A tatárjárás idejében élt Gyergyóban egy Bákainé nevű székely asszony, aki messze földön híres volt a táltosságáról. Égiháborút, jégesőt, földindulást, minden nagy veszedelmet megjövendölt előre.
Egyszer, egy vasárnap, mikor a népek jöttek ki a templomból, azt mondja Bákainé:
- Atyafiak, valamit mondanék, ha meghallgatnátok. Úgy tudjátok meg, hogy nem sok idő múlva a mi földünkre is elkerülnek a tatárok. Annyian lesznek, mint a polyva, s amerre járnak, felégetik a falukat, kardra hányják a férfiakat, rabszíjra fűzik az asszonyokat, s úgy viszik magukkal nagy Tatárországba. Hallgassatok reám, fogadjátok meg a szómat! Mikor látjátok, hogy füstölnek a faluk, minden kaszás ember, aki a réten kaszál, verjen a földbe egy cöveket, tegye rá a kalapját, s minden arató az utolsó kévébe, amelyet aratott, vágja bele a sarlóját, s arra is tegye rá a kalapot. Ami edényetek van, azt mind dugjátok el a fűben meg a tarlóban. Hát én, mikor ide kerekednek a tatárok, már nem élek, de kikelek a síromból, közétek jövök, meglátom, hogy szavamat fogadtátok-e, akkor majd megmondom, hogy győztök-e vagy elpusztultok.
Jaj, istenem, megrémültek a népek, mert tudták, hogy amit egyszer Bákainé megjövendölt, be is teljesedik. S hát csakugyan nem telt belé egy hét, meghalt Bákainé, s ahogy eltemették, nem telt belé egy hét, látják az emberek, akik a mezőn dolgoztak, hogy füstölnek a faluk mindenfelé. Aki kaszált, cöveket vert a földbe, rátette a kalapját; aki aratott, hamar összekötötte az utolsó kévét, felállította, beléütötte a sarlóját, s rátette a kalapját. Asszonyok, gyermekek beszaladtak a faluba, hordották ki, ami edény volt a háznál, azokat mind elrejtegették a fűben, a tarlóban. A tatárok Szárhegytől nem messze, a Fekete nevű réten táboroztak, aztán egyszerre csak fölkerekedtek, s mint valami nagy fekete felleg gomolyogtak elébb-elébb, Gyergyó felé. Szaladtak előttük mindenütt a szárhegyi székelyek, meg sem állottak Gyergyóig, ott a népek már mind összeverődtek, a gyergyóiak, a szárhegyiek a kápolna előtt. A férfiaknak fegyver volt a kezökben, az asszonyok s gyermekek letérdeltek s imádkoztak. S ím, egyszerre csak vágtat egy asszony a kápolna felé fekete lovon. Nézik, nézik, ki lehet az. Hát, uramteremtőm, Bákainé, a táltos asszony, az vágtat feléjük fekete lován, s kiáltja messziről:
- Ne féljetek, győztetek!
Aztán hirtelen megfordult, s elvágtatott, eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.
Jönnek a tatárok, nagy üvöltéssel, rikoltozással, de amint a gyergyói határba érnek, meghökkenve állnak meg. Látják a kaszálóréteken s a búzaföldeken a teméntelen sok kalapot, azt hitték, hogy mind egy ember áll ottan. Nem tudták: előre menjenek, hátra-e, s mikor ezt a székelyek észrevették, hirtelen a tatárok közé vágtak, s hullott a tatár, mint kasza nyomán a fűszál. Futott, aki futhatott, de nem is igen futhattak, mert embernek, lónak megakadt a lába a fű közé, a tarló közé dugdosott edényekben, még hírmondónak is alig akadt belőlük, úgy lekaszabolták szegényeket.
Azt a dombot, ahol a székelyek a tatárokat eltemették, még máig is Tatár-dombnak hívják. A kápolna is megvan, ahol a székelyek összegyülekeztek, de Bákainé nevét sem felejtették el a gyergyóiak, áldják ma is emlékezetét.
MAGYAR MESE- ÉS MONDAVILÁG II.
http://mek.oszk.hu/04800/04865/04865.htm#100
2015. február 11., szerda
2015. február 10., kedd
2015. február 9., hétfő
KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR DOLGOZATAI (1885)
ELŐSZÓ.
Körösi Csoma Sándor életrajzához előszó alig szükséges.
Neve a művelt világ előtt eléggé ismeretes. Érdekes életének regényszerű
részleteit, hiteles adatok közlésével és szerves kapcsolatban,
most veszi először az olvasó közönség egész terjedelmé-
ben, a magyar tudományos akadémia kegyeletes pártfogása alatt.
Néhány szó azonban helyén lesz itt, az életrajz beosztását
illetőleg.
Szakaszokba van az foglalva, még pedig azon okból, mert
Csoma életében bizonyos cyclusok felismerhetők, melyek mint
nyugpontok látszanak megjelölve tevékeny pályáján, s úgy történt,
hogy egynémely szakasz terjedelmesebb a többinél, mivel
esetleg több adatot találunk az illető időszakban följegyezve élményeiből.
Csoma összes dolgozatainak nagyobb része, ide nem értve
azonban a Tibeti Szótárt és Nyelvtanát, több angol folyóiratban
közöltetett (némely munkái csak kéziratban vannak meg), azokat
magyarul most veszi először a hazai közönség — huszonegy külön
álló közleményben.
Minden közleménynél meg van nevezve a forrás, a hol az
illető czikk az eredetiben feltalálható. Több mint félszázada már,
hogy egynémelyike íratott, tartalmok és tárgyok kellő megítélésé-
ben tehát e körülmény szem elől el nem tévesztendő.
Sokkal több időt vett e munkának összeállítása igénybe,
mint első tekintetre terjedelme gyaníttatja. Maga az idegenszerű
tárgy, számos oly névnek és szónak használata, mely alkalmasint
most tűnik föl először a magyar irodalomban, már csak a helyesírás
megállapítása is szükségessé tette, hogy lépésről lépésre
is óvakodva járjunk el a tudományos Akadémia útmutatása szerint;
mind a mellett, nincs kétség, hogy számos hiányt és hibát
fog fölfedezhetni az illetékes bíráló, a ki azonban mindenekfölött
képes lesz kellően méltányolni a nehézségeket, melyekkel a
munka közzététele egybe volt kapcsolva.
