SZEMELVÉNYEK A MAGYAR
ŐSTÖRTÉNET- KUTATÁS IRODALMÁBÓL
Szöveggyűjtemény - útmutató segédanyag a magyar őstörténet tanulmányozásához
Tartalomjegyzék:
1. A magyar nyelv ősisége
2. Kárpáti őshaza
3. Szabír magyarok árpádi törzse
4. Ősemlékezet
Dr. Bognár László
Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem
Nemzettudat Tanszék
I. A MAGYAR NYELV ŐSISÉGE
A magyar nyelv történelmi és etimológiai szótára. MTA kiadás
„Nyelvünk szavainak 8,5 %- a finnugor 8 %-a török, 14 %-a szláv, 32 %-a ismeretlen eredetű és 31 % - 4a vitatott eredetű” ?
Táncsics Mihály: Nyilt levél Müller Miksa tanárhoz. Budapest. 1874. 6. old.
„Legrégibb nyelv a magyar!”
Rudgley R: Lost Civilizations of the Stone Age. Century. 1998.
„Mikor itt Európában már a keresztény hitre tértek, első királyuk István tanulságos hit- buzgalmában pogány irataikat tüzzel vassal megsemmisité. Ez a magyar nemzetre akkor még nem is sejtett nagy csapás vala…”
A. Dolgopolski: Boreisch – Ursprache Euraniens. Bild der Wissenschaff. Stutgart. 1973. 1140. old.
„Az ősnyelvnek 10.000 évnél is idősebnek kell lennie, de valószínübb, hogy kora megközelíti a 15.000 évet. Egyszerűen bámulatos, hogy ilyen egyezések léteznek olyan távoli területeken, mint Dél-Afrika sivatagai, az amazonasi őserdők, az Északi sarkvidék és az európai városok-melyek mindegyike őrzi annak a távoli kornak az emlékeit, amikor még ugyanazt a nyelvet beszélték.”
„ Az európai nyelvekben, mintegy 600 közös szó-gyök állapítható meg, és ezek a szavak még a 9-10. ezer évvel ezelőtt beszélt ősnyelvből erednek „ez a boreális nyelv”.
Csőke Sándor nyelvész: Három tanulmány, magánkiadás Eberstein. 1977. 63. old.
„A magyar nyelv magyar eredetű. A magyar nyelvet az idők végtelensége szülte. A magyar nyelv szókincsének kilencvenöt százaléka magyar eredetű. Transzcendentális mélységekből - önmagából - eredő ősnyelv.”
Cser Ferenc – Darai Lajos: Az újkőkori forradalom népe. Fríg Kiadó. 2007. 108. old.
„Komolyan kell venni azokat a megállapításokat, hogy nyelvünk ősnyelv, azaz a történelem előtti időkből való, mert ilyenformán eredetileg az egyetlen emberiség
egyetlen nyelveként szerepelve, innen már érthető, hogy miért azonos benne az emberösszességgel az azt kifejező nép fogalma, s miért saját maga szerepel elvontan is, mint egyetemes nyelv.”
Kézai Simon: Magyarok Krónikája Budapest. 1994. 13. old.
(Nimródnak) „Hunoron és Magoron kívül több fia és leánya is volt. Ezen gyermekei és ezek ivadékai a Perszisz tartományát lakják, termetükre és színükre a hunokhoz hasonlítanak, csak a beszédjükben különböznek tőlük egy kevéssé, mint a szászok a thüringiaiaktól”.
Tárih-i Üngürüsz (Magyarok története.) Blaskovics József. Magvető Kiadó. Terdzsüman 906/1982.105. old. Clevelandi kiadásban 1988. 21. oldal.
„ Amikor Hunor népe Pannónija tartományába érkezett, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön, azaz hunor népének a nyelvén beszélnek”.
Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép. Gondolatház. Budapest. 2005. 58. old.
„A nimródi ősnyelvről egységes emlékezete van az archaikus magyar néphagyománynak. Egyformán tud és beszél róla a Szeged környéki, a csallóközi és csángó népi emlékezet is. Nimród birodalmában a Palóc ősemlékezet szerint a szabír tárkányrovás volt használatban. „
Paál Zoltán: Arvisura.(Igazszólás) - (Regék a hun és a magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából. Püski Kiadó. Budapest, 2005.
„Megállapítottuk, hogy a ma használatos magyar nyelvhez leginkább az úz (palóc) nyelv , mert az összes úz nyelven írt rovást érthetően tudtuk olvasni….Csak a palóc (Űz) nyelven rót Arvisurák érthetők a mai nyelvünkön. Ez a törzsszövetség „latin nyelvének” tekinthető”. II. kötet. 1302. old.
„A honfoglaláskor a Kárpát-medencében félmillió ember beszélte az úz nyelvet. Ebbe tartozott a 400. 000 hun-avar birodalomból visszamaradt lakos, és 100.000 kassu-birodalmi, Van tó környéki és az úgynevezett szavárd - magyarok által alkotott lakosság”. II. kötet 1427.old.
Bél Mátyás: Hungáriától Magyarország felé. Szépirodalmi Könyvkiadó 1984. 119. old. 15. §. (Bél Mátyás levele lipcsei barátjának 1718-ban c.)
„Volt viszont a debreceni kollégium könyvtárának egy kódexe, melyet a hunok régi betűivel róttak, s amelyről a következőket írja a tudós Komáromi Csipkés György a Magyarország leírásának bevezetésében 21. lap: „létezik nálunk egy olyan könyv, amely magyar betűkkel van teleírva, s ezt az ősi írást el tudjuk olvasni, megértjük, és mind a mai napig írni is tudjuk.”
László Gyula: Múltunkról utódainknak I-II. Budapest 1999. 357- 358. és 413-414. oldal.
„A késő jégkori, ún. gravetti műveltségnek olyan jelentős nyelve lehetett az ómagyar, amely hosszú ideig közvetítő nyelv volt - e műveltség hatókörében népek
érintkezésében - a Kárpát-medencétől egészen Szibériáig „.
László Gyula: Magánbeszéd a kettős honfoglalásról c. művében 67.old.
„A magyar krónikák miért nem szólnak egy szót sem az avarokról? Azért, mert az avarok is magyarok voltak. Azért nincs külön pannon- hun- avar nyelvemlékünk, mert azok is magyarok, és ugyanazt a hun-magyar nyelvet beszélték”.
Magyarok és szlávok. Móra Ferenc múzeum évkönyvében kifejti:
„A magyar nyelv honfoglalás előtti vallási műszavaival akár az egész Bibliát le lehetett volna fordítani, annyira sokrétűek a hit képzetkörében. A szláv szavak csupán az egyházi szervezetre vonatkoznak. 281-294. old.
Benkő L. Honfoglalás és nyelvészet. Budapest, 1997. Balassi Kiadó. (163-176 old.)
„ A magyar európai ősnyelv, mint mondjuk az örmény…”
Cser Ferenc-Darai Lajos: Kárpát-medence vagy Szkítia? Fríg.K. Bp.2008.209.old.
„A magyar népi műveltség elemei - nyelv, zene, képző, díszítőművészet, idő és
tér-szemlélet itt alakult ki”.
Cser Ferenc-Darai Lajos: Az újkőkori forradalom népe. Fríg Kiadó 2007. 13. old.
A Kárpát-medencei őslakosság által és a visszatérők által is nagyrészt beszélt magyar nyelv egyezése, nagyon közeli hasonlósága erős bizonyíték a közös eredetre.”
Kiss Dénes: Bábel előtt. Isten nyelve, avagy képességünk a magyar nyelv. Miskolci Bölcsész kiadó. 1999. 100.old.
„A magyar nyelv szókészletének kétharmada - 68 százaléka - az ú.n őselem, azaz
etymon, ami azt jelenti, hogy egyszerű hangutánzó, mozgást leíró, vagy gyermeknyelvi szó. Ez az őstürkben 26, a türkben 25, a tibetiben, szanszkritban 9, a csendes óceáni nyelvekben 7, a héberben, a latinban 5, az angolban kevesebb, mint 4 százalék”.
Litkey György: Hazánk őslakói. Miskolc. 1935. 20. old.
„ Mint előd testvérnépek hazánk földjén 2500-3000 évvel ezelőtt már fejlett kultúrában éltek, s a mai magyar nyelvnek ős nyelvén beszéltek”.
Csobánczi Elemér: Ősturánok. Australia. 1975. 11. oldal.
„A terület, amelyet a magyarság saját tulajdonának tekint, elődei vették ősállapotban, lakatlanul birtokukba, hiszen a „tájelemek neveit” ők adták.
Árpád-vezérfejedelem névadó népe, amely ezt a területet az őslakosság kérésére birtokba vette és átszervezte, ugyanazt az ősnyelvet beszélte, mint a Kárpát-medence ősnépei: a magyart”.
Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása. Ősi örökségünk
Alapítvány. Budapest. 2000. 198. oldal. Ford. Imre Kálmán. Geographical Development of European Languages. American University Studies. Peter Lang. New York 1981.
„A Kárpát-medence ősnépessége már tízezer év óta biztosan helyben maradó nyelvű és műveltségű volt, kiknek nyelvét ma magyarnak nevezzük. Az európai nyelvek mai földrajzi
elhelyezkedése egészen más lenne, ha a magyar nyelv nem lett volna folyamatosan a Kárpát-medencében legalább tízezer esztendő óta. A magyarság ősisége egyenesen
meglepő, én mezolitikumi nyelvnek találom, amely megelőzi a neolitikumi kort. A magyar és a sumír őrzött meg legtöbbet a közös ősi nyelvből.”
Mario Alinei: ”Az etruszk a magyar nyelv archaikus változata”? Ősi kapocs. A magyar etruszk nyelvrokonság Budapest. Mulino Kiadó 2003.
„Az egyetlen bizonyosság, ami az új megfeleltetésből következik, és amelyet a régészeti feltárások is megerősítenek, hogy a magyarok / etruszkok a mai Itáliába és az Égei medencébe településük előtt már a Kárpát - medencében éltek.
