A karmesternek ütemről ütemre, zenei mondatról zenei mondatra, pontosan kell ismernie a művet. De ez nem elég! Időről időre ki kell szállnia a műből egy külső-pontra, ahonnét látja az egészet és abban a részletek helyét. S ugyanígy a lélekgyógyító is: találkozásról találkozásra tudnia kell, hogy mi történik, de időnként rá kell látnia egy ember egész életére is. S mi magunk látjuk-e életünk részleteit, ahogy az egészben elrendeződnek? Mert a részletekből áll össze az egész értelme, és az egész világítja meg értelemmel a kusza részleteket. Ezt hívják sorslátásnak.
Helyesen kell megválasztani szenvedéseinket.
Vannak test-idegen és lélek-idegen szenvedések. Ha ilyeneket vállalsz magadra, bizony hamarosan megroppansz alattuk. Tiltakozásul megbetegszik a test és zavarossá lesz a lélek. Ne legyél hetyke. Ne hidd, hogy minden szenvedés neked való,
majd te győzöd őket cipelni. Ám a helyesen megválasztott szenvedés próbája lehet a Sorsban, vagy az Istenben valóbizalmadnak. Megállhatod a próbát.
Ahol nincs szeretet, ott megjelenik az igazságosság. Ahol nem érvényesül az igazságosság, ott feltűnik az erkölcs.
Igaza van-e Pálnak, amikor azt tanítja, hogy legnagyobb a szeretet?
Igaza van. De Pál szeretete az a tűz, amely ég, de nem éget. Ismeritek-e ti is?
Mi hallgattunk. Ő, egy idő után hozzátette:
Vigyázzatok! A szeretettel meg ne égessetek bárkit is.
Helyesen kell megválasztani az akadályokat, amiket le akarsz győzni. A helyesen megválasztott akadályok legyőzése előre lendít és megtisztít. Ám eléd állnak számodra méltatlan akadályok is. Ezeket ki kell kerülni. Mert ha harcba bocsátkozol velük – elpiszkolódsz!
Helyesen kell megválasztani élet-programunkat, feladatainkat is. Akkor igaz úton fogsz járni, még akkor is, ha hamis ember vagy Ám de úton-útfélen álfeladatok csábítgatnak. Pontosan olyanok, mint a valódiak. Ezért könnyen beugrasz nekik. Ez a legkönnyebb módja az élet elpazarlásának.
„Most, hogy újra birtokába jutottál
a ritkán és nehezen elérhető emberi testnek,
jól gondold meg, hogy merre mész,
mert az életben nincs idő tévutakra!”
2019. december 22., vasárnap
2019. november 23., szombat
Magyarország Boldog Jövőképe – teremtő célú kezdeményezés
Az anyagi folyamatok nem éppen jó irányba mennek körülöttünk, mégis sokan érezzük azt, hogy a közösségi szintű mentális munka korábban nem tapasztalt új távlatokat nyithat meg számunkra. Az hogy ekkora válság van az élet minden területén, a létünket is fenyegetve, egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy teljesen tiszta lappal indítsunk új életet, legalábbis a gondolataink, jövőképünk szintjén.
Magyar emberként elsőként a Kárpát-medencét kell újra álmodnunk, megalkuvások nélkül. Ugyan miért is alkudnánk meg olyan körülményekkel, melyek mögött az ezeket fenntartó rendszernek semmi esélye, hogy pár évtizednél tovább létezzen?? Ha valamikor, akkor most lehet nagyot álmodni…
A pár hónapja létrejött Teremtő Körben néhány ember szoros szövetséget alkotva végez közös imákat és meditációkat a jövőnk érdekében.
Az alább megfogalmazott jövőkép a kör közös alkotása – egyetlen alkalommal létrejött közös üzenet – , fogadja mindenki szeretettel, gondolatébresztőként, reményt sugárzó, erőt adó sorokként! Minden felelősen gondolkodó egyént és közösséget arra biztatunk, fogalmazza meg Magyarország jövőképét, hogy ezáltal legyen lehetőségünk a közös pontok megtalálására!
Magyarország Boldog Jövőképe – Társadalmi alapelvek
- A mellérendelés alapelve az élet minden területét áthatva uralkodó az országban.
- Test-lélek-szellem egysége és egyensúlya érvényesül a Kárpát-medencében. Az egyensúly helyreállításával megszűnt az anyag korábbi túlsúlya.
- Mindenki elfogadja azt az alapelvet, hogy azt cselekedje másokkal, az állatokkal és a természettel, amit vele szeretné, hogy cselekedjenek.
- Olyan társadalmi berendezkedés él, ami a születéstől kezdve támogatja, hogy az emberek megtalálják a tehetségüket és a helyüket az életben. A boldog köztudat a jellemző, ahol alkotó életével mindenki önmaga és a közösség számára a legtöbb értéket tudja hozzáadni.
- Az oktatás az emberek egymás közötti kapcsolódását, együttműködését és alkotókészségét erősíti, emeli a tudatszintet. Az egész életen át tartó tanulást a közösség a különböző élethelyzeteket is figyelembe véve széleskörűen támogatja.
- A szeretetteljes, őszinte visszajelzés természetes a mindennapokban. A kudarcra, a hibákra mint a közösségnek is értékes tanulási, fejlődési lehetőségként tekintenek.
- Az élet minden területén sok a példamutató ember, az újítók és újítások, akiket és amiket elismernek, támogatnak, a tudást megosztva minden településen szolgálva az életet. Az elmaradottabb közösségeket a tudásuk és hozzáállásuk alapján kiválasztódó példamutató emberek segítik a fejlődésben.
- Érintettség, tudás, szándék, ill. felelősségvállalás alapján a társadalom megadja a lehetőséget a döntések előkészítésében, meghozásában és végrehajtásában való felelős részvételre.
- Ok-központú gyógyítás valósul meg, az embert együttérzéssel, egészként, test-lélek-szellem összefüggéseiben látják és kezelik.
- A szükségleteket kielégítő áruk és szolgáltatások viszonzása elsősorban cserével, a másik képességeinek és szükségleteinek megismerését követő viszont-segítség (szeretet óra: 1 óra tevékenységért cserébe 1 óra másmilyen tevékenység arányos ellenszolgáltatás), és csak másodsorban a személytelenebb értékmérő pénz által. A pénz fő mozgatórugó (cél) helyett eszközzé vált, az anyagi jólét a lelki jóllétet és fejlődést szolgálja.
Helyi közösségek, felelős vállalkozások
- Felelős helyi vállalkozások adják a közélet gerincét, ahol a munkának értelme van, látni a hasznosulást és a folyamatos fejlődés érték.
- A közösség és egyén egyensúlya megvalósul, a közösségek virágzásával sok közfeladat helyi ellátása megvalósul, tehermentesítve és lecsökkentve a túlközpontosított intézményeket.
- A szükségletek lehető legnagyobb részét helyi, közeli szinten oldjuk meg erős közösségek és felelős vállalatok bekapcsolódásával.
- A helyi közösség felelősséget vállal saját ügyeiért, megtalálja a legjobb, nyer-nyer (IS-IS) alapú megoldásokat és döntést hoz a saját jövőjéről.
- A felelős vállalatok és a helyi közösségek közötti határ egyre inkább elmosódik.
Környezet
- A természettel való egyensúly és összhang fő szempontként van jelen az egyéni és közösségi döntések során, valamint az ország vezetőinek döntéseiben. Az élet minden területén alapcél, hogy a természettel összhangban lévő rendszereket építsünk és működtessünk.
Összes természeti kincsünk, erőforrásunk felhasználása olyan módon történik, hogy utódainknak legalább olyan jó állapotban adhassuk tovább őket, mint ahogyan mi kaptuk.
2017. december 29., péntek
Feladatunk a Teremtés
A magyarság egyik legfontosabb küldetése a személyes példamutatás mellett a szeretet alapú rendszerek megalkotása, továbbfejlesztése a világunk jobb működéséhez, hogy a Földön több mint 10 milliárd ember is képes legyen egymással és a természettel egyensúlyban élni és fejlődni.
A sikerhez ősi nyelvünk, zenénk, hitünk, erkölcsiségünk, jelképeink és küzdőszellemünk egyaránt nélkülözhetetlen. Őrzés és ápolás helyett leginkább megélésre van szükség, mert csak az élő, pezsgő kultúra van teremtő hatással a környezetünkre. A bármilyen okból meg nem valósított, meg nem jelenített értékek és gondolatok egyszer meg fogják kérdezni:
- Vajon a lehetőségeidhez mérten mennyi részt vállaltál a Teremtésben, amire tehetséged alapján képes lettél volna?
- Mennyire tudtál a kizárólag saját érdekeket figyelembe vevő hozzáálláson felülemelkedni a közösség, a nagyobb egészért?
- Mennyire tudtál rendszerszinten gondolkodni és együttműködni másokkal a közös célok eléréséért?
Nem állunk nagyon rosszul de nem állunk túl jól sem. Tisztelet és tiszta határok, elfogadás és pozitív hozzáállás, kulturált vita és együttműködés, értékalapú jövőképek megfogalmazása, játékos és életközeli oktatás, átlátható szervezeti működés, vállalkozókedv, folyamatos tanulás, szociális érzékenység, környezetvédelem, tudatosság mindenben és még annyi mindent sorolhatnánk. Bőven van hova még fejlődni egyéni és közösségi szinten egyaránt. Tegyük meg. Tegyük jobbá!
A sikerhez ősi nyelvünk, zenénk, hitünk, erkölcsiségünk, jelképeink és küzdőszellemünk egyaránt nélkülözhetetlen. Őrzés és ápolás helyett leginkább megélésre van szükség, mert csak az élő, pezsgő kultúra van teremtő hatással a környezetünkre. A bármilyen okból meg nem valósított, meg nem jelenített értékek és gondolatok egyszer meg fogják kérdezni:
- Vajon a lehetőségeidhez mérten mennyi részt vállaltál a Teremtésben, amire tehetséged alapján képes lettél volna?
- Mennyire tudtál a kizárólag saját érdekeket figyelembe vevő hozzáálláson felülemelkedni a közösség, a nagyobb egészért?
- Mennyire tudtál rendszerszinten gondolkodni és együttműködni másokkal a közös célok eléréséért?
Nem állunk nagyon rosszul de nem állunk túl jól sem. Tisztelet és tiszta határok, elfogadás és pozitív hozzáállás, kulturált vita és együttműködés, értékalapú jövőképek megfogalmazása, játékos és életközeli oktatás, átlátható szervezeti működés, vállalkozókedv, folyamatos tanulás, szociális érzékenység, környezetvédelem, tudatosság mindenben és még annyi mindent sorolhatnánk. Bőven van hova még fejlődni egyéni és közösségi szinten egyaránt. Tegyük meg. Tegyük jobbá!
2017. december 27., szerda
Miért jött el a mi időnk?
"Mi ez a születő új világ, és miért érdemes épp most beleállni ebbe a meccsbe a fény oldalán? A körülöttünk megmutatkozó erőtér miatt, amit a legtöbben korszakváltásnak hívnak. E váltásnak két összetevője van. Egyrészt az eddigi korszak menthetetlenségét látjuk: nincs olyan tudományág, amelyik ne tudná levezetni, hogy az emberiség jelenlegi életformája tarthatatlan, pusztuláshoz vezet. Ugyanakkor számtalan egymástól független csatorna és forrás állítja: a Föld és vele együtt az emberiség egy fölfelé történő lépés előtt áll. Nyilván olyan is van, aki a teljes pusztulást vetíti előre, és olyan is, aki még szürkébb, még embertelenebb, agyongépesített, űrbázisszerű földi jövőképekkel bombáz. És persze megélhetjük világvégének az Európát elnyelni készülő menekültáradatot is. De figyeljünk inkább a tiszta csatornákra! A mi esélyünk oda van elrejtve. Ha jobban belegondolunk, az általános pusztulás előfeltétele a megújulásnak, hiszen a régi berendezkedésünket szétverve helyt ad az újnak. Ráadásul biztossá teszi mindenki számára, hogy az eddigi elveink teljes csődhöz vezetnek, így egyre több ember válik nyitottá a megújulás eszközeire és nézeteire.