Mint tudományos szakembert a külföld s különösen Angolország
elég kegyeletesen méltányolta Körösit már félszázad előtt
s méltányolja maiglan: de a ragaszkodó szeretet s maradandó
bámulatnak tárgya, Körösi csak honfitársai előtt maradhat, s nincs
kétség arról, hogy az, a ki megismerkedik fáradhatlan munkásságú
életének s becsületes, de nagyon is túlszerény s gyöngéd érzelmű
jellemének vonásaival: büszke fog lenni arra,. hogy Csoma Sándor
magyarnak született.
Nem fogja tagadni senki, hogy a magyar nyelvtudósok sorá-
ban ő volt a legelső, a ki maradandó szolgálatokat tett az egyetemes
tudományosságnak, de a magyar philologiai vajúdások némileg
még mindig homályos terén is, Csornának czélzatos izenetei
honfitársaihoz világító szövétnekűl szolgálhattak volna a múltban,
de mindenesetre hasznos útmutató gyanánt 'szolgálnak — a jövő-
kor munkásai előtt.
Azonban tudományos érdemei bár mennyire magasodjanak
is: sokkal nagyobb nyereség lesz reánk magyarokra nézve az, ha
Csornának egyéni jelleme példánykép szolgálhat szülőhazánk nemesre
törekvő ifjú sarjadékának; mivel kérkedés nélkül kérdezhetjük
a világ bármely nemzetétől, hogy a panasz nélküli küzdelem
és önzetlen cselekvés terén a tudomány érdekében felmutathatja-e
párját Körösinek? s ha kérdenők a dicső halott géniuszát,
hogy mi volt a bűvös talizmán, mely annyi szenvedést s fáradalmat
neki élvezetté tudott varázsolni ? válasza leend: hazám és
nemzetem!
London, 1884. januárban.
http://mek.oszk.hu/10700/10780/
Körösi Csoma Sándor életrajzához előszó alig szükséges.
Neve a művelt világ előtt eléggé ismeretes. Érdekes életének regényszerű
részleteit, hiteles adatok közlésével és szerves kapcsolatban,
most veszi először az olvasó közönség egész terjedelmé-
ben, a magyar tudományos akadémia kegyeletes pártfogása alatt.
Néhány szó azonban helyén lesz itt, az életrajz beosztását
illetőleg.
Szakaszokba van az foglalva, még pedig azon okból, mert
Csoma életében bizonyos cyclusok felismerhetők, melyek mint
nyugpontok látszanak megjelölve tevékeny pályáján, s úgy történt,
hogy egynémely szakasz terjedelmesebb a többinél, mivel
esetleg több adatot találunk az illető időszakban följegyezve élményeiből.
Csoma összes dolgozatainak nagyobb része, ide nem értve
azonban a Tibeti Szótárt és Nyelvtanát, több angol folyóiratban
közöltetett (némely munkái csak kéziratban vannak meg), azokat
magyarul most veszi először a hazai közönség — huszonegy külön
álló közleményben.
Minden közleménynél meg van nevezve a forrás, a hol az
illető czikk az eredetiben feltalálható. Több mint félszázada már,
hogy egynémelyike íratott, tartalmok és tárgyok kellő megítélésé-
ben tehát e körülmény szem elől el nem tévesztendő.
Sokkal több időt vett e munkának összeállítása igénybe,
mint első tekintetre terjedelme gyaníttatja. Maga az idegenszerű
tárgy, számos oly névnek és szónak használata, mely alkalmasint
most tűnik föl először a magyar irodalomban, már csak a helyesírás
megállapítása is szükségessé tette, hogy lépésről lépésre
is óvakodva járjunk el a tudományos Akadémia útmutatása szerint;
mind a mellett, nincs kétség, hogy számos hiányt és hibát
fog fölfedezhetni az illetékes bíráló, a ki azonban mindenekfölött
képes lesz kellően méltányolni a nehézségeket, melyekkel a
munka közzététele egybe volt kapcsolva.
Mint tudományos szakembert a külföld s különösen Angolország
elég kegyeletesen méltányolta Körösit már félszázad előtt
s méltányolja maiglan: de a ragaszkodó szeretet s maradandó
bámulatnak tárgya, Körösi csak honfitársai előtt maradhat, s nincs
kétség arról, hogy az, a ki megismerkedik fáradhatlan munkásságú
életének s becsületes, de nagyon is túlszerény s gyöngéd érzelmű
jellemének vonásaival: büszke fog lenni arra,. hogy Csoma Sándor
magyarnak született.
Nem fogja tagadni senki, hogy a magyar nyelvtudósok sorá-
ban ő volt a legelső, a ki maradandó szolgálatokat tett az egyetemes
tudományosságnak, de a magyar philologiai vajúdások némileg
még mindig homályos terén is, Csornának czélzatos izenetei
honfitársaihoz világító szövétnekűl szolgálhattak volna a múltban,
de mindenesetre hasznos útmutató gyanánt 'szolgálnak — a jövő-
kor munkásai előtt.
Azonban tudományos érdemei bár mennyire magasodjanak
is: sokkal nagyobb nyereség lesz reánk magyarokra nézve az, ha
Csornának egyéni jelleme példánykép szolgálhat szülőhazánk nemesre
törekvő ifjú sarjadékának; mivel kérkedés nélkül kérdezhetjük
a világ bármely nemzetétől, hogy a panasz nélküli küzdelem
és önzetlen cselekvés terén a tudomány érdekében felmutathatja-e
párját Körösinek? s ha kérdenők a dicső halott géniuszát,
hogy mi volt a bűvös talizmán, mely annyi szenvedést s fáradalmat
neki élvezetté tudott varázsolni ? válasza leend: hazám és
nemzetem!