„Olaszországba a Kr. e. II. évezredben „villanovai” népként érkező kárpát-medencei és dunai népek nem lehettek mások, mint a Kárpát-medence Kr. e. III. évezredi meghódítóinak utódai, azaz a török kultúrát átvett magyarok. Következésképpen az etruszkok - vagyis a török népnek tartott őskori magyarok - születése a bronzkorra tehető a Kárpát-medencében. Az egyetlen bizonyosság, ami az új megfeleltetésből következik, és amelyet a régészeti feltárások - Henckené és másoké- is megerősítenek, hogy a magyarok/etruszkok a mai Itáliába és az Égei - medencébe településük előtt már a Kárpát-medencében éltek.”
Govedarica B: Zepfertrager – Herrscher der Steppen. Heidelberger Akademie der Wissenschaften. Verlag Philipp von Zabern, 2004.18-21. oldal. És Manzura I: Steps to the North Pontic Region Was Colonised. Oxford Journal of Archaeology. 2005. 313-338. old.
„Kr.e. 5100-tól a magyar nép és nyelv saját, önálló alkotóként jött létre a Kárpát - medencében. E magas kultúra hordozói több hullámban népesítették be az eurázsiai síkságot”.
Michelangelo Naddeo: The Magyars are back home. 2007. Róma.
„ A magyar még Európában volt az időszámításunk előtti 2. évezred végén,- és az
Árpádi honfoglalás” ősi területeik visszahódítása volt. A magyar még ugyanazt a nyelvet, ugyanazt a rovást és ugyanazokat a számokat használta, mint 2000 évvel eze -
lőtt Európában.”
Maria Gimbutas: The Goods and Goodesses of old Europe. London. 1965.
„ A sumír képírást a Jemdet Nasriak kész formában vitték magukkal a Kárpát-medencéből”!
Constantinus Porphyrogenitus: (Bíborbanszületett Konstantin) „De administrando Imperio” (A Birodalom kormányzása). Közoktatásügyi Kiadó. Budapest, 1950.38. fej.
„A kabarok, kazárok és a magyarok nyelve csak nyelvjárásilag különbözött egymástól”.
Szabó István Mihály: A magyar nép eredete. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2004. 117. old.
„Kabarok: a magyarok nyolcadik törzse. Embertanilag vegyes összetételűek, így közöttük iráni nyelvű horezmiek, iráni alánok és bolgár-török eszkilek voltak. A kabar a kazár birodalom ellen fellázadt népcsoport, mely hogy a megtorlást elkerülje, a magyarokhoz menekült. A kabarok később a magyarságba olvadva a magyar nyelvet is átvették. Mindezt Kr. u. 840 –et megelőzően történhetett”.
Enciclopaedia Hungarica:
„Több adat és következtetés szerint a pannonok nyelve a mai magyar nyelv egy régebbi formája volt”.
Makkay János: A magyarság keletkezése. A szerző kiadása. Budapest. 1993. 104. o.
„A Wangarik az első honfoglalás (670-680) magyarjainak leszármazottai voltak. Az
archaikus mezőségi nyelvjárás magyarsága a székelyek elődeitől függetlenül náluk korábban jött be a Kárpát-medencébe, testrészeik a moldvai csángók a Kárpátokon kívül rekedtek”.
Bakay Kornél: Kik vagyunk honnan jöttünk? Püski Kiadó 2004. G - Art - Print Kft. 51. old.
„Magyarul beszélt az avarnak nevezet nép, sőt a szarmata és talán a hun törzsek egy része is. Az avarok tíz nemzedéken keresztül uralták a Kárpát-medencét. A kabarok sem török nyelvűek, ők az ősi magyar nyelvet beszélték”.
Mesterházy Zsolt: A magyar ókor 2. kötet. Magyar Ház Könyvek. Budapest, 2003. 67. old.
„…innen válnak ki azok az avarok, akik a Dontól az Ennsig terjedő területtel a duna -medencét is uralják 300 éven át, s akiktől meg van állapítva, hogy azonos nyelvet beszéltek a 896-ban ide érkező honfoglaló magyarsággal”.
Grover S. Krantz: Climatic Races and Descent Groups.(Az éghajati fajok és leszármazásaik.) House North Quincy. Massachusetts.1980.
„Általában azt tartjuk, hogy az urali magyarok a 9. században költöztek be a Kárpát-medencébe egy keleti területről. Én azt találom, hogy valamennyi uráli nyelvet beszélő csoport Magyarországból terjedt el, egy sokkal korábbi korban, az ellenkező irányba”.
Szabó István Mihály: A magyar nép eredete Mundus Magyar Egyetemi Kiadó Budapest 2004.28. old.
„a magyarság azon kisszámú európai népek egyike, amelyik ténylegesen ősidők óta, nyelvcsere nélkül, hordozza azt az anyanyelvet, amelyet sok tízezeréves biológiai fejlődése folyamán alakított ki”.
Laurence Gardner: A gyűrük urai. Gold Book Kft. Debrecen 2002.
