2015. február 9., hétfő

KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR DOLGOZATAI (1885)

ELŐSZÓ.

Körösi Csoma Sándor életrajzához előszó alig szükséges.
Neve a művelt világ előtt eléggé ismeretes. Érdekes életének regényszerű
részleteit, hiteles adatok közlésével és szerves kapcsolatban,
most veszi először az olvasó közönség egész terjedelmé-
ben, a magyar tudományos akadémia kegyeletes pártfogása alatt.
Néhány szó azonban helyén lesz itt, az életrajz beosztását
illetőleg.

Szakaszokba van az foglalva, még pedig azon okból, mert
Csoma életében bizonyos cyclusok felismerhetők, melyek mint
nyugpontok látszanak megjelölve tevékeny pályáján, s úgy történt,
hogy egynémely szakasz terjedelmesebb a többinél, mivel
esetleg több adatot találunk az illető időszakban följegyezve élményeiből.
Csoma összes dolgozatainak nagyobb része, ide nem értve
azonban a Tibeti Szótárt és Nyelvtanát, több angol folyóiratban
közöltetett (némely munkái csak kéziratban vannak meg), azokat
magyarul most veszi először a hazai közönség — huszonegy külön
álló közleményben.

Minden közleménynél meg van nevezve a forrás, a hol az
illető czikk az eredetiben feltalálható. Több mint félszázada már,
hogy egynémelyike íratott, tartalmok és tárgyok kellő megítélésé-
ben tehát e körülmény szem elől el nem tévesztendő.
Sokkal több időt vett e munkának összeállítása igénybe,
mint első tekintetre terjedelme gyaníttatja. Maga az idegenszerű
tárgy, számos oly névnek és szónak használata, mely alkalmasint
most tűnik föl először a magyar irodalomban, már csak a helyesírás
megállapítása is szükségessé tette, hogy lépésről lépésre
is óvakodva járjunk el a tudományos Akadémia útmutatása szerint;
mind a mellett, nincs kétség, hogy számos hiányt és hibát
fog fölfedezhetni az illetékes bíráló, a ki azonban mindenekfölött
képes lesz kellően méltányolni a nehézségeket, melyekkel a
munka közzététele egybe volt kapcsolva.

Mint tudományos szakembert a külföld s különösen Angolország
elég kegyeletesen méltányolta Körösit már félszázad előtt
s méltányolja maiglan: de a ragaszkodó szeretet s maradandó
bámulatnak tárgya, Körösi csak honfitársai előtt maradhat, s nincs
kétség arról, hogy az, a ki megismerkedik fáradhatlan munkásságú
életének s becsületes, de nagyon is túlszerény s gyöngéd érzelmű
jellemének vonásaival: büszke fog lenni arra,. hogy Csoma Sándor
magyarnak született.
Nem fogja tagadni senki, hogy a magyar nyelvtudósok sorá-
ban ő volt a legelső, a ki maradandó szolgálatokat tett az egyetemes
tudományosságnak, de a magyar philologiai vajúdások némileg
még mindig homályos terén is, Csornának czélzatos izenetei
honfitársaihoz világító szövétnekűl szolgálhattak volna a múltban,
de mindenesetre hasznos útmutató gyanánt 'szolgálnak — a jövő-
kor munkásai előtt.

Azonban tudományos érdemei bár mennyire magasodjanak
is: sokkal nagyobb nyereség lesz reánk magyarokra nézve az, ha
Csornának egyéni jelleme példánykép szolgálhat szülőhazánk nemesre
törekvő ifjú sarjadékának; mivel kérkedés nélkül kérdezhetjük
a világ bármely nemzetétől, hogy a panasz nélküli küzdelem
és önzetlen cselekvés terén a tudomány érdekében felmutathatja-e
párját Körösinek? s ha kérdenők a dicső halott géniuszát,
hogy mi volt a bűvös talizmán, mely annyi szenvedést s fáradalmat
neki élvezetté tudott varázsolni ? válasza leend: hazám és
nemzetem!

London, 1884. januárban.

http://mek.oszk.hu/10700/10780/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése