
NÉPZENEI eredmények : * Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint"
Ezt a nemzeti öntudatot a Habsburgok törték meg azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé tették Joseph Budenz-et, aki egyetlen szót sem tudott magyarul, de megállapította a finnugor elméletet, mely a mai napig egyeduralkodó. Hiszen úgy a Habsburgoknak, mint a náciknak, s később a kommunistáknak egyaránt megfelelt, mert az a nemzet melyet megfosztottak nemzeti öntudatától, és megtörték büszkeségét, s elroppantották gerincét, melyet ősi múltjának ismerete biztosított számára, sokkal könnyebben elnyomható, félrevezethető, kihasználható.
Mivel a szó elszáll, a betű megmarad, érdemes leírni pár dolgot a magyar őstörténettel és a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos irányvonalának az 1848-as Szabadságharc bukása utáni hirtelen, 180 fokos irányváltoztatásáról, s az ennek következtében axiómává vált finnugor elméletről" mely valóságos szent-tehén dogmává merevedett. Ennek igazi okáról és a háttérről az angol, amerikai, kanadai, argentin, francia kutatók írásai alapján a következőket kell tudnunk.
1) Mikor Széchenyi megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, akkor a következő volt a hivatalos álláspont:
Minden magyar krónika, ősgeszta, az ország lakosságának szájhagyományai tanúsítása alapján köztudott volt és az MTA (alapítása és létrehozása óta) hivatalos elfogadása alapján is elfogadott tény hogy a szkíta eredetű - hun, avar, magyar nemzet azonosság révén a Kárpát medencei magyarság ittléte minimum 12.000 éves.
Ugyancsak elfogadott volt Torma Zsófia erdélyi régész Tordas melletti ásatásainak alapján, melynek során a Mezopotámiai legrégebbi eleteknél 1.500 évvel régebbi írásos leleteket talált, ezzel írásos igazolást nyert a szkíta, hun, avar, magyar nemzetazonosság.
Erre nézve az írás végén adatokat, tényeket ismertetünk, olyanokat, melyek Magyarországon SOHA nem kerültek ismertetésre, mivel az MTA meggátolta ezek publikálását - úgy az osztrák uralom, mint a náci éra, mint az orosz megszállás évtizedei alatt, mivel mindezen idegen megszállóknak azonos volt az érdeke, hisz idegen szempontból nézve mire jó a finnugor elmélet? Megsemmisíti a magyar nemzeti öntudatot, a világ legelmaradottabb, legprimitívebb népének állít be minket a világ országainak színe előtt, kitűnő alap magyarellenes propagandára, és 1920-ban igazolásul szolgált hazánk feldarabolására, és mind a mai napig úgy a germán, mint a szláv népek kedvenc hivatkozási alapja magyarellenes propagandájukban. Azaz a finnugor elmélet az abszolút magyarellenes célokat szolgált, és szolgál ma is, s történik mindez a magyarellenes tevékenység a magyar nemzet adófizetőinek pénzén! Immáron 150 esztendeje folyik ez a magyarellenes MTA tevékenység, méghozzá a magyar lakosság pénzén. Miért? És hogyan kezdődött?
2) 1850-ben a Magyar Tudományos Akadémia hirtelen szemétbe dobta a krónikáinkat, azt mondva, hogy a magyarok szeretnének egy dicső múltat hazudni maguknak. (ezt, megjegyzem Dr Glatz Ferenc szóról szóra megismételte egyik TV interjújában amit a Duna TV-ben láttam, kis híján agyvérzést kaptam tőle) és 1850-ben minden a még Széchenyi által alkalmazott kutatót, tudóst, nyelvészt kirúgtak, a magyar tudósok helyére német, és cseh "tudósok" érkeztek. Az új kinevezett igazgató Joseph Budenz német nyelvész lett. Az ő vezetése alatt került bevezetésre a finnugor elmélet, mely szent-tehén dogmává vált mára.
Mi volt a háttérben, és miért maradt ez 1850 óta egyeduralkodó az MTA hivatalos vonalán?
A magyarázat egyszerű.
Mikor az osztrák és orosz elnyomók közös erővel leverték a magyar szabadságharcot, Európa nemzetei szimpátiával fordultak felénk, és megvetéssel az osztrákok iránt.