„A - tolkineni - Gyűrű Úr kultúra és a földi királyságok elképzelése valóban nem az ókori sumírben vette kezdetét, jóval korábban a Balkánon, különösen Erdély és a Kárpátok régiójában indult útnak”. (61. oldal)
„Tatárlak vidékének a népe sok tekintetben a létrejövő sumír kultúra őselődjének bizonyult, tündér- írásuk pedig elegendő bizonyíték arra, hogy ilyen vonatkozásban legalább ezer évvel a sumírok előtt jártak”. 64. oldal)
„A Gyűrűk Urai kultúra Oupíre származási helyének mindenek ellenére Kárpátok hegyvidéke bizonyult, ahol 1960-ban presumír írásokat találtak Tatárlakán, Erdélyben - azaz az Erdőn Túli Földön, mint ideillően nevezik - ami még mindig a vámpír elismert hazája.
Mostanra tudjuk, hogy az ókori Mezoptámia bizonyos sajátosságai, mint a szent írást, nem egyedülálló módon találták ki az Akkád és Sumír régiókban, hanem a kárpáti kultúra vitte oda”. (200-201.old.)
Éry Kinga: História 1996 2. sz. 26. old.
„A 11-13 századi sorozatos vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a Kárpát-medence egész területén túlnyomórészt egységes nép élt, akikre keskeny hosszú koponya és tisztán europid vonások jellemzőek. Ez a népesség embertani szempontból
különbözött a honfoglalók zömétől, legfeljebb a dombvidéki honfoglalókkal mutatnak szórványos hasonlóságot”.
Lengyel Pál: Szent István birodalma. Budapest 2001. MTA Történelemtudományi Intézet kiadása. 11. old.
„Egyáltalán nem zárható tehát ki, hogy a 7. sz. - ban beköltöző onogurok finnugor, azaz magyar nyelvűek voltak, már a „késői avar” népesség alapjában magyar etnikum volt”.
Mireisz László: A magyar vallás. Vizsom K. Paradigma könyvek. Budapest. 148. o.
A magyar nyelv tudatosan létrehozott nyelv, amely máig a mostani, erősen romlott állapo -
tában is őrzi mágikus jellegét. A nyelv belső struktúrája olyan összefüggés-rendszert hordoz magában, amely csak a teremtett mágikus nyelvekre jellemző, mint pl. a szanszkrit.
László Gyula: Őseinkről. Gondolat kiadó. Budapest 1990.
„ Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már magyar népességet találtak”.151. old.
„Az igazi meglepetés Kniezsa térképére való vetítéskor következett be. Ugyanis a csak késői avarok által megszállt területek helynevei is úgyszólván színmagyarok voltak. Le kell vonnom a következtetést: A helyneveket azok vagy azokról adták, akik ott laktak, tehát az onogurok nagy tömegei magyarul kellett beszéljenek”. 152. old.
„István állama vegyes népcsoportokból állt, s hogy rátelepedett a nagyszámú helyi
lakosságra, amely onogur magyar volt - a mi nyelvünket beszélte”. 188. old.
László Gyula: Vértesszőlöstől Pusztaszerig. Gondolat kiadó. Budapest, 1974.103. old.
„Tömörebb szkíta lakosságot az erdélyi és a mátraljai csoportokban kereshetünk, a többi területeken úgyszólván csak a fejedelmi leletek szkíta jellegűek, a temetők a földműves őslakosság temetői időszámítás előtti századokra vonatkoznak”. ( A temetőkben még rómaiak és kelták sincsenek!)
László Gyula: A kettős honfoglalás Helikon K. 2004. második kiadás. 33. old.
„Krónikáink hun története nagyrészt avar történelem. Az avar kori vezető réteg hun származású. Krónikáink nem hallgatnak az avarokról, hanem mint hunokat mutatják be őket”.
László Gyula: őseinkről. Gondolat kiadó Budapest 1990. 62. old.
„ A késő avar kor népességének java része már onogur-magyar volt”. 62. old.
„Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már magyar népességet találtak”. 151. old.
„ Az igazi meglepetés… a késői avarok által megszállt területek helynevei is úgyszólván színmagyarok voltak”. 152. old.
„ A turul monda a sztyeppei területre utal, míg a csodaszarvas az erdős területekre emlékezik. A két nép kétféle termelést hozott, egyik a nagy agyagos síkságokat, a másikuk a vízjárta szigetközt szállta meg. 154. old.
„ Az orosz őskrónika szerint a fehér magyarok akkor költöztek hazánkba „amikor avarok voltak”(első honfoglalás onogur népe), a második hullám Oleg, tehát Árpád idejében volt, ezek voltak a fekete ugorok”. 186. old.
Paál Zoltán: Arvisura.(Igazszólás) - (Regék a hun és a magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából. Püski Kiadó. Budapest, 2005. lI. Kötet. 1302.old.
„Megállapítottuk, hogy a ma használatos magyar nyelvhez leginkább az úz (palóc nyelv) hasonlít, mert az összes úz nyelven írt rovást érthetően tudtuk olvasni. Ez a hun törzsszövetség „latin” nyelvének tekinthető. Csak a palóc - úz nyelven rót Arvisurák érthetők a mai nyelvünkön. (Pál Zoltán levelezése: Ózd. 1980. jan.1.)