London, 1884. januárban.
http://mek.oszk.hu/10700/10780/
2015. február 7., szombat
2015. február 5., csütörtök
Cey-Bert Róbert Gyula: A lovasműveltség vallása
A magyarság, amikor megjelent őstörténetének színpadán, egyértelműen a lovas-
műveltségű népek nagy családjához tartozott. A lovasműveltség vallása három
meghatározó értékre épült, amely a magyar ősvallás értékrendjét is meghatározta:
A lovasműveltségű népek az égbolt misztikus jelentéséhez kötötték az istenfogalmat és
nem követték az ókori egyiptomiak, indiaiak, kínaiak, görögök példáját az Isten emberi
tulajdonságokkal való megszemélyesítésében.
Az istenfogalom tudatalatti szimbolikus megjelenítését talán a legszebben egy ős-régi
táltos ének fejezi ki:
„Kerek az Ég Sátra
Ráborul a tájra
Nagy Kékség
Végtelenség
Istenség“.
A közép-ázsiai lovaskultúrák jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában“ maga az Ég
Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap és a bal oldalán a Hold.
Az égbolt gazdag jelképes értékeihez kötődő istenfogalom az egyistenhitet is meghatározta. Az egyistenhit természetesen nem zárta ki Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét (állatősök és ősök szelleme, állatok, helyek, fogalmak és tárgyak szelleme).
Az égbolthoz kötődő istenfogalom az égbolt változásának dialektikájában az Isten
három megnyilvánulási formáját határozta meg:
amelyek végül is a harmónia elve szerint az istenfogalom tökéletes egységét fejezték ki
(egy Isten, három megnyilvánulási formában).
Az égbolthoz kötődő istenfogalom mellett a lovasműveltség népei legfontosabb szimbolikai és vallási értéke – amely a világmindenség rendező elvét jelentette számukra – a
Világfa jelképes értékrendje volt.
A lovaskultúrák a világmindenséget három részre osztották: égi, földi és földalatti
világ, amelyeket a Világfa jelképrendszere kötött össze. A Világfa csúcsa felnyúlott az
Istenhez, az Ég Urához, a jobboldali legfelső ágán helyezkedett el a Nap birodalma, a
baloldalin a Hold birodalma.
A Világfa kilenc jobboldali és kilenc baloldali ágán kilenc-kilenc égi birodalom terület
el, a földalatti világ kilenc-kilenc tükörképes „gyökér-ágán“ a földalatti birodalmak helyezkedtek el.
A lovaskultúrák vallási értékrendjét kifejező harmadik legfontosabb tényező a táltos
személyiségéhez kötődött. A táltosok, akik különleges révülési képességükkel képesek
voltak kapcsolatot kialakítani a transzcendens erőkkel, – nagyon fontos szerepet játszottak a közösség testi és lelki jóléte biztosításában. Tevékenységük egyesítette a papi,
orvosi, lélekgyógyász, szertartásvezető, bírói és jós szerepet.
műveltségű népek nagy családjához tartozott. A lovasműveltség vallása három
meghatározó értékre épült, amely a magyar ősvallás értékrendjét is meghatározta:
- az Istenfogalomra,
- a Világfa jelképrendszerére és
- a táltos kapcsolatteremtő képességeire.
Istenfogalom
nem követték az ókori egyiptomiak, indiaiak, kínaiak, görögök példáját az Isten emberi
tulajdonságokkal való megszemélyesítésében.
Az istenfogalom tudatalatti szimbolikus megjelenítését talán a legszebben egy ős-régi
táltos ének fejezi ki:
„Kerek az Ég Sátra
Ráborul a tájra
Nagy Kékség
Végtelenség
Istenség“.
A közép-ázsiai lovaskultúrák jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában“ maga az Ég
Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap és a bal oldalán a Hold.
Az égbolt gazdag jelképes értékeihez kötődő istenfogalom az egyistenhitet is meghatározta. Az egyistenhit természetesen nem zárta ki Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét (állatősök és ősök szelleme, állatok, helyek, fogalmak és tárgyak szelleme).
Az égbolthoz kötődő istenfogalom az égbolt változásának dialektikájában az Isten
három megnyilvánulási formáját határozta meg:
- nappali megnyilvánulást,
- éjszakai megnyilvánulást,
- hajnali és alkonyati megnyilvánulást,
amelyek végül is a harmónia elve szerint az istenfogalom tökéletes egységét fejezték ki
(egy Isten, három megnyilvánulási formában).
Világfa
Világfa jelképes értékrendje volt.
A lovaskultúrák a világmindenséget három részre osztották: égi, földi és földalatti
világ, amelyeket a Világfa jelképrendszere kötött össze. A Világfa csúcsa felnyúlott az
Istenhez, az Ég Urához, a jobboldali legfelső ágán helyezkedett el a Nap birodalma, a
baloldalin a Hold birodalma.
A Világfa kilenc jobboldali és kilenc baloldali ágán kilenc-kilenc égi birodalom terület
el, a földalatti világ kilenc-kilenc tükörképes „gyökér-ágán“ a földalatti birodalmak helyezkedtek el.
Táltos
személyiségéhez kötődött. A táltosok, akik különleges révülési képességükkel képesek
voltak kapcsolatot kialakítani a transzcendens erőkkel, – nagyon fontos szerepet játszottak a közösség testi és lelki jóléte biztosításában. Tevékenységük egyesítette a papi,
orvosi, lélekgyógyász, szertartásvezető, bírói és jós szerepet.
2015. február 4., szerda
Havasi Máté: Röpülj Táltos, jó paripám!
Röpülj Táltos, jó paripám!
Népünk emelkedni kíván,
De marad igaz és szerény.
Vidd hírül a zsarnokoknak,
Vége van az ő koruknak,
Mert új törvény a szent erény!
A régi hit feltámadott,
A fehér ló elvágtatott,
S viszi hírét, van remény!
2015. február 2., hétfő
Hernuss Zoltán: Őshazakutatás és az MTA
Egészen 1849-ig Magyarországon köztudott volt a szkíta, hun, avar, magyar azonosság.
