Szivárvány szárnyán szállok tova
Kárpátok bércein átérek még ma
Látni vágyom újra hazám tájait
Csendes erdőit, csörgedező patakjait
Csillogó sólyomszemem messze ellát
Bebarangolja e vidék minden zegzugát
Verecke évezredes határain túl
Széles zöld mezők képe tárul
Tovaszállok délnek Erdély fele
Havas fenyőfák lenyűgöző képe
Nap atyánk fénye megcsillan ott
Hol Tulrul jötteknek hazája volt
Szállj tovább Sólyom, nemes Lélek
Ősi dallam szól, Pilis szívében éled
Ott vár rád fészked mely mindig tiéd
Kósza szél el nem fújhat téged innét.
A képen: Dávid
Júlia alkotása.