„A honfoglaláskor a Kárpát - medencében legalább félmillió ember beszélte az úz (palóc) nyelvet. Ebbe tartozott a hun- avar birodalomból visszamaradt, valamint a Van tó környéki úgynevezett szavárd magyarok”. II. kötet. 1427. old.
Szabó István Mihály akadémikus A magyar nép eredete. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. Budapest,2004.63. old.
„10.000-12.000 éve, az Uralon át Északnyugat-Szibériába kivándorolt és ott végleg felbomlott ugor népközösségből két nagyobb, újonnan szerveződött népcsoport (ugor-frakció) vált ki:
1. A Kelet-Szibérián át Alaszkáig (szárazföldi utakon) előrehatoló későbbi penut indiánoké…
2. Az Urál-hegység keleti oldalán előbb délfelé leereszkedő, majd 6000-7000 év után a Középső Urálon át Európába visszatérő magyaroké.
„Az észak-amerikai indiánok penut nyelvcsoportjai ugor magyar nyomokat őriznek”.
Zum Subarische und - Urartischen Annal. Orient. 1935. 135. old. ?
„A Van tó környéki Káld nép és a subar nép egy azonos nyelven beszélt, egy nyelven imádta Istent”.
Horvát István: Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből. Pesten. 1825. 19. old.
„A Biblia pözsög a magyar nevektől”.
II. KÁRPÁTI- ŐSHAZA
Grandpierre K. Endre: Történelmünk központi titkai. Magyar ősvallás-őshaza: Kárpát-medencei Árpád nagykirály. Titokfejtő Lap-és Könyvkiadó 2011.198. old.
„Ugyanis csak az a nép őrizhette meg aranykori őshagyományait, amely sem kényszer
folytán, sem önként nem váltogatta ősterületét, nem települt át egyik helyről a másikra, mivel ennek óhatatlanul az őskori hagyományok elgyökértelenedéséhez kellett vezetnie.
„ az úgynevezett honfoglalásról régi történetírásunkban, középkori krónikáinkban soha sehol egy szó sem esik, ilyesmiről említés sem történik”. 207. old.
Magyar Adorján: Az ősműveltségünk. Magyar Adorján Baráti kör, 1995.26. old.
„Árpád magyarjai a régebben kivándorolt törzseink egyike voltak, amely az őshazába visszatérve a mai magyar államot, de nem a nemzetet alapította”.
„ A magyar törzs keletkezési helye a Csallóköz szigetei voltak. A terület szűk volta, valamint a túlszaporodás miatt a magyarság rajokat bocsátott ki magából. Ilyen kivándoroltakból keletkeztek sok-sok ezredév alatt a különböző magyar törzsek. A magyar ott keletkezett, ahol ma él, ahonnan ős törzse soha sehová el nem távozott, de ahonnan hosszú tízezredévek alatt egyes részei ki is költöztek lakatlan tájakra, avagy olyanokra, amelyeknek gyér és teljesen műveletlen lakossága volt csak, amely helyeken megtelepedve új településeket alapítottak.”
„Nyelv, embertani és néprajzi adatok szerint a magyarság európai ősnép”. II. kötet. 79. old.
A magyarság leszármazása Magyar Adorján szerint:
Bél Mátyás: Notilis Hungarae novae historico-geographica. 1735.
„A magyar faj a legtisztábban a Csallóköz szigetein maradt fenn. A csallóközi ember kis-középtermetű, szőke hajú és szürke-vagy kékszemű”.
Paál Zoltán: Arvisura.(Igazszólás) - (Regék a hun és a magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából. Püski Kiadó. Budapest, 2005. I. kötet. 72. old.
„Mi a kárpátoki melegforrásoktól mentünk Ataiszba és ide kellett visszajönnünk, mert ez a mi hazánk”. (Kr.e.. 4020-ban még megértették egymást a visszajöttek és az ottmaradtak.)
Szentmihályi Imre: A göcseji nép eredethagyománya. Magyar Néprajzi Társaság. Budapest 1958.
„Göcsjiek, székelyek néphitében tartja magát, hogy ők Árpád előtti őslakói e földnek”.
Marjalaki Kiss Lajos: Árpád-kori helyneveinkről Miskolc 1928.
„ A magyarság zöme nem Árpáddal jött be, sőt már az avarok, hunok előtt is itt élt, és magyarul beszélt. Felfogásom szerint ez a magyarul beszélő pórnép még nem más, mint a Kr.e.- i évezredekben szkytha,- később szarmata gyűjtőnéven említett néptömegek maradéka”.
Vámbéry Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása. Budapest 1895. 74. és135. o.
„ Az ugorok Pannóniába költözése mindenesetre török hegemónia alatt ment végbe, de nem Árpáddal, hanem Attila alatt, és nem a IX., hanem az V.-és VI. században”.
Widukin: A magyarok elődeiről 246.o.