Ezt a nemzeti öntudatot a Habsburgok törték meg azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé tették Joseph Budenz-et, aki egyetlen szót sem tudott magyarul, de megállapította a finnugor elméletet, mely a mai napig egyeduralkodó. Hiszen úgy a Habsburgoknak, mint a náciknak, s később a kommunistáknak egyaránt megfelelt, mert az a nemzet melyet megfosztottak nemzeti öntudatától, és megtörték büszkeségét, s elroppantották gerincét, melyet ősi múltjának ismerete biztosított számára, sokkal könnyebben elnyomható, félrevezethető, kihasználható.
Mivel a szó elszáll, a betű megmarad, érdemes leírni pár dolgot a magyar őstörténettel és a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos irányvonalának az 1848-as Szabadságharc bukása utáni hirtelen, 180 fokos irányváltoztatásáról, s az ennek következtében axiómává vált finnugor elméletről" mely valóságos szent-tehén dogmává merevedett. Ennek igazi okáról és a háttérről az angol, amerikai, kanadai, argentin, francia kutatók írásai alapján a következőket kell tudnunk.
1) Mikor Széchenyi megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, akkor a következő volt a hivatalos álláspont:
Minden magyar krónika, ősgeszta, az ország lakosságának szájhagyományai tanúsítása alapján köztudott volt és az MTA (alapítása és létrehozása óta) hivatalos elfogadása alapján is elfogadott tény hogy a szkíta eredetű - hun, avar, magyar nemzet azonosság révén a Kárpát medencei magyarság ittléte minimum 12.000 éves.
Ugyancsak elfogadott volt Torma Zsófia erdélyi régész Tordas melletti ásatásainak alapján, melynek során a Mezopotámiai legrégebbi eleteknél 1.500 évvel régebbi írásos leleteket talált, ezzel írásos igazolást nyert a szkíta, hun, avar, magyar nemzetazonosság.
Erre nézve az írás végén adatokat, tényeket ismertetünk, olyanokat, melyek Magyarországon SOHA nem kerültek ismertetésre, mivel az MTA meggátolta ezek publikálását - úgy az osztrák uralom, mint a náci éra, mint az orosz megszállás évtizedei alatt, mivel mindezen idegen megszállóknak azonos volt az érdeke, hisz idegen szempontból nézve mire jó a finnugor elmélet? Megsemmisíti a magyar nemzeti öntudatot, a világ legelmaradottabb, legprimitívebb népének állít be minket a világ országainak színe előtt, kitűnő alap magyarellenes propagandára, és 1920-ban igazolásul szolgált hazánk feldarabolására, és mind a mai napig úgy a germán, mint a szláv népek kedvenc hivatkozási alapja magyarellenes propagandájukban. Azaz a finnugor elmélet az abszolút magyarellenes célokat szolgált, és szolgál ma is, s történik mindez a magyarellenes tevékenység a magyar nemzet adófizetőinek pénzén! Immáron 150 esztendeje folyik ez a magyarellenes MTA tevékenység, méghozzá a magyar lakosság pénzén. Miért? És hogyan kezdődött?
2) 1850-ben a Magyar Tudományos Akadémia hirtelen szemétbe dobta a krónikáinkat, azt mondva, hogy a magyarok szeretnének egy dicső múltat hazudni maguknak. (ezt, megjegyzem Dr Glatz Ferenc szóról szóra megismételte egyik TV interjújában amit a Duna TV-ben láttam, kis híján agyvérzést kaptam tőle) és 1850-ben minden a még Széchenyi által alkalmazott kutatót, tudóst, nyelvészt kirúgtak, a magyar tudósok helyére német, és cseh "tudósok" érkeztek. Az új kinevezett igazgató Joseph Budenz német nyelvész lett. Az ő vezetése alatt került bevezetésre a finnugor elmélet, mely szent-tehén dogmává vált mára.
Mi volt a háttérben, és miért maradt ez 1850 óta egyeduralkodó az MTA hivatalos vonalán?
A magyarázat egyszerű.
Mikor az osztrák és orosz elnyomók közös erővel leverték a magyar szabadságharcot, Európa nemzetei szimpátiával fordultak felénk, és megvetéssel az osztrákok iránt.
Ferenc József utasítására az osztrákok, és évszázadok óta hűséges kiszolgálóik a csehek, közösen kidolgoztak egy remek tervet - a terv célja Magyarország és a magyar nemzet sárba tiprása, a magyar nemzeti öntudat megsemmisítése volt, s az hogy Európa nemzetei soha többé ne fogják Magyarország pártját.
Ennek a tervnek eszköze a finnugor elmélet - ezt egy Joseph Budenz nevű német dolgozta ki, 5 cseh asszisztensével.
Érdemes megjegyezni hogy habár a finnugor elmélet nyelvészeten alapszik ezen "szakemberek" egyike sem tudott magyarul. Közel 50 éven át, míg óriási fizetést húztak a magyaroktól, a Magyar Tudományos Akadémia vezetőiként Pesten éltek, haláluk napjáig nem is tanulták meg nyelvünket, soha nem szűntek meg a nemzetközi tudományos konferenciákon hangoztatni, hogy a magyar a világ legelmaradottabb legprimitívebb csordája, egy primitív horda, akik vezetésre szorulnak.
Hálásaknak kellene lenniük azért, hogy Ausztria, a kultúrát és műveltséget nyújtotta nekik, de a primitív magyarok hála helyett örökös rebellisként állandóan megtámadják Ausztriát.
A propaganda fényesen bevált. Európa nemzetei, akik azelőtt szimpátiával támogatták a magyar függetlenségi törekvéseket, ezután Magyarország ellen fordultak.
Mi a finnugor elmélet lényege?
Joseph Budenz (aki egyetlen szót nem tudott magyarul) de kidolgozta ezt a nyelvészeti elméletet, saját maga a következőket mondta:
1) Nincsenek szövegek, melyek a finnugorság nyelvén szólnának, az írásbeliség előtti korból.
2) Ennek következtében mind a finnugor nyelv szókészlete, mind a nyelvtani szerkezete a maga teljességében és legapróbb részleteiben teljesen ismeretlen előttünk. Azaz, el kell ismerni, hogy NINCSEN finnugor nyelv. E nyelv sosem létezett, de létezhetett volna. Ha létezett volna, akkor eredetét kb. 7.000 évre becsülnénk.
