A 20 nyelvre lefordított médiakalauz hiánypótló olvasmány minden szülő és pedagógus számára. Hiánypótló, mert egy tárgyilagos képet ad egyrészt arról, hogy mik az egészséges fejlődés követelményei egy-egy életszakaszban, másrészt pedig élhető kompromisszumot próbál javasolni, hogy mennyire engedhetjük be gyermekeink életébe a feltartózhatatlanul terjedő digitalizációt, úgy, hogy a lehető legkevesebbet ártson.
Vekerdy
Tamás utolsó írásai közé tartozik az előszó, melynek megírását boldogan
vállalta, mert annyira fontosnak tartotta, hogy magyarul megjelenik ez
a kalaúz. Ebből álljon itt egy rövid idézet:
"A külső kép elnémító kép. A képernyő kapcsolat nélküli világba
vezet be. Ezek a csodás kütyük valójában varázseszközök, olyasmiket
valósítanak meg, amikről az emberiség mindig is álmodott, fantáziált
vagy mágikus eszközökkel próbált megidézni. A távolba látok, hallok,
beszélek… De ők használnak minket – elbűvölnek, lenyűgöznek, nem tudunk
szabadulni –, nem pedig mi őket. Legalábbis ma még így van, túl újak,
túl szokatlanok, túl varázslatosak."
Reméljük,
hogy ez a kiadvány minél több családban segítséget fog nyújtani a
tudatosabb médiaeszköz használathoz, és nem csak a gyerekek esetében!
https://bionivo.com/egeszsegesen-felnoni-a-digitalis-media-eszkozok-vilagaban.html
"Még a látási folyamat is pont ellenkezőképpen zajlik, ha a képernyőre nézünk, mint ahogy az egy egészséges szem esetén egyébként végbemegy. Nézéskor a szemünk izmai aktívan mozgásban vannak, hogy képesek legyenek a szó valódi értelmében érzékelni azt, amit meg szeretnénk figyelni. Ezzel szemben a képernyő előtt ülve azt látjuk, hogy a kép van mozgásban, a szem izmai pedig megmerevednek és inaktívvá válnak. A már kifejlődött agyszerkezettel rendelkező felnőtteknél nem jelent akkora gondot, ha a munkájuk vagy magánjellegű ügyeik miatt akár hosszú időn keresztül is a számítógép előtt ülnek, de a gyerekeknél és a fiataloknál azt eredményezi, hogy a szemük érése ingerhiányos környezetben megy végbe.
Milyen következményekkel jár ez? A gyermekek hozzászoknak, hogy mindig egy, már meglévő séma szerint reagáljanak. A fejlődésük során a fantázia, az empátia és az önálló gondolkodás korlátok közé lesz szorítva."https://eliant.hu/