„Az ungrok Nagy Károly előtt telepedtek Pannóniába, és Nagy Károly győzte le őket”.
Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest. 1973. 39.43. o.
„Az itt talált nép magyar nyelvű volt”.
Szabó István Mihály: A magyar nép eredete. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2004. 34. old.
„a mai magyar nép genetikailag visszaszármaztatható ősei Kelet-Európába a felső paleolitikum kezdetén 40.000-35.000 évvel ezelőtt a Balkán felől léptek be.
Mesterházy Zsolt: A magyar Ókor 2. kötet A nagy ókori világháború, a Pártus birodalom és a Kárpát-medence magyar ókor. Kelták, szkíták, pártusok, hunok és magyarok. Magyar Ház Könyvek. 1998-2000. Budapest 1998 -2000. 221. old.
„közel az idő, amikor valóban megtalálhatjuk az egyetlen és igazi, nagybetűs ŐSHAZÁNKAT amely senki másé, csak a mienk. Úgy tűnik, egye valószínűbben le kell mondjunk e régi vágyunkról. Helyette sokkal többet kapunk cserébe. Egy másik őshazát - egyúttal az etnogenezisek elemzésével felállított és bizonyítható igazit - , amelyet a Kárpát-meden-
cének neveznek, és Ó-Magyarország néven tisztelhetünk és nem kell miatta földrészeket felkutatni, fölásni. Természetesen az a szabír őstörténeti folyamatosság, amely elsősor- ban a Kaukázus hegyeihez és környékéhez köthető, igen jelentős részt képvisel a magyar őstörténet tízezer éves folyamatában - szinte vezérfonalként azonosítható - a többiek elszármazási helyeinek azonosítása emellett, azonban legalább ilyen fontos”. 221. old.
„ A mezopotámiai - már sumérnak nevezett - népességnek az a része, melyet a szakiro - dalom Jemdet Nasr néven különböztet meg - az özönvíz természeti katasztrófája után - a Kárpát-medencéből jött és véglegesen megtelepedett Mezopotámiában.” 237. old.
Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete. Corvina. 2010. 53.o.
„A Kárpát - medencei jégkorszakot az alpokbeli napsütötte téli napokhoz lehet hasonlítani, amikor az ember a tél közepén is tud napozni. Az átlaghőmérsékletek 4-6 fokkal voltak alacsonyabbak, mint jelenleg, de a száraz éghajlat miatt ez nem volt kellemetlen”.
Grandpierre K. Endre: Történelmünk központi titkai. Magyar ősvallás-őshaza: Kárpát-medence – Árpád nagykirály. Titikfejtő Lap-és Könyvkiadó. 2011. 219-220. old
„Európát a jégkorszak előtt vad őserdők borították, a tengerektől elzárt Dél-Európát csaknem áthatolhatatlan növény bozontok, Észak-Európát sivár tundrák, ősrengetegek. A neandervölgyi ember kipusztulása után élet, emberi élet egyedül Európa közepén, hegy-körgáttal körülzárt térségen, a Kárpát-medencében mutatkozott… Az égre torlódó jégtáblák délfelé haladva a Kárpátok hegykoszorúján akadt el”.
László Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig. Budapest. 1971. Gondolat Kiadó 103. oldal.
„A temetők a földműves őslakosság temetői az időszámítás előtti századokra vonatkoznak. Még római és kelta sírok sincsenek”!
„Az „ősnép” nevei viszont megmaradtak a hiteles királyi okmányokban: Pl. Ajándék, Legyes, Liliom, Csinos, Emese, Féltő, Mérő, Szemes, Szellő, Szentes ezek a nevek nem szláv nevek.”
László Gyula: Őstörténetünk. Tankönyvkiadóm1987. V. fejezet.
„Embertanilag a honfoglaláskori köznép őseurópai. Az uralkodó réteg közép-ázsiai jellegű. Ez egybevág azzal, hogy a kortárs nyugati források faji különbséget sejtenek a fehér és fekete magyarok között”.
László Gyula: Ősinkről Gondolat. K. Budapest. 1990,151. old.
„Az igazi meglepetés Kniezsa térképére való vetítéskor következett be. Ugyanis a csak késői avarok által megszállt területek helynevei is úgyszólván színmagyarok voltak. Le kell vonnom a következtetést: A helyneveket azok vagy azokról adták, akik ott laktak, tehát az onogurok nagy tömegei magyarul kellett beszéljenek”. 152. old.
„István állama vegyes népcsoportokból állt, s hogy rátelepedett a nagyszámú helyi
lakosságra, amely onogur magyar volt - a mi nyelvünket beszélte”. 188. old
Marija Gimbutas: The Goddesses and Gods of Old Europe. Thames-Hudson, London, 1982.
„Kr. e. 7000-től Közép-Európában olyan települések léteztek, ahol több ezer ember élt együtt, miközben Észak-és Nyugat Európában még nyoma sem volt ilyennek. Virágzott a mezőgazdaság, a kézművesség és az írás, s mindez hosszú évszázadokkal a sumírok
elött.”