Lehet azt mondani, hogy ez túlzottan derűlátó felfogás, nem számol a minket körülvevő valóság megfordíthatatlan, menthetetlen folyamataival, amiket most már napi szinten kapunk a hírekben a Föld pusztulásáról, a tengerek emelkedéséről, a fajok kipusztulásáról, az elsivatagosodásról, a klímamenekültekről, vagy épp a nyugati civilizáció öregedéséről. A dolgok kimenetelét valóban meg lehet kérdőjelezni, egy dolog azonban biztos: a változás. Megállíthatatlan és egyre gyorsuló folyamat viszi az emberiséget egy gyökeres változás felé! Ezt egyre nehezebb nem észrevenni, egyre hiteltelenebb letagadni. A kérdés az, elszenvedni vagy irányítani akarjuk ezt a folyamatot?
Tudattalanul belesodródni egy alacsony szinten, vagy tudatosan megélni egy kezdeményező, örömmel, eredményekkel teli szinten? Ha egy skálán vizsgáljuk e változást, az alsó végponton háborúkkal, katasztrófákkal, vírusokkal megy végbe, a felsőn ugyanakkor katarzisokkal, összefogással, a gyökeresen új szemlélet békés térnyerésével. Nem véletlenül mondja Müller Péter az egyik könyvében, hogy „az elodázott katarzisok összessége a katasztrófa”.
Rajtunk múlik, hogy elvégezzük-e, amit ránk bíztak, és megéljük a katarzisokat, vagy inkább tétlenül ülünk a barlangjainkban, odvainkban, várainkban, elvégezzük a napi rutint az anyagi létfenntartás köreiben, és bevárjuk a katasztrófát! Cselekedni pedig akár napi 5-10 perces vagy heti 1-2 órás tettekkel is lehet, akár egy imával, akár egy közösségi kezdeményezés támogatásával!
Ebben a kettős erőtérben tehát kulcsfontosságú, hogy minél többen összpontosítsunk a megújulásra a pusztulás helyett. A régi dolgok siratása vagy épp a rombolók szapulása helyett az újak szárba szökkenését erősítsük a figyelmünkkel és a szerepvállalásunkkal! Sok-sok ember teremtő mentális ereje ugyanis összeadódik: minél többen figyeljük a világ jobbik, megújuló részét, annál jobbá válik a világ, és annál könnyebb, annál magasabb szintű az átmenet.
Persze ahhoz, hogy mindig a jóra tudjak hangolódni, állandó belső forrás, és kitartó belső munka kell. De az már egy másik fejezet…"
Lehet azt mondani, hogy ez túlzottan derűlátó felfogás, nem számol a minket körülvevő valóság megfordíthatatlan, menthetetlen folyamataival, amiket most már napi szinten kapunk a hírekben a Föld pusztulásáról, a tengerek emelkedéséről, a fajok kipusztulásáról, az elsivatagosodásról, a klímamenekültekről, vagy épp a nyugati civilizáció öregedéséről. A dolgok kimenetelét valóban meg lehet kérdőjelezni, egy dolog azonban biztos: a változás. Megállíthatatlan és egyre gyorsuló folyamat viszi az emberiséget egy gyökeres változás felé! Ezt egyre nehezebb nem észrevenni, egyre hiteltelenebb letagadni. A kérdés az, elszenvedni vagy irányítani akarjuk ezt a folyamatot?
Tudattalanul belesodródni egy alacsony szinten, vagy tudatosan megélni egy kezdeményező, örömmel, eredményekkel teli szinten? Ha egy skálán vizsgáljuk e változást, az alsó végponton háborúkkal, katasztrófákkal, vírusokkal megy végbe, a felsőn ugyanakkor katarzisokkal, összefogással, a gyökeresen új szemlélet békés térnyerésével. Nem véletlenül mondja Müller Péter az egyik könyvében, hogy „az elodázott katarzisok összessége a katasztrófa”.
Rajtunk múlik, hogy elvégezzük-e, amit ránk bíztak, és megéljük a katarzisokat, vagy inkább tétlenül ülünk a barlangjainkban, odvainkban, várainkban, elvégezzük a napi rutint az anyagi létfenntartás köreiben, és bevárjuk a katasztrófát! Cselekedni pedig akár napi 5-10 perces vagy heti 1-2 órás tettekkel is lehet, akár egy imával, akár egy közösségi kezdeményezés támogatásával!
Ebben a kettős erőtérben tehát kulcsfontosságú, hogy minél többen összpontosítsunk a megújulásra a pusztulás helyett. A régi dolgok siratása vagy épp a rombolók szapulása helyett az újak szárba szökkenését erősítsük a figyelmünkkel és a szerepvállalásunkkal! Sok-sok ember teremtő mentális ereje ugyanis összeadódik: minél többen figyeljük a világ jobbik, megújuló részét, annál jobbá válik a világ, és annál könnyebb, annál magasabb szintű az átmenet.
Persze ahhoz, hogy mindig a jóra tudjak hangolódni, állandó belső forrás, és kitartó belső munka kell. De az már egy másik fejezet…"
2016. október 29., szombat
A MAGYAROK HITE
Elhitted egy percre is magadról, hogy vesztes vagy?
Valóban vesztes nemzet lenne a magyar?
„VEDD EL EGY NÉP MÚLTJÁT, ÉS AZT TESZEL VELE, AMIT AKARSZ” - mondta Talleyrand Napóleonnak.
Ismerd meg önmagad! S hogy ezt megtehesd, ismerned kell a múltadat is mind családi, mint nemzeti szinten. A magyar nemzetnek annyi hőse van, mint égen a csillag.
Te ismered Atilla királyunk mai napig ható örökségét? Páratlanul emberséges szövetségi rendszerét, ami az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedt közel 1500 éve?
Ismered a 907-es pozsonyi csatát, amikor legyőztük a háromszoros túlerőben lévő összeurópai hadsereget, aki úgy jöttek, hogy a MAGYAROK KIIRTASSANAK mind egy szálig?
És megannyi más csatát, ahol nem az ellenfél megölése volt a legnagyobb tett, hanem a kegyelemre való képesség! Hányszor újra és újra bizonyították emberi kiválóságukat a magyarok.
S teszik ezt a mai napig a sport és a tudományok terén is. Hogy ellenségeink számtalanszor akartak barbár, vérengző hordának leírni minket, akik a Fényt képviseljük a földi világban? S próbálják érdekből, irigységből a mai napig meghamisítani a múlt és jelen történéseit. Természetes, hiszen aki uralni akar téged, az így tud manipulálni, hazugságokkal, bűntudat és széthúzás keltésével. A szellemi magasság szintén tükröt takar a bűnösöknek, aki jobbá válás helyett inkább eltipornák azt, ami emlékezteti őket önnön kicsinységükre és hibáikra.
Hogy mindig vannak komoly nehézségeink? Igen, és lesznek is, de pontosan ezek a nehézségek tesznek minket igazán erőssé!
Elbizonytalanodás, megfutamodás, belerokkanás helyett állj bele az embert próbáló helyzetekbe, viseld el amit el kell viselni, oldd meg, amit meg lehet oldani és segítséget sem gyengeség kérni ha valóban szükség van rá. Sőt, a büszkeség sokkal nagyobb gyengeség, ha mindent mi akarunk egyedül megoldani!
TŰZBEN EDZŐDIK AZ EMBER, ahogy gyémánt is csak hatalmas nyomás és hő hatására képződik a közönséges szénből. A földi élet felnevel és teszteli a hitedet. Széttöri az illúzióidat, de az már a te döntésed, hogy megőrzöd-e lelki nyugalmad és életkedvedet. Amit hiszel és teszel, az lesz a valóságod. Két-ségbe esés helyett találd meg az egy-séget önmagaddal.
A lehetetlen nem létezik. Hogyan máshogy lovagolhatna Kassai Lajos, akit egykoron tolószékbe utaltak volna az orvosok a súlyos balesete után?
Hogyan máshogy épülhetne fel az agyvérzésben lebénult ember, mint a töretlen hit és kitartó munka által? Hogyan máshogy lehetnénk egyáltalán itt a Kárpát-medencében, megőrizve csodálatos ősi nyelvünket, zenénket, hitünket? Annyi nép eltűnt vagy beolvadt, de mi a mai napig itt vagyunk és a jövő már rajtunk múlik!
A legnagyobb hitre pont akkor van szükség, amikor a legnagyobb a sötétség. Nincs kezdet és vég, csak a TETT van, s a hozzáállásod a szíved tükre. S megint kérdezem, inkább a problémákra vagy inkább a megoldásra figyelsz?
Ha magyarnak születtél, akkor nem akármilyen közösségben választottál életutat. Ismerd meg önmagad, hogy egyre növekvő tudatosságoddal egy valóban boldog életet élhess itt a Földön.