3) Nincs olyan etimológus módszer mely hipotetikus, és nemlétező ősnyelvekkel való rokonságot vagy azokból való származást tudományos eszközökkel bizonyítani tudná.
4) Csak az állt módomban, hogy egy hipotetikus finnugor nyelvi szöveget írjak asszisztenseim segítségével.
Azaz - összefoglalva:
A német és cseh, magyarul nem tudó emberek keresnek egy ősnyelvet - amiről beismerik, hogy NINCS. Beismerik hogy teljesen ismeretlen ez a sosemvolt nyelv. Azt az ősnyelvet kinevezik 7.000 évesnek, de az a nép mely állítólag ezen beszélgetett, csak 2.000 évvel ezelőtt keletkezett. Ezen az ismeretlen és sosemvolt nyelven szövegeket írnak maguk a kutatók. Saját elképzelésük alapján kreálva a szövegeket. Ezt komoly és tudományos nyelvészetnek nevezni NEM LEHET.
Az osztrák érdek az volt hogy:
1. Európa nemzeteiben ne ébresszenek többé rokonszenvet a magyar szabadságharcok, hiszen a világ legelmaradottabb, legprimitívebb, minden kultúra nélküli, tengődő és vezetésre szoruló állatcsorda a magyar - örüljön annak, ha Ausztria megszánja és kultúrát nyújt neki, de a hálátlan állatok csordája, a primitív és elmaradott kultúrálatlan magyarok hála helyett rátámadnak szegény Ausztriára?.
Ez a magyarellenes propaganda fényesen bevált.
A finnugor elmélet kitalálása óta az osztrákok (a magyar állam pénzén) egész Európában terjesztették, s ezzel egy magyarellenes érzés, sok esetben gyűlölet alapját vetették meg.
Mindössze megjegyezném, ez az elmélet mivel magyarellenes, kitűnően megfelelt minden nagyhatalomnak mely hazánkat megszállta. Hiszen minden megszálló nagyhatalom érdeke, hogy NE LEGYEN MAGYAR NEMZETI ÖNTUDAT, a nemzet ne ismerje meg saját múltját, hiszen akinek nincs múltja, annak jövője sincs, s ezt ők nagyon jól tudják.
Így - az osztrákok bevezették, és az oroszok közel 50 éven át belénk sulykolták - ma már senkinek eszébe sem jutna, hogy ezt megkérdőjelezze.
Ami külön dühítő, hogy a magyar nemzet pénzén folyik a magyarellenes propaganda immáron 150 esztendeje, saját magunk ellen!!!!!
Megáll ez ember esze.
Lássuk tehát, mi az igazság? A finnugor hazugság sulykolása helyett rövid, és hiányos összefoglaló a szkíta, hun, avar, magyar azonosságról s pár lényeges tény a sumir, magyar, török rokonságról.
Minden pápai bulla azzal kezdődött (évszázadokon keresztül) "A Királyi szkíták utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok"...
Azaz, köztudott volt származásunk és eredetünk.
Lenormant (francia nyelvész) már 1830-ban megállapította hogy a "sumir nyelv ural altáji nyelv, a mai nyelvek közül a magyar áll hozzá a legközelebb". John Rawlinson (angol kutató) egy székely pap segítségével a rovásírásunk révén fejtette meg a sumir írást. Azaz, ha semmi közünk nem lenne a sumirokhoz, akkor nem lehetett volna a székely-magyar rovásírás révén megfejteni a sumir írást.
A British Múzeumban a sumir kiállításon szerepelnek az ásatások során napfényre került kisebb nagyobb szobrok, s ezek között láthatóak a sumir nép állatait ábrázoló szobrok is. Ezek pl. racka juh, komondor, kuvasz, magyar ridegmarha. Ilyen állatai csak a sumiroknak, és a ma élő nemzetek között CSAK a magyarságnak vannak.
Sir Leonard Wolley archeológus professzor, ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:
"1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török "unokaöcs" fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral."
* * *
Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván "a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral." Itt: Facebook
És - végezetül néhány érdekesség:
1) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakálltalan, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek.
A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.
2) Népzenei szempontból
Érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket: A Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint. A perzsa és magyar népzene 42 % egyezést mutat. A finn és magyar népzene 2 % egyezést mutat. Azaz népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk.
3) Nyelvi szempontból
John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a sumir írást.
Lenormant (francia) kutató megállapította hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb. Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a sumir nyelv nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből.
Míg a török "unokaöcs" fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
A alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul - mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: "Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral."
Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a Sumir-nak.
4) Régészeti bizonyítékok
A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai - racka juh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.
Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is, Erdélyben Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg:
1. Az erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1.500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött!
2. Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt. S amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT. Én csak New Yorkban olvastam erről, pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.
Azaz, embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.
Ideje lenne hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét.
Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek (lásd. Trianon Június 4, 1920)
Hol van a szkíta, hun, avar, magyar Őshaza?
A Finn Ugor elmélet után folytassuk a sort pár érdekességgel a magyar Őstörténetről?
Hol is van az őshaza? Felesleges keresni, mert az őshazában élünk ma is, itt szaporodtak el és innen rajzottak ki a nagyvilágba a szkíta, pannon, dák, jász, kun, hun, avar, magyar törzsek, és ide tértek haza mikor a haza veszélyben forgott. Ilyen hazatérési hullám történt 7 - 8 alkalommal is, az Árpád-féle hazatérés (honvisszafoglalás) csak az utolsó volt a sorban (896-ban).
1. Dechelette, francia tudós, (A Francia Tudományos Akadémia tagja) a bronzkor elismert nagy szakértője állapította meg a következőket:
"Az első és legprimitívebb bronz leletek Európában csak Kr. előtt 2.000-ben jelennek meg, de a Kárpát medencében talált, és hun illetve székely törzsek által előállított bronz tárgyak többsége Kr. előtt 4.000-ből származik. Sőt, a Torontál megyei Tordas mellett megtalált bronzfokos, melyen székely rovásírással bevésett mondatok vannak, Kr. előtt 5.000-ből származik!"