Ornella Semino, Passarino G. OefnerP.J. Lin A. Arbuzova S.Beckman L. E. De Bennedictis G. Franalacci P. Kouvatsi A. Limborska S. Marcikiae M. Mika A. Mika B. Primozac D. Santachiara-Benerecetti S. Cavalli-Sforza L. Underhill P. A. Genetic v. 10. 339-346. old.
(mintegy 60 millió DNS-bázispár bináris polimorfizmusán alapuló összehasonlító genetikai vizsgálat eredméyeként)
(Ők a magyar őstörténetkutatás kopernikuszi fordulatát, és a magyar nép őseurópai rehabilitációját jelentik!)
A Homo sapiens genetikai markereinek filogenezisét lásd letétbe helyezve a Nemzeti Biológiai Információs Központ (NCBI) adatbázisában: www.ncbi.nih. gov/SNP helyezték letétbe.
„A mai Magyarország férfi lakosságának 13 százaléka viseli az EU 18-as gént, mely
40.000 éves és hatvan százaléka az EU 19-es gént, amely ennek későbbi változata, és 20.000 évvel az ‘őskárpátiak’ vagyis a „gravettiek” idejében, helyben jött létre.”
„A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europid ős-telepesek között voltak. A magyar nép populáció -genetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége. Az őskőkori genetikai marker a magyarokban igen magas, kontinensünk népei
között a legmagasabb”.
Dr. Ceizler Endre: A magyarság genetikája. 235. old.
„A magyar férfiak 60 %- a az EU -19-es-őskőkori-ősapa utóda. A magyar férfiak további 13,3 %- a az EU-18-as, 11 %- a az EU-7, és 8,9%- a az EU -4 ősapa utóda. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %- a négy ősapától ered, és 73,3 százaléka a már az őskőkor-szakban itt élt férfiak utódai.”
Mesterházy Zsolt: A magyar Ókor. I. kötet. Magyar Ház Könyvek. Budapest, 2003. 313. old. old.
„…a magyar Alföldön újra találkozó népek egy közös őstől származnak, mégpedig az őskárpáti gravettiktól - A Kárpát -medencét elhagyó őskárpátiak a Kaukázusban Kr.e. 9200-ban már juhokat tenyésztettek… Az ő leszármazottaik indulnak visszafelé Ó-Magyarországra úgy nyolcezer évvel ezelőtt, hiszen közös jelképkincsünk is ezt mondja nekünk”.313. old.
Cser Ferenc - Darai Lajos: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében. Fríg Kiadó, Budapest. 2005. 20. oldal
„A magyarság jelenkori férfi tulajdonságát átörökítő állományában a későbbi ázsiai, közép-ázsiai állomány részesedése kevesebb, mint 20 százalék. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a 895.évi honfoglalást megelőző időben a magyarság már a Kárpát-medencében élt.”
Cser Ferenc - Darai Lajos: Az újkőkori forradalom népe. Fríg Kiadó. 2007. 14. old.
Bizonyítják, hogy „a helybeliek mindig magukba olvasztottak minden újabban megjelent műveltséget.
„A magyarok elterjedtek a Kárpát-medencében, majd később a Föld többi részén is megjelentek, a több hullámban kivándorolt magyari őstörzsek révén. Utóbbiak- tizenöten - a következők: A fehér kunok,fekete kunok, szemerék, besenyők, jászok, székelyek,ókazárok, kabarok, törökök, körösök, avarok, palócok, púnok vagy pannonok, szolimok vagy szarmaták őstörzse. 22. old.
„ Nem mi hasonlítunk a dináriakra, turániakra, pamíriakra, és a többire, hanem azok a mi eredetileg odaköltözött népelemeinkre… azaz genetikai tény, hogy nem lehet egyfajta
kiegyenlítődésről szó a keveredések esetében, hanem újra visszaállnak bizonyos embertípusok” 98. old.
„ A Kárpát-medencében és környékén alakult ki a neandervölgyi és a kaukázusi ember találkozásából a cromagnon B embertípus. Ez az ember találta fel, illetve terjesztette el a földművelést és az írást”. 94. old.
Gerő János: Évezredek üzenete. Miért vagyunk magyarok? Zrínyi Kiadó. Budapest, 1994. 44. old.
„ Krónikák azért nem ismerik az avarokat, mert őket hunoknak tartják”. (44. old.)
„A legjobb legelő területeket Árpádék nem szállták meg. Miért? Mert ott már évszázadokkal ezelőtt bejött onogur magyarok laktak”. (116. old.)
Bél Mátyás: Tanulmányok a régi hun-szkíta irodalomról
„Minthogy azonban a Szkítiából kiáramló népek, ahogyan az évek folyamán elfajzottak ősi szokásaiktól, úgy változtatták nevüket és kaptak más elnevezéseket, őseinket pedig ezzel
ellentétben a szkíta nevezet sokáig megmaradt, míg végül aztán őket is először hun, majd avar és hun-avar, utoljára pedig magyar néven ismerte meg Európa.