Valóban vesztes nemzet lenne a magyar?
„VEDD EL EGY NÉP MÚLTJÁT, ÉS AZT TESZEL VELE, AMIT AKARSZ” - mondta Talleyrand Napóleonnak.
Ismerd meg önmagad! S hogy ezt megtehesd, ismerned kell a múltadat is mind családi, mint nemzeti szinten. A magyar nemzetnek annyi hőse van, mint égen a csillag.
Te ismered Atilla királyunk mai napig ható örökségét? Páratlanul emberséges szövetségi rendszerét, ami az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedt közel 1500 éve?
Ismered a 907-es pozsonyi csatát, amikor legyőztük a háromszoros túlerőben lévő összeurópai hadsereget, aki úgy jöttek, hogy a MAGYAROK KIIRTASSANAK mind egy szálig?
És megannyi más csatát, ahol nem az ellenfél megölése volt a legnagyobb tett, hanem a kegyelemre való képesség! Hányszor újra és újra bizonyították emberi kiválóságukat a magyarok.
S teszik ezt a mai napig a sport és a tudományok terén is. Hogy ellenségeink számtalanszor akartak barbár, vérengző hordának leírni minket, akik a Fényt képviseljük a földi világban? S próbálják érdekből, irigységből a mai napig meghamisítani a múlt és jelen történéseit. Természetes, hiszen aki uralni akar téged, az így tud manipulálni, hazugságokkal, bűntudat és széthúzás keltésével. A szellemi magasság szintén tükröt takar a bűnösöknek, aki jobbá válás helyett inkább eltipornák azt, ami emlékezteti őket önnön kicsinységükre és hibáikra.
Hogy mindig vannak komoly nehézségeink? Igen, és lesznek is, de pontosan ezek a nehézségek tesznek minket igazán erőssé!
Elbizonytalanodás, megfutamodás, belerokkanás helyett állj bele az embert próbáló helyzetekbe, viseld el amit el kell viselni, oldd meg, amit meg lehet oldani és segítséget sem gyengeség kérni ha valóban szükség van rá. Sőt, a büszkeség sokkal nagyobb gyengeség, ha mindent mi akarunk egyedül megoldani!
TŰZBEN EDZŐDIK AZ EMBER, ahogy gyémánt is csak hatalmas nyomás és hő hatására képződik a közönséges szénből. A földi élet felnevel és teszteli a hitedet. Széttöri az illúzióidat, de az már a te döntésed, hogy megőrzöd-e lelki nyugalmad és életkedvedet. Amit hiszel és teszel, az lesz a valóságod. Két-ségbe esés helyett találd meg az egy-séget önmagaddal.
A lehetetlen nem létezik. Hogyan máshogy lovagolhatna Kassai Lajos, akit egykoron tolószékbe utaltak volna az orvosok a súlyos balesete után?
Hogyan máshogy épülhetne fel az agyvérzésben lebénult ember, mint a töretlen hit és kitartó munka által? Hogyan máshogy lehetnénk egyáltalán itt a Kárpát-medencében, megőrizve csodálatos ősi nyelvünket, zenénket, hitünket? Annyi nép eltűnt vagy beolvadt, de mi a mai napig itt vagyunk és a jövő már rajtunk múlik!
A legnagyobb hitre pont akkor van szükség, amikor a legnagyobb a sötétség. Nincs kezdet és vég, csak a TETT van, s a hozzáállásod a szíved tükre. S megint kérdezem, inkább a problémákra vagy inkább a megoldásra figyelsz?
Ha magyarnak születtél, akkor nem akármilyen közösségben választottál életutat. Ismerd meg önmagad, hogy egyre növekvő tudatosságoddal egy valóban boldog életet élhess itt a Földön.
ÉLD A MÚLTAD ÉRTÉKEIT, ÉLJ A JELENBEN, S BÍZZ A JÖVŐBEN!
ÁLDÁS
2016. október 26., szerda
Isten nem a főnököd. A lelkiismereted legyen az.
A szeretet nem ismer alá- és fölérendelő viszonyt. A szeretet mellérendelő. Szolgáld az életet, de soha ne legyél szolgalelkű.
2016. szeptember 27., kedd
Fényrobbanás
A 999 jegyében, a Teremtés alkímiája, avagy a 9 szám titka.