2. Tatárlaki lelet, mely sumir írással készült, égetett agyagtáblák ezreiből áll, ugyancsak a Francia Tudományos Akadémia által megállapított adatok alapján, 1.500 évvel régebbi, mint az eddig legrégebbinek hitt mezopotámiai írásos emlékek, s így a Párizsi orientalista kongresszus elfogadta hogy az emberi kultúra bölcsője a Kárpát medence, ezen belül is Erdély.
3. Az őstörténeti kutatás során igénybe kell venni az úgynevezett társtudományokat is. Melyek a régészet, írástörténet, nyelvészet, helységnévkutatás, embertan, néprajz, mitológia, népzene.
NÉPZENEI eredmények : * Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint"
Ezt a nemzeti öntudatot a Habsburgok törték meg azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé tették Joseph Budenz-et, aki egyetlen szót sem tudott magyarul, de megállapította a finnugor elméletet, mely a mai napig egyeduralkodó. Hiszen úgy a Habsburgoknak, mint a náciknak, s később a kommunistáknak egyaránt megfelelt, mert az a nemzet melyet megfosztottak nemzeti öntudatától, és megtörték büszkeségét, s elroppantották gerincét, melyet ősi múltjának ismerete biztosított számára, sokkal könnyebben elnyomható, félrevezethető, kihasználható.
Mivel a szó elszáll, a betű megmarad, érdemes leírni pár dolgot a magyar őstörténettel és a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos irányvonalának az 1848-as Szabadságharc bukása utáni hirtelen, 180 fokos irányváltoztatásáról, s az ennek következtében axiómává vált finnugor elméletről" mely valóságos szent-tehén dogmává merevedett. Ennek igazi okáról és a háttérről az angol, amerikai, kanadai, argentin, francia kutatók írásai alapján a következőket kell tudnunk.
1) Mikor Széchenyi megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, akkor a következő volt a hivatalos álláspont:
Minden magyar krónika, ősgeszta, az ország lakosságának szájhagyományai tanúsítása alapján köztudott volt és az MTA (alapítása és létrehozása óta) hivatalos elfogadása alapján is elfogadott tény hogy a szkíta eredetű - hun, avar, magyar nemzet azonosság révén a Kárpát medencei magyarság ittléte minimum 12.000 éves.
Ugyancsak elfogadott volt Torma Zsófia erdélyi régész Tordas melletti ásatásainak alapján, melynek során a Mezopotámiai legrégebbi eleteknél 1.500 évvel régebbi írásos leleteket talált, ezzel írásos igazolást nyert a szkíta, hun, avar, magyar nemzetazonosság.
Erre nézve az írás végén adatokat, tényeket ismertetünk, olyanokat, melyek Magyarországon SOHA nem kerültek ismertetésre, mivel az MTA meggátolta ezek publikálását - úgy az osztrák uralom, mint a náci éra, mint az orosz megszállás évtizedei alatt, mivel mindezen idegen megszállóknak azonos volt az érdeke, hisz idegen szempontból nézve mire jó a finnugor elmélet? Megsemmisíti a magyar nemzeti öntudatot, a világ legelmaradottabb, legprimitívebb népének állít be minket a világ országainak színe előtt, kitűnő alap magyarellenes propagandára, és 1920-ban igazolásul szolgált hazánk feldarabolására, és mind a mai napig úgy a germán, mint a szláv népek kedvenc hivatkozási alapja magyarellenes propagandájukban. Azaz a finnugor elmélet az abszolút magyarellenes célokat szolgált, és szolgál ma is, s történik mindez a magyarellenes tevékenység a magyar nemzet adófizetőinek pénzén! Immáron 150 esztendeje folyik ez a magyarellenes MTA tevékenység, méghozzá a magyar lakosság pénzén. Miért? És hogyan kezdődött?
2) 1850-ben a Magyar Tudományos Akadémia hirtelen szemétbe dobta a krónikáinkat, azt mondva, hogy a magyarok szeretnének egy dicső múltat hazudni maguknak. (ezt, megjegyzem Dr Glatz Ferenc szóról szóra megismételte egyik TV interjújában amit a Duna TV-ben láttam, kis híján agyvérzést kaptam tőle) és 1850-ben minden a még Széchenyi által alkalmazott kutatót, tudóst, nyelvészt kirúgtak, a magyar tudósok helyére német, és cseh "tudósok" érkeztek. Az új kinevezett igazgató Joseph Budenz német nyelvész lett. Az ő vezetése alatt került bevezetésre a finnugor elmélet, mely szent-tehén dogmává vált mára.
Mi volt a háttérben, és miért maradt ez 1850 óta egyeduralkodó az MTA hivatalos vonalán?
A magyarázat egyszerű.
Mikor az osztrák és orosz elnyomók közös erővel leverték a magyar szabadságharcot, Európa nemzetei szimpátiával fordultak felénk, és megvetéssel az osztrákok iránt.
Ferenc József utasítására az osztrákok, és évszázadok óta hűséges kiszolgálóik a csehek, közösen kidolgoztak egy remek tervet - a terv célja Magyarország és a magyar nemzet sárba tiprása, a magyar nemzeti öntudat megsemmisítése volt, s az hogy Európa nemzetei soha többé ne fogják Magyarország pártját.
Ennek a tervnek eszköze a finnugor elmélet - ezt egy Joseph Budenz nevű német dolgozta ki, 5 cseh asszisztensével.
Érdemes megjegyezni hogy habár a finnugor elmélet nyelvészeten alapszik ezen "szakemberek" egyike sem tudott magyarul. Közel 50 éven át, míg óriási fizetést húztak a magyaroktól, a Magyar Tudományos Akadémia vezetőiként Pesten éltek, haláluk napjáig nem is tanulták meg nyelvünket, soha nem szűntek meg a nemzetközi tudományos konferenciákon hangoztatni, hogy a magyar a világ legelmaradottabb legprimitívebb csordája, egy primitív horda, akik vezetésre szorulnak.
