Életfa - a szakrális csoda jelképrendszere

Az életfa a magyar nép egyik legősibb szakrális jelképe. Az életfa ereje kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar néplélekben, az ősi lovas-nomád életformánk és hitvilágunktól való elszakadásunk óta eltelt évezred sem bírta átírni az ősvallásunk első számú szimbólumát. A világfának is nevezett szakrális csoda nem csak egy egyszerű vallási és természeti idol, hanem egy komplett jelképrendszer. A világmindenség természetes rendjét fejezi ki, melyben az isteni rendezőerő nyilvánul meg.

Altáji sámándob

Az életfa ábrázolás sok ősi nép jelképrendszerében fellelhető, az asszíroktól egészen a keltákig. A fa a legtöbb kultúrában a megújulás és az élet jelképe. Azonban a magyar életfa jelentősen eltér ezektől az ősi szimbólumoktól. A felső ágai jobb és baloldalán megtalálható a hold és a nap. A turáni, sámán vagy táltoshitű népek és a tengrista vallású lovas kultúrák alapszimbóluma. Ez a fa jelenik meg az altáji török táltosdobokon, avar sírleletekben, hun ábrázolásokban is.

http://kurultaj.hu/2015/02/eletfa-a-szakralis-csoda-jelkeprendszere/