A harmadik 9, vagyis szeptember 27 előtt egy nappal érkező és ma teljessé váló megértés. Melyik az az egyjegyű szám melyet ha egy másik egyjegyű számhoz hozzáadunk, akkor számjegyeik összege mindig az eredeti számot adja? Egy ilyen létezik, a 9. Istenből, csakis Isteni vagyis tökéletes születhet. Isten gondolataként létbe lépő minden szellemmel bíró teremtmény száma 9. Mindegyik egyként bír a két pólusú Teremtői pár mind a 7 tulajdonságával. Ugyan mindenki 9, de még sincs két egyforma 9-es. Miért? Mert a teremtmények mindegyiknél más és más a lényüket alkotó 9 számjegy egymáshoz való aránya, mely így biztosítja egyediségüket, meghatározza egyedi személyiségjegyeiket. Az ÉGI IGÉ-ből vagyis Teremtő Istenünkből származó Egyedi Gondolat Útja a Teremtésben, melyet az alábbi kis táblázat segítségével próbálunk bemutatni.
Az Élet maga a mozgás. Minden, ami ÉL, mozog. Minden mozgás változással jár, mert a „kereket” nem lehet megállítani. Aki elfogadja a Teremtő Fényét az mind fényesebbé válva növekszik, tágul, aki megtagadja azt, az mind sötétebbé válva szűkül, zsugorodik. A folyamatban mozgalmas és pihentető időszakok váltják egymást, megállás viszont nincs, mert nem lehet, mert az Élet él és élni akar…….
Minden kezdetet egy vég előz meg. Minden születést egy halál. Aki testbe megszületik, az meghal a szellemvilág felé, aki testben meghal, az megszületik a szellemvilág számára. Ezért a halál-születés, születés-halál a két világ közötti átlépő kapu, kétirányú, oda-vissza forgalommal.
Sólyomfi Nagy Zoltán a „Halálban születek” dalában ezt tökéletes pontossággal örökíti meg.
Halálban születek, Keletről jön a Fény,
Születve meghalok, Nyugaton megpihen,
Egyszerre kigyúlnak, Minden lét elmúlik,
Kihunynak csillagok. S nem múlik semmi sem.
Mindezt egy „kiskör” vagyis egy földi nap alatt is átéljük. Napkeltétől napnyugtáig az anyagi világban vagyunk tudatosak, abban teremtünk, míg éjjel ha alszunk, akkor a szellemvilág álomdimenziójában ténykedünk.
Induláskor – ugyan egyre fokozódó fényerővel - de mindig 9-ként indulunk. A cél is mindig azonos, a 90 elérése, vagyis a még több fényerő megszerzése. Ehhez a tökéletes kör, vagyis 9*9=81 tapasztalatát kell megszereznünk. „Amint kicsiben, úgy nagyban” elv szerint mindez igaz egy testetöltésre, miként igaz akár egy eonra, világévre is. A folyamat előtt megnézzük hol tartunk, és meghatározzuk, hogy az adott ciklus végére mit szeretnénk elérni. Attól kezdve a folyamat mindig azonos. A felkészülés után lehetőséget kapunk, megszületünk, mellyel befejeződik az adott létciklus első nagy állomása, mely amolyan 0. állapot. Most kezdődik az igazi munka mely a célként kitűzött erejű és nagyságú 9-es megszerzésére irányul. Mi tehát a 9-es? Maga az Isteni Fény. Isten Fényének befogadása nem történhet meg egy lépésben. Miért? A rész egyszerre képtelen az egészet elhordozni, mivel a teljesség rázúduló Fényereje menthetetlenül szétégetné. Emiatt a szellem a Teremtőből áradó Fényt egy a benne meglévő prizma segítségével részekre – a szivárvány színeire - bontja. A prizmát képzeljétek úgy, mint egy 7 lukkal rendelkező szűrőt melyen 6 egyforma, egy viszont sokkal nagyobb, mint a többi. Rajta keresztül áramlik be a teljes Fénytartomány, melynek egyik színe sokkal hangsúlyosabb, mint a többi. A szellem a prizmát saját céljának megfelelően „beállíthatja”, változtathatja. Adott testetöltés során mindig a kiválasztott színt kell tökéletesen magunkba fogadnunk. Addig nem léphetünk tovább, amíg a „részfény” nem