Hálásaknak kellene lenniük azért, hogy Ausztria, a kultúrát és műveltséget nyújtotta nekik, de a primitív magyarok hála helyett örökös rebellisként állandóan megtámadják Ausztriát.
A propaganda fényesen bevált. Európa nemzetei, akik azelőtt szimpátiával támogatták a magyar függetlenségi törekvéseket, ezután Magyarország ellen fordultak.
Mi a finnugor elmélet lényege?
Joseph Budenz (aki egyetlen szót nem tudott magyarul) de kidolgozta ezt a nyelvészeti elméletet, saját maga a következőket mondta:
1) Nincsenek szövegek, melyek a finnugorság nyelvén szólnának, az írásbeliség előtti korból.
2) Ennek következtében mind a finnugor nyelv szókészlete, mind a nyelvtani szerkezete a maga teljességében és legapróbb részleteiben teljesen ismeretlen előttünk. Azaz, el kell ismerni, hogy NINCSEN finnugor nyelv. E nyelv sosem létezett, de létezhetett volna. Ha létezett volna, akkor eredetét kb. 7.000 évre becsülnénk.
3) Nincs olyan etimológus módszer mely hipotetikus, és nemlétező ősnyelvekkel való rokonságot vagy azokból való származást tudományos eszközökkel bizonyítani tudná.
4) Csak az állt módomban, hogy egy hipotetikus finnugor nyelvi szöveget írjak asszisztenseim segítségével.
Azaz - összefoglalva:
A német és cseh, magyarul nem tudó emberek keresnek egy ősnyelvet - amiről beismerik, hogy NINCS. Beismerik hogy teljesen ismeretlen ez a sosemvolt nyelv. Azt az ősnyelvet kinevezik 7.000 évesnek, de az a nép mely állítólag ezen beszélgetett, csak 2.000 évvel ezelőtt keletkezett. Ezen az ismeretlen és sosemvolt nyelven szövegeket írnak maguk a kutatók. Saját elképzelésük alapján kreálva a szövegeket. Ezt komoly és tudományos nyelvészetnek nevezni NEM LEHET.
Az osztrák érdek az volt hogy:
1. Európa nemzeteiben ne ébresszenek többé rokonszenvet a magyar szabadságharcok, hiszen a világ legelmaradottabb, legprimitívebb, minden kultúra nélküli, tengődő és vezetésre szoruló állatcsorda a magyar - örüljön annak, ha Ausztria megszánja és kultúrát nyújt neki, de a hálátlan állatok csordája, a primitív és elmaradott kultúrálatlan magyarok hála helyett rátámadnak szegény Ausztriára?.
Ez a magyarellenes propaganda fényesen bevált.
A finnugor elmélet kitalálása óta az osztrákok (a magyar állam pénzén) egész Európában terjesztették, s ezzel egy magyarellenes érzés, sok esetben gyűlölet alapját vetették meg.
Mindössze megjegyezném, ez az elmélet mivel magyarellenes, kitűnően megfelelt minden nagyhatalomnak mely hazánkat megszállta. Hiszen minden megszálló nagyhatalom érdeke, hogy NE LEGYEN MAGYAR NEMZETI ÖNTUDAT, a nemzet ne ismerje meg saját múltját, hiszen akinek nincs múltja, annak jövője sincs, s ezt ők nagyon jól tudják.
Így - az osztrákok bevezették, és az oroszok közel 50 éven át belénk sulykolták - ma már senkinek eszébe sem jutna, hogy ezt megkérdőjelezze.
Ami külön dühítő, hogy a magyar nemzet pénzén folyik a magyarellenes propaganda immáron 150 esztendeje, saját magunk ellen!!!!!
Megáll ez ember esze.
Lássuk tehát, mi az igazság? A finnugor hazugság sulykolása helyett rövid, és hiányos összefoglaló a szkíta, hun, avar, magyar azonosságról s pár lényeges tény a sumir, magyar, török rokonságról.
Minden pápai bulla azzal kezdődött (évszázadokon keresztül) "A Királyi szkíták utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok"...
Azaz, köztudott volt származásunk és eredetünk.
Lenormant (francia nyelvész) már 1830-ban megállapította hogy a "sumir nyelv ural altáji nyelv, a mai nyelvek közül a magyar áll hozzá a legközelebb". John Rawlinson (angol kutató) egy székely pap segítségével a rovásírásunk révén fejtette meg a sumir írást. Azaz, ha semmi közünk nem lenne a sumirokhoz, akkor nem lehetett volna a székely-magyar rovásírás révén megfejteni a sumir írást.
A British Múzeumban a sumir kiállításon szerepelnek az ásatások során napfényre került kisebb nagyobb szobrok, s ezek között láthatóak a sumir nép állatait ábrázoló szobrok is. Ezek pl. racka juh, komondor, kuvasz, magyar ridegmarha. Ilyen állatai csak a sumiroknak, és a ma élő nemzetek között CSAK a magyarságnak vannak.
Sir Leonard Wolley archeológus professzor, ki egész kutatómunkás életét (közel 60 esztendőt) töltött Mezopotámiai ásatásokkal, a következőt mondta:
"1939 óta kérelmezem a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy küldjön nekem egy magyar nyelvészt. A sumir nyelv - 7.000 éves volta dacára - ma is elképesztő egyezéseket mutat a mai magyar nyelvvel. Kutatásaim alapján tudom, hogy pl. nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben. A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből. Míg a török "unokaöcs" fokon áll hasonlóság tekintetében a sumirral. A magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek. Alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral."
* * *
Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, ahol magánúton megtanult magyarul, mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, az MTA elítélte őt, mondván "a MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral." Itt: Facebook
És - végezetül néhány érdekesség:
1) Embertani szempontból nézve az ún. finnugor népek embertanilag, azaz fajilag MONGOLOID népek. Szakálltalan, szőrtelen, sárga bőrszínű, ferdeszemű emberek.
A magyar nép szakállas, fehér bőrű, kerek szemű. Azaz embertanilag semmi közünk nincs a finnugor népekhez.
2) Népzenei szempontból
Érdekes módon Bartók Béla Finnországban, Törökországban és Perzsiában végzett népzenei kutatásairól készült magyar nyelvű könyvét a MTA eltüntette még megjelenése idején, és mind a mai napig NEM hozzáférhető Magyarországon!
Ezt a könyvet angol nyelven a New Yorki közkönyvtárban bárki elolvashatja. A magyar ember meglepetéssel olvashatja benne a következőket: A Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint. A perzsa és magyar népzene 42 % egyezést mutat. A finn és magyar népzene 2 % egyezést mutat. Azaz népzenei szempontból minden bizonyíték arra mutat, hogy török eredetű nép vagyunk.
3) Nyelvi szempontból
John Rawlinson a székely rovásírás alapján fordította le a sumir írást.
Lenormant (francia) kutató megállapította hogy a mai nyelvek közül a magyar áll a sumirhoz a legközelebb. Sir Leonard Wolley megállapította, hogy a sumir nyelv nyelvtanát nézve a sumir nyelv 56 nyelvtani sajátosságából 53 megvan a mai magyar nyelvben.
A török a második legközelebbi a sumirhoz, abban 34 van meg a fentiekből.
Míg a török "unokaöcs" fokon áll, hasonlóság tekintetében a sumirral, a magyar mondhatni AZONOS, és egyenesági folytatása a sumir nyelvnek.
A alapszavakat tekintve több mint 6.000 szógyök egyezik a sumir nyelvből a magyarral.
Megjegyezném, Sir Leonard Wolley professzor később eljött Budapestre, hol magánúton megtanult magyarul - mivel soha semmi támogatást kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémiától nem kapott. Sőt, a MTA elítélte őt, mondván: "Az MTA soha nem fogja elismerni, hogy a magyar nyelvnek bármi kapcsolata lenne a sumirral."
Nyelvi szempontból nézve tehát angol, francia tudósok szerint a magyar nyelv mondhatni egyenesági leszármazottja a Sumir-nak.
4) Régészeti bizonyítékok
A Tigris és Eufrátesz völgyében végzett ásatások során napvilágra került szobrocskák tanúsága szerint a sumir nép állatai - racka juh, pulikutya, kuvasz, komondor, ridegmarha kísértetiesen egyeznek a magyar nép állataival, rajtunk, magyarokon kívül SENKI másnak nincsenek ilyen állatai a világon.
Említésre érdemes egy régészeti szenzáció is, Erdélyben Tatárlakán végzett ásatások során került napfényre több ezer égetett agyagtábla, melyeken sumir írás van, s éveken át tartó kutatások és kísérletek eredményeként a Francia Tudományos Akadémia a következőket állapította meg:
1. Az erdélyi tatárlaki ásatások során talált táblák 1.500 évvel régebbiek, mint az eddig talált legrégebbi Mezopotámiai agyagtáblák. A Francia Tudományos Akadémia ennek alapján kimondja, hogy az emberiség bölcsője és az emberi írásbeliség és kultúra NEM Mezopotámiában, hanem Európában, Erdélyben, kezdődött!
2. Ezt később a Párizsi Nemzetközi Orientalista Kongresszus is elfogadta, ami igazi világszenzáció volt. S amit csak a nevében magyar sajtó, óriási egyöntetű lelkesedéssel ELHALLGATOTT. Én csak New Yorkban olvastam erről, pesten a mai napig senki sem hallott erről egyetlen árva szót sem.
Azaz, embertani, népzenei, nyelvészeti, és régészeti szempontból nézve, a finnugor elmélet, melyet ellenségeink dolgoztak ki lejáratásunkra, és magyarellenes propaganda céljára, egyszerűen VALÓTLAN elmélet.
Ideje lenne hogy az MTA végre ne magyarellenes tevékenységre költse el a magyar lakosság pénzét.
Példa nélkül áll a világon, hogy egy nemzet tudományos akadémiája arra költi el a nemzet pénzét, hogy nemzetellenes tevékenységet fejtsen ki, rombolván a magyar nemzeti tudatot, hamisítva a magyar történelmet, s hivatkozási alapot nyújt ellenségeinknek (lásd. Trianon Június 4, 1920)
Hol van a szkíta, hun, avar, magyar Őshaza?
A Finn Ugor elmélet után folytassuk a sort pár érdekességgel a magyar Őstörténetről?
Hol is van az őshaza? Felesleges keresni, mert az őshazában élünk ma is, itt szaporodtak el és innen rajzottak ki a nagyvilágba a szkíta, pannon, dák, jász, kun, hun, avar, magyar törzsek, és ide tértek haza mikor a haza veszélyben forgott. Ilyen hazatérési hullám történt 7 - 8 alkalommal is, az Árpád-féle hazatérés (honvisszafoglalás) csak az utolsó volt a sorban (896-ban).
1. Dechelette, francia tudós, (A Francia Tudományos Akadémia tagja) a bronzkor elismert nagy szakértője állapította meg a következőket:
"Az első és legprimitívebb bronz leletek Európában csak Kr. előtt 2.000-ben jelennek meg, de a Kárpát medencében talált, és hun illetve székely törzsek által előállított bronz tárgyak többsége Kr. előtt 4.000-ből származik. Sőt, a Torontál megyei Tordas mellett megtalált bronzfokos, melyen székely rovásírással bevésett mondatok vannak, Kr. előtt 5.000-ből származik!"
2. Tatárlaki lelet, mely sumir írással készült, égetett agyagtáblák ezreiből áll, ugyancsak a Francia Tudományos Akadémia által megállapított adatok alapján, 1.500 évvel régebbi, mint az eddig legrégebbinek hitt mezopotámiai írásos emlékek, s így a Párizsi orientalista kongresszus elfogadta hogy az emberi kultúra bölcsője a Kárpát medence, ezen belül is Erdély.
3. Az őstörténeti kutatás során igénybe kell venni az úgynevezett társtudományokat is. Melyek a régészet, írástörténet, nyelvészet, helységnévkutatás, embertan, néprajz, mitológia, népzene.
NÉPZENEI eredmények : * Török és magyar népzene 75 % egyezést mutat Bartók Béla megállapítása szerint"
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)