Ferenc József utasítására az osztrákok, és évszázadok óta hűséges kiszolgálóik a csehek, közösen kidolgoztak egy remek tervet - a terv célja Magyarország és a magyar nemzet sárba tiprása, a magyar nemzeti öntudat megsemmisítése volt, s az hogy Európa nemzetei soha többé ne fogják Magyarország pártját.
Ennek a tervnek eszköze a finnugor elmélet - ezt egy Joseph Budenz nevű német dolgozta ki, 5 cseh asszisztensével.
Érdemes megjegyezni hogy habár a finnugor elmélet nyelvészeten alapszik ezen "szakemberek" egyike sem tudott magyarul. Közel 50 éven át, míg óriási fizetést húztak a magyaroktól, a Magyar Tudományos Akadémia vezetőiként Pesten éltek, haláluk napjáig nem is tanulták meg nyelvünket, soha nem szűntek meg a nemzetközi tudományos konferenciákon hangoztatni, hogy a magyar a világ legelmaradottabb legprimitívebb csordája, egy primitív horda, akik vezetésre szorulnak.
Hálásaknak kellene lenniük azért, hogy Ausztria, a kultúrát és műveltséget nyújtotta nekik, de a primitív magyarok hála helyett örökös rebellisként állandóan megtámadják Ausztriát.
A propaganda fényesen bevált. Európa nemzetei, akik azelőtt szimpátiával támogatták a magyar függetlenségi törekvéseket, ezután Magyarország ellen fordultak.
Mi a finnugor elmélet lényege?
Joseph Budenz (aki egyetlen szót nem tudott magyarul) de kidolgozta ezt a nyelvészeti elméletet, saját maga a következőket mondta:
1) Nincsenek szövegek, melyek a finnugorság nyelvén szólnának, az írásbeliség előtti korból.
2) Ennek következtében mind a finnugor nyelv szókészlete, mind a nyelvtani szerkezete a maga teljességében és legapróbb részleteiben teljesen ismeretlen előttünk. Azaz, el kell ismerni, hogy NINCSEN finnugor nyelv. E nyelv sosem létezett, de létezhetett volna. Ha létezett volna, akkor eredetét kb. 7.000 évre becsülnénk.
3) Nincs olyan etimológus módszer mely hipotetikus, és nemlétező ősnyelvekkel való rokonságot vagy azokból való származást tudományos eszközökkel bizonyítani tudná.
4) Csak az állt módomban, hogy egy hipotetikus finnugor nyelvi szöveget írjak asszisztenseim segítségével.
Azaz - összefoglalva:
A német és cseh, magyarul nem tudó emberek keresnek egy ősnyelvet - amiről beismerik, hogy NINCS. Beismerik hogy teljesen ismeretlen ez a sosemvolt nyelv. Azt az ősnyelvet kinevezik 7.000 évesnek, de az a nép mely állítólag ezen beszélgetett, csak 2.000 évvel ezelőtt keletkezett. Ezen az ismeretlen és sosemvolt nyelven szövegeket írnak maguk a kutatók. Saját elképzelésük alapján kreálva a szövegeket. Ezt komoly és tudományos nyelvészetnek nevezni NEM LEHET.
Az osztrák érdek az volt hogy:
1. Európa nemzeteiben ne ébresszenek többé rokonszenvet a magyar szabadságharcok, hiszen a világ legelmaradottabb, legprimitívebb, minden kultúra nélküli, tengődő és vezetésre szoruló állatcsorda a magyar - örüljön annak, ha Ausztria megszánja és kultúrát nyújt neki, de a hálátlan állatok csordája, a primitív és elmaradott kultúrálatlan magyarok hála helyett rátámadnak szegény Ausztriára?.
Ez a magyarellenes propaganda fényesen bevált.
A finnugor elmélet kitalálása óta az osztrákok (a magyar állam pénzén) egész Európában terjesztették, s ezzel egy magyarellenes érzés, sok esetben gyűlölet alapját vetették meg.
Mindössze megjegyezném, ez az elmélet mivel magyarellenes, kitűnően megfelelt minden nagyhatalomnak mely hazánkat megszállta. Hiszen minden megszálló nagyhatalom érdeke, hogy NE LEGYEN MAGYAR NEMZETI ÖNTUDAT, a nemzet ne ismerje meg saját múltját, hiszen akinek nincs múltja, annak jövője sincs, s ezt ők nagyon jól tudják.
Így - az osztrákok bevezették, és az oroszok közel 50 éven át belénk sulykolták - ma már senkinek eszébe sem jutna, hogy ezt megkérdőjelezze.
