Az utolsó honfoglalás I-II.

Az utolsó honfoglalás I-II.

A könyv több mint ötesztendei kutatómunka eredményeként, a Bolygónk Gyöngyszemei kultúrtörténeti könyvsorozat második könyveként született meg – újszerű stílusban, amely képek százain keresztül vezet végig a történelmi utazás során.

Mivel ez a sokéves kutatás ebből indult ki, kezdjük mindjárt a második kötettel, amely eddig még meg nem jelent kutatási eredményeket ad közre – ugyancsak képek százainak segítségével. Svájcban, a Rhone-völgy egyik déli mellékágaként egy különös völgy található: a Val d’Anniviers – az ún. Hun-völgy -, amelynek őslakói a hunok vagy a magyarok utódainak tartják magukat. Egyedi nyelvük beékelődött a keletre fekvő völgy német, és a nyugatra elterülő völgy francia nyelvterülete közé. Nyugaton már a 18. században tudósítottak e különös völgy lakóiról, magyar nyelven azonban Toldy Ferenc csak 1834-ben adott először hírt a Hun-völgyről. Horváth Mihály (1853) és Fischer Károly Antal (1884, 1886) helyszíni kutatásai után majd 100 évet kellett várni, míg újra magyar kutatók jelentek meg ebben a völgyben. - Miért nem kutatta soha a hivatalos történészvilág a Svájcba került hun rokonok történetét?

 

A Hun-völgy szülötte, Martin Salamin 1835-ben költözött családjával Magyarországra, az ő leszármazottai e különös völgy mai kutatói és e könyv szerzői. A 20. század végén, a 21. század elején indult „családtörténeti” kutatás tárta fel a Hun-völgy igaz történetét. A 2005-ös, 2007-es helyszíni kutatások is szolgáltak még meglepetésekkel. A kutatók a völgylakók hun-magyar származásának széleskörű bizonyítékait tíz pontban összegezték: 1. a völgylakók emlékezete, mondavilága; 2. ősi „pogány” kultikus helyek, kövek, szokások; 3. tájszólás, nyelv, családnevek, hely- és helységnevek; 4. családnevek írása (elöl a családnévvel – mint csak a magyaroknál, kínaiaknál és a japánoknál); 5. ma is fellelhető rovásírás, rovásjelek; 6. a keletről származó tulipán-, nap-, hold- és virágdíszítések; 7. halotti tor szokása; 8. bajuszos katonaszentek a templomokban; 9. vérminta-marker vizsgálatok; 10. a végtelen fonat szimbólum Mezopotámiából a Kárpát-medencén át a svájci Hun-völgybe.

A „családtörténeti” kalandozás azonban nem állt meg a svájci Hun-völgyben, a könyv első kötetében visszanyúlik elődeink, közös őseink történetébe is, ismert illetve kevésbé ismert krónikáink (Arvisura-krónika, Tárih-i Üngürüsz, Dembernáme, kínai, indiai, mezopotámiai krónikák, kőtáblák stb.) és több száz kutatónk legújabb kutatási eredményeinek segítségével. A történelmi utazás a Kárpát-medence őskőkorától indul, és az utolsó jégkorszak hidege elől menekülve a regélő krónikák elvezetnek Ataisz-szigetére (ma: Hawaii). E szigetről a vulkánok kitöréseitől űzetve a Sárga-folyó felső vidékén (Ordosz-ban), a Nílus völgyében, Mezopotámia és Egyiptom földjén már a történelmi valóságban folyatódik az utazás. A kalandozás során nyomon követhetjük elődeink vándorlását Belső- és Közép-Ázsián, Indián át, találkozhatunk rokonnépeinkkel (kusánokkal, indoszkítákkal, pártusokkal, szarmatákkal…). Végül a sumerok  földjéről,  a  Kaukázus-hegység vidékéről űzetve-kalandozva, szabirként, fehér és fekete hunként, avarként, magyarként érkezhetünk vissza elődeinkkel a Kárpát-medencébe.

És e történelmi kalandozásunk során történelmi titkokra is bukkanhatunk: az írás születésének igaz történetére, az egy-isten hívő „pogány” elődeink hitére, a Magyar Szent Korona csodálatos életének leírására, a kitalált középkor elmélet lényegére, Ősbuda várának felfedezésére, Árpádházi királyaink „sajátos” halálainak titkára – és még sok minden másra, amiről a hivatalosok még hallgatnak.

I. kötet: ŐSEINK TÖRTÉNETE Kalandozás a magyar őstörténet világában

                        A4, 540 színes oldal, 523 színes és 360 fekete-fehér képpel

II. kötet: A SVÁJCI HUNOK VÖLGYÉNEK KÜLÖNÖS TÖRTÉNETE

                        A4, 376 színes oldal, 421 színes és 392 fekete-fehér képpel

 

https://web.archive.org/web/20160114092345/http://infotop.hu/1_5_Az-utols-honfoglal-s-I-II..html