a miénk. Fényerő nagyságától – vagyis a feladat nehézségétől - függően annak elsajátítására kapott idő lehet több, vagy kevesebb (egy vagy több földi élet, vagy akár egy életen belül egy életszakasz). Sikertelenség esetén lehetőség van a javításra, viszont az ismétlések száma nem végtelen (bocsánat, Urunk ugyan hosszantűrő, de nem hülye). Aki a megadott idő alatt nem tudta, az nem is akarta a leckét megtanulni. Attól kezdve viszont viselnie kell megátalkodottságának minden következményét. A 7 fény, a 7 tulajdonság, vagyis a 81 elérése esetén mindezek meglétéről az utolsó vagyis a 9. szakaszban adunk bizonyságot. Ez mindennek nevezhető csak nyugodtnak és pihentetőnek nem. A teljes Fényerő mágnesként vonzza azokat, akik saját jogon nem tudják, vagy nem akarják azt megszerezni. A Fény és Sötét egymást kizáró fogalmak, így az ütközés, a harc az életünk teljesen természetes kísérő jelenségévé válik. Ha képesek vagyunk a hátráltató, visszahúzó Erővel megbirkózni, sikeres vizsgát tettünk, elértük célunk a 90-et. Kezdődhet egy újabb ciklus.
A folyamatban ugyan külön szakaszként jelöltük a kezdeti illetve végpontot mely így nem egészen igaz. Ezek tulajdonképpen a történésben részt vevő személyt jelölik, tehát azt, AKI megél. A fennmaradó 7 rész mutatja azt AMI-t megél. Amikor a szellem nincs testben akkor az asztrálvilág, saját belső fényének megfelelő, fényerősségű pontján tartózkodik. A magasabb fényerőt magukénak tudható, tehát fényesebb szellemek kellemes, míg az erősen besötétült szellemek igen szenvedtető körülmények között. Az elhelyezkedésről a Törvény gondoskodik, melyet nem lehet kijátszani. Ott nincs mutyi, kenőpénz, protekció miegymás……. Ott az Isteni Rend uralkodik. A három világ (Felső vagy mennyország, Középső vagy köztes világ, Alsó amit pokolként ismerünk) mindegyike 7 fénykörből (régebbi neve szféra), azon belül fénykörönként 7 fényívből (régebbi neve dimenzió) áll. A legalsó világ legalsó pontjából indulva ezek egyre táguló körökben helyezkednek el. És ha itt akár a csigavonal, akár a Fibonacci-spirál jut eszetekbe az nem véletlen! Mindezt térben megjelenítve egy spirális vonal mentén folyamatosan emelkedő és táguló térképzetet kapunk, melyen szándék szerint mindkét irányban haladhatunk. Magyar ember Útja, vállalásának megfelelően, mindig a Fény felé irányul! A mostani 999 jegyében – Áldott Égi Anyánktól - hatalmas erejű és tisztaságú Isteni Fény érkezett és érkezik. Előzetesen, köszönhetően az idei év csapadékos időjárásának, érkező víz tisztította, elmosta a korábban fellazított üledéket (fizikai, lelki, szellemi szinteken egyaránt). Megtisztulván egyre többen egyre többet vagyunk képesek befogadni az Ég Kegyelmi Erejéből. Segítséget kaptunk, mivel hamarosan elérkezünk egy nagy ciklus zárásához, mely jelentős próbatétel elé állít mindenkit. Akikhez eljut az írás, azok többsége, abban igen nagy szerepet kaphat. Már most összegző életet élünk, igen komoly vállalással, igen komoly számadási kötelemmel. Nem mindegy tehát hogyan éljük meg a MAGYAR-ságunkat, mely helyes volta igencsak megkönnyítheti, míg a helytelen, igencsak nehézzé teheti a Holnapot, vagyis az új ciklus kezdetét! A megértés lejegyzése is nagyon sok ember, nagyon komoly, nagyon nehéz és felelősségteljes munkájának KÖZÖS EREDMÉNYE!!!!!! Mindenki beletette a maga részét, ettől kezdve a lejegyző személye lényegtelen…..Áldás minden Magyar érzelmű emberre!
(Cseh András)
(Cseh András)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)