Ami külön dühítő, hogy a magyar nemzet pénzén folyik a magyarellenes propaganda immáron 150 esztendeje, saját magunk ellen!!!!!
Megáll ez ember esze.
Lássuk tehát, mi az igazság? A finnugor hazugság sulykolása helyett rövid, és hiányos összefoglaló a szkíta, hun, avar, magyar azonosságról s pár lényeges tény a sumir, magyar, török rokonságról.
Minden pápai bulla azzal kezdődött (évszázadokon keresztül) "A Királyi szkíták utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok"...
Azaz, köztudott volt származásunk és eredetünk.
Lenormant (francia nyelvész) már 1830-ban megállapította hogy a "sumir nyelv ural altáji nyelv, a mai nyelvek közül a magyar áll hozzá a legközelebb". John Rawlinson (angol kutató) egy székely pap segítségével a rovásírásunk révén fejtette meg a sumir írást. Azaz, ha semmi közünk nem lenne a sumirokhoz, akkor nem lehetett volna a székely-magyar rovásírás révén megfejteni a sumir írást.
A British Múzeumban a sumir kiállításon szerepelnek az ásatások során napfényre került kisebb nagyobb szobrok, s ezek között láthatóak a sumir nép állatait ábrázoló szobrok is. Ezek pl. racka juh, komondor, kuvasz, magyar ridegmarha. Ilyen állatai csak a sumiroknak, és a ma élő nemzetek között CSAK a magyarságnak vannak.
Sir Leonard Wolley archeológus professzor, ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:
"1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török "unokaöcs" fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral."
* * *
Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván "a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral." Itt: Facebook
És - végezetül néhány érdekesség:
1) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakálltalan, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek.
A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.
2) Népzenei szempontból
Érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket: A Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint. A perzsa és magyar népzene 42 % egyezést mutat. A finn és magyar népzene 2 % egyezést mutat. Azaz népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk.
3) Nyelvi szempontból
John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a sumir írást.
Lenormant (francia) kutató megállapította hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb. Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a sumir nyelv nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből.
Míg a török "unokaöcs" fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
A alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul - mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: "Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral."
Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a Sumir-nak.
4) Régészeti bizonyítékok
A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai - racka juh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.
Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is, Erdélyben Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg:
1. Az erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1.500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött!
2. Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt. S amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT. Én csak New Yorkban olvastam erről, pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.
Azaz, embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.
Ideje lenne hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét.
Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek (lásd. Trianon Június 4, 1920)
Hol van a szkíta, hun, avar, magyar Őshaza?
A Finn Ugor elmélet után folytassuk a sort pár érdekességgel a magyar Őstörténetről?
Hol is van az őshaza? Felesleges keresni, mert az őshazában élünk ma is, itt szaporodtak el és innen rajzottak ki a nagyvilágba a szkíta, pannon, dák, jász, kun, hun, avar, magyar törzsek, és ide tértek haza mikor a haza veszélyben forgott. Ilyen hazatérési hullám történt 7 - 8 alkalommal is, az Árpád-féle hazatérés (honvisszafoglalás) csak az utolsó volt a sorban (896-ban).
1. Dechelette, francia tudós, (A Francia Tudományos Akadémia tagja) a bronzkor elismert nagy szakértője állapította meg a következőket:
"Az első és legprimitívebb bronz leletek Európában csak Kr. előtt 2.000-ben jelennek meg, de a Kárpát medencében talált, és hun illetve székely törzsek által előállított bronz tárgyak többsége Kr. előtt 4.000-ből származik. Sőt, a Torontál megyei Tordas mellett megtalált bronzfokos, melyen székely rovásírással bevésett mondatok vannak, Kr. előtt 5.000-ből származik!"
2. Tatárlaki lelet, mely sumir írással készült, égetett agyagtáblák ezreiből áll, ugyancsak a Francia Tudományos Akadémia által megállapított adatok alapján, 1.500 évvel régebbi, mint az eddig legrégebbinek hitt mezopotámiai írásos emlékek, s így a Párizsi orientalista kongresszus elfogadta hogy az emberi kultúra bölcsője a Kárpát medence, ezen belül is Erdély.
3. Az őstörténeti kutatás során igénybe kell venni az úgynevezett társtudományokat is. Melyek a régészet, írástörténet, nyelvészet, helységnévkutatás, embertan, néprajz, mitológia, népzene.
NÉPZENEI eredmények : * Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)