2015. február 19., csütörtök

A fény felé vezető Nap-Hold szarvas

A hunok a századok során elszaporodtak. Hatalmas méneseiket, gulyáikat és nyájaikat a legelőik már nem győzték eltartani. Üstengri kedvelte a hunokat, mert összhangban és egyetértésben éltek a környezetükkel. Látta a nehézségeket, és szólt hírnökének, a Kéksólyomnak, hogy keresse meg a Nap-Hold szarvast, és közölje vele, hogy vezesse a hunokat egy vizekben, rétekben, legelőkben, erdőkben gazdag, új hazába. A Nap-Hold szarvas azon nyomban indult a hunokhoz.
Abban az időben Karakán volt a hunok fejedelme. A Kéksólyom álom útján közölte vele, hogy keszítse fel a népét és állatait egy hosszú útra, mert Üstengri új országot ad nekik, ahová a Nap-Hold szarvas vezeti el őket. Karakán felkészítette népét. Amikor készen voltak az indulásra, egy hajnalon megjelent a Nap-Hold szarvas fénylő napkoronggal az agancsa között, és napnyugta irányába vezette őket.
– Miért hívták Nap-Hold szarvasnak?
– Nappal napkorong, éjjel holdkorong fénylett agancsai között, így bármerre is haladt, jól lehetett látni. Hosszú hónapokon át mentek hegyeken, vülgyeken, erdőkön, folyókon át, amikor megérkeztek a hóval borított hegyvonulathoz. A Nap-Hold szarvas a havasok felé mutatott: „Ott, a hegyeken túl van új hazátok, az új Hunguria.” Átvezette őket egy magas hágón. Csodálatos országban találták magukat, hatalmas legelőkkel, halban gazdag folyókkal, vadban gazdag erdőségekkel. Karakán tengrikút áldozatot mutatott be Üstengrinek, és megköszönte, hogy csodálatos új hazát adott a népének. A gyönyörű, hófödte hegyet, amely új hazájuk határát képezte, Tengri Kán-hegységnek11 nevezték el.
– A legenda üzenete?
– Bízzál Üstengriben, meg fog segíteni. Kövesd mindig a fényt, amelyet Üstengri a legsötétebb éjszakán is elküld az embernek, hogy jó irányba vezesse.

11 Az Újguriában fekvő, hatalmas hegység, a Tengri Kán („Isten-hegység”), kínai nevén Tien San, a hunok egyik legszentebb hegye volt.
/Cey-Bert Róbert Gyula: Atilla, a Hun üzenet/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése