Lelket építő hagyaték - A magyar népmese

Milyennek látsz másokat?

 Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:

- Milyenek itt az emberek? – tudakolódta.
- Hová valósi vagy? – kérdezett vissza az öreg bölcs.
- Athéni vagyok.
- És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg.
- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. – mondta az öreg.
A vándor búsan folytatta útját.
Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! – válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! – mondta az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.
A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!
Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.

Hogy miben hiszek?

"Hogy miben hiszek? Hiszem, hogy egy nap elérkezik a becsület, a ferdítések nélküli igazság ideje. Hiszek a szent életcélban, és hogy senki sem születik hiába. Hiszem, hogy jobbá tehetjük ezt a világot odafigyeléssel, és törődéssel. Hiszem, hogy a gyermekeinket megilleti, hogy lehetőséget kapjanak kiteljesíteni Önmagukat. Hiszek a harcban, ami nélkül nincs igazi béke. Hiszek a valódi szentháromságban, ami nem más mint férfi, nő és gyermek szent kapcsolata, a család. Hiszek a munkában, mert aki tudatosan és töretlenül munkálkodik, előbb-utóbb eléri, amit egykor megálmodott. Hiszek a gondolat teremtő erejében, a szellem a lélek és a test harmóniájában. Hiszek az összefogásban, az egységességben, mert általa csodákra leszünk képesek. Hiszek a népemben, a MAG népében. Hiszek a Hazámban. Hiszek Önmagamban, és hiszek Tebenned." H.M.

Szent István és Koppány - Az ellentét valódi okai

A Koppány-István ellentét

Az „oszd meg és uralkodj!” elvét a Habsburgok a történetírásban is kiválóan alkalmazták. Legjobb húzásuk a Koppány-István ellentét felnagyítása volt, amelyet úgy magyaráztak, hogy akkor a nyugati eszmék győztek a magyar felett. Ezzel a Habsburgok elérték, hogy a legtöbb, a történeti forrásokat nem kellően ismerő magyar ember számára Szent István ellenszenvessé váljon. Sajnos, azóta sok ismeretterjesztő kiadványban elterjedt az a nézet, miszerint Géza halála után a jogos trónörökös nem István, hanem Koppány lett volna. Néhány történész és régész is hitelt adott annak a feltételezésnek, hogy Koppány az Árpád-házból származott. Ez utóbbi állítást azonban egyetlen középkori krónika sem igazolja, a legtöbb helyen a lázadó főurat csak somogyi vezérnek vagy somogyi ispánnak nevezik. Tudjuk róla, hogy Tar Zerind fia volt, de neki semmi köze sincs Szár Lászlóhoz, Mihály fiához, aki Andrást, Bélát és Leventét nemzette. Nagyon valószínű, hogy Koppány a Dél-Dunántúl nagy hatalmú ura, mai szóval oligarchája volt Géza idején, aki ki akarta használni István fiatalságát és meg akarta szerezni maga számára a magyar trónt.

Szent István király pannonhalmi alapítólevelében olvashatjuk, hogy ugyan Koppány lázadásával polgárháborús pusztítás fenyeget, mégsem tekinthetjük a két fél közötti harcot a magyarság történetében jelentős eseménynek. Egyrészt a korabeli krónikák sem tartották annak, másrészt Koppány mellé nem sorakozott fel az Álmossal vérszerződést kötött főúri réteg, nem találunk komoly támogatót a somogyi vezér mögött, ami azt jelenti, hogy a lázadás személyes, hatalmi érdeket szolgált.
Különös, hogy Aba Sámuel királynak, akit a magyarok alantas viselkedése miatt letaszítottak a trónról és megöltek, komoly kultusza alakult ki egykori birtokán, Koppányról ilyet nem emlegetnek a krónikák.

Elfeledkeznek Szent István első törvénykönyvéről is, melyben a következő áll: "És mivel minden nép saját törvénye szerint él, ezért mi is, Isten akaratából országunkat igazgatván, a régi (!!!) és az új királyok példáját követve, törvényhozó elmélkedéssel meghatároztuk (többes szám, tehát egyetértésben, közösen!) népünk számára, miképpen éljen tisztességes és békés életet"
Szent Istvánt vádolják azzal, hogy elpusztította az ősi rovásemlékeket és az ősi múlt értékeit. Erről azonban egyetlen forrásadat sem áll rendelkezésre! Sőt, inkább olyan adataink vannak, melyek ennek ellentmondanak. Az egyik Thietmar krónikájában maradt meg, aki a magyar udvarról leírja, hogy ott egy számára idegen és taszító pogánysággal kevert kereszténység található. Szent István törvényeiben nem találjuk nyomát annak, hogy a király rendelkezett volna az ősi hithez kapcsolódó tárgyak vagy a rovásírás elpusztításáról.
(Obrusánszky Borbála nyomán)

Táltos örökség (dal)

Országok országa,

Törvénytudás népe

Napkelet, s Nyugat közt

A Világnak fénye.

Nagy a Te nemzeted,

Nagy a Te végzeted,

Oly messze magasztos,

Hogy föl sem érheted.

Mint a magas mennybolt,

Szíved mérhetetlen,

Életed gyökere

Szent és sérthetetlen.

Hegyek, árnyas rónák,

Hős Föld büszke népe,

Ez a Te végzeted

Ősi öröksége.

Erős, gazdag vár vagy

De az örök Törvényt

Amit Isten rád rótt,

Vállalnod kell önként

Hogy beteljesüljön

Győzedelmes végzeted:

ÚR OLTÁRA TE VAGY,

EMELD FÖL A FEJED!

Mindentudás Egyeteme (videók)

"A korábban is nagy érdeklődéssel kísért egyetemi előadás jellegű részt követően egy-egy téma felkért szakértői kerekasztal-beszélgetésen vitatják meg az előadásokban felvetett szakmai kérdéseket és azok társadalmi vonatkozásait. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosításáról pedig dokumentumfilm-szerű műsorban tájékozódhat a nagyközönség."

http://mindentudas.hu/el%C5%91ad%C3%A1sok.html