Werbőczy: Hármaskönyv I. rész. 3. czim, 1:
„ A nemesség, amelyet többnyire a szabadok elnevezése alatt is szoktak érteni, úgy mondják, hogy eredetileg a hunok és a magyarok közt keletkezett, miután ezek Scytiából Pannóniába nyomultak, amelyet most változtatott néven, az itt lakó magyarokról Magyarországnak neveznek”.
III. SZABÍR MAGYAROK ÁRPÁDI TÖRZSE
(Az Árpádi szabír törzs adta 412 éve át az Árpádházi királyainkat.)
Bíró József: Ősmagyarok nyomában. Magyar Ezredforduló, 1998. nov. sz. 8-9. old.
„A szabír őstörténet kezdete igen korai időszakhoz köthető. Az első ősszabír kezdetleges földművelő kultúra Kr.e. 9200-as datálással Shanidar Zawi Chemiben került napvilágra”.
Mesterházy Zsolt: A magyar ókor I. kötet. . A nagy ókori világháború és a „Róma- szindróma”. Magyar Ház Könyvek. Budapest. 2002.
„Árpád bevonuló törzseinek jó része szabír volt, ezért bennük látható az ősnépi folyamatosság, amely valódi és közvetlen ősnéppé teszi a mai magyarságot is”. (Megyer, Tarján, Jenő, Kürt-Gyarmat)
Mesterházy Zsolt: A magyar ókor II. kötet. A nagy ókori világháború, a pártus birodalom és a Kárpát - medence magyar ókora Magyar Ház Könyvek , Budapest, 2003. 276. old.
„…a gravetti elszármazású kaukázusi műveltségek képviseletében Kr.e. 9200 táján már újkőkori szinten élnek a szabírok. Azok a szabírok, akik nyelvükben azonosak a sumé - rekkel, majd Árpád népének négy törzsét adják. A dolog egyetlen magyarázata az őskárpáti gravettiek szétáramlásában rejlik. Ők adták a népességet és a nyelvet nemcsak a Meszlényi nagyüzemi vadászattal foglalkozó kőkori Európájának, de a Kaukázusnak is. Az új magyar őstörténet-kutatás ezzel a fejezettel igazolta Magyar Adorján életművét a magyar művelődés ősiségéről történeti alapon”.
„ A szabír-magyar Nimród fia, Hunor (Arszakida) feleségűl veszi Balambér lányát. Létrejön a Hun-Szabír Birodalom, szkíta-pártus és hun szabír dinasztiaegyesítés”. 195. old.
Paál Zoltán: Arvisura (Igazszólás) - (Regék a hun és a magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából) Püski Kiadó. Budapest, 2005. I. kötet. 582. old.
„ Magyari törzsek: Jenő, Gyula, Megyer, Gyarmat, Nyék törzsek – magyar törzsek: Kér, Keszi, Tarján, Kürt, Béla törzsek.”
Constantinus Porphyrogenitus (Bíborbanszületett Konstantin) „De administran do Imperio” (A Birodalom kormányzása). Közoktatásügyi Kiadó. Budapest, 1950.38. fej. 171. old.
Bíborbanszületett Konstantin császár leírja szabír mivoltunkat. Árpád fia, Tarkacs unokája, Álmos ükunokája Tormás és társa Vérbulcsú 948 - ban mentek megkeresztelkedni és maga a császár vállalta a keresztapaságot.
A császár leírja, hogy amikor a származásuk után érdeklődött azok közölték vele, hogy „őseiket és magukat ‘szabartoi asphaloi’-nak (Szavartü aszfalü) nevezik”.
A birodalom kormányzása” 42. fejezet
„A magyarok szabír néven részesei voltak Attila hadjáratainak. A magyarok azonosak a szabír hunokkal”.
Joseph Marquart: Osteuropaische und ostasiatische Streifzüge. Leipzig, 1903. 36. o.
„A magyarok nyugaton történt megjelenése előtt száz esztendővel átkeltek a
Kaukázuson, és az ottani Örményországban jelentek meg. Ezt a népet Konstantin császár „szavartoi- aszfaloi” néven említi”.
Dr. Sebestyén Gyula: A magyar honfoglalás mondái. Magyar Ház Kiadó. Budapest, 2001. 25. old.
„Az egyik rész az Itelkuzunak nevezett tartományban kezdett foglalni, a másik rész pedig keletnek ment lakni, a perzsa részek felé, és ezeket mai napig a turkok régi nevén Szavartoi aszfaloinak nevezik”.
Bakay Kornél: Magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. 3. kiadás. Bpest. 1986.
„Ha a magyarok neve még a X. században is szavárd-szabír volt, akkor a szabírok egy részében ősmagyarokat kell látnunk. Két nagy csoportból jött létre az ősmagyarság: a magyarul beszélő szabír- hunból és a törökül beszélő onogur-türkből”.
( Dentu-magyaria szabír - Levédia onogur)
Illyés Gyula: Gyors jegyzetek. Tiszatáj. 1974. 8. sz.
„a magyar honfoglalás nagy adatait - annak két szakaszát az avarok népi összetételét - a legutóbbi évtizedek tárták elénