2019. november 23., szombat

Magyarország Boldog Jövőképe – teremtő célú kezdeményezés

Az anyagi folyamatok nem éppen jó irányba mennek körülöttünk, mégis sokan érezzük azt, hogy a közösségi szintű mentális munka korábban nem tapasztalt új távlatokat nyithat meg számunkra.  Az hogy ekkora válság van az élet minden területén, a létünket is fenyegetve, egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy teljesen tiszta lappal indítsunk új életet, legalábbis a gondolataink, jövőképünk szintjén.
Magyar emberként elsőként a Kárpát-medencét kell újra álmodnunk, megalkuvások nélkül. Ugyan miért is alkudnánk meg olyan körülményekkel, melyek mögött az ezeket fenntartó rendszernek semmi esélye, hogy pár évtizednél tovább létezzen?? Ha valamikor, akkor most lehet nagyot álmodni…
A pár hónapja létrejött Teremtő Körben néhány ember szoros szövetséget alkotva végez közös imákat és meditációkat a jövőnk érdekében.
Az alább megfogalmazott jövőkép a kör közös alkotása – egyetlen alkalommal létrejött közös üzenet – , fogadja mindenki szeretettel, gondolatébresztőként, reményt sugárzó, erőt adó sorokként! Minden felelősen gondolkodó egyént és közösséget arra biztatunk, fogalmazza meg Magyarország jövőképét, hogy ezáltal legyen lehetőségünk a közös pontok megtalálására!
Magyarország Boldog Jövőképe – Társadalmi alapelvek
  • mellérendelés alapelve az élet minden területét áthatva uralkodó az országban.
  • Test-lélek-szellem egysége és egyensúlya érvényesül a Kárpát-medencében. Az egyensúly helyreállításával megszűnt az anyag korábbi túlsúlya.
  • Mindenki elfogadja azt az alapelvet, hogy azt cselekedje másokkal, az állatokkal és a természettel, amit vele szeretné, hogy cselekedjenek.
  • Olyan társadalmi berendezkedés él, ami a születéstől kezdve támogatja, hogy az emberek megtalálják a tehetségüket és a helyüket az életben. A boldog köztudat a jellemző, ahol alkotó életével mindenki önmaga és a közösség számára a legtöbb értéket tudja hozzáadni.
  • Az oktatás az emberek egymás közötti kapcsolódását, együttműködését és alkotókészségét erősíti, emeli a tudatszintet. Az egész életen át tartó tanulást a közösség a különböző élethelyzeteket is figyelembe véve széleskörűen támogatja.
  • A szeretetteljes, őszinte visszajelzés természetes a mindennapokban. A kudarcra, a hibákra mint a közösségnek is értékes tanulási, fejlődési lehetőségként tekintenek.
  • Az élet minden területén sok a példamutató ember, az újítók és újítások, akiket és amiket elismernek, támogatnak, a tudást megosztva minden településen szolgálva az életet. Az elmaradottabb közösségeket a tudásuk és hozzáállásuk alapján kiválasztódó példamutató emberek segítik a fejlődésben.
  • Érintettség, tudás, szándék, ill. felelősségvállalás alapján a társadalom megadja a lehetőséget a döntések előkészítésében, meghozásában és végrehajtásában való felelős részvételre.
  • Ok-központú gyógyítás valósul meg, az embert együttérzéssel, egészként, test-lélek-szellem összefüggéseiben látják és kezelik.
  • A szükségleteket kielégítő áruk és szolgáltatások viszonzása elsősorban cserével, a másik képességeinek és szükségleteinek megismerését követő viszont-segítség (szeretet óra: 1 óra tevékenységért cserébe 1 óra másmilyen tevékenység arányos ellenszolgáltatás), és csak másodsorban a személytelenebb értékmérő pénz által. A pénz fő mozgatórugó (cél) helyett eszközzé vált, az anyagi jólét a lelki jóllétet és fejlődést szolgálja.

Helyi közösségek, felelős vállalkozások
  • Felelős helyi vállalkozások adják a közélet gerincét, ahol a munkának értelme van, látni a hasznosulást és a folyamatos fejlődés érték.
  • A közösség és egyén egyensúlya megvalósul, a közösségek virágzásával sok közfeladat helyi ellátása megvalósul, tehermentesítve és lecsökkentve a túlközpontosított intézményeket.
  • A szükségletek lehető legnagyobb részét helyi, közeli szinten oldjuk meg erős közösségek és felelős vállalatok bekapcsolódásával.
  • A helyi közösség felelősséget vállal saját ügyeiért, megtalálja a legjobb, nyer-nyer (IS-IS) alapú megoldásokat és döntést hoz a saját jövőjéről.
  • A felelős vállalatok és a helyi közösségek közötti határ egyre inkább elmosódik.

Környezet
  • természettel való egyensúly és összhang fő szempontként van jelen az egyéni és közösségi döntések során, valamint az ország vezetőinek döntéseiben. Az élet minden területén alapcél, hogy a természettel összhangban lévő rendszereket építsünk és működtessünk.
Összes természeti kincsünk, erőforrásunk felhasználása olyan módon történik, hogy utódainknak legalább olyan jó állapotban adhassuk tovább őket, mint ahogyan mi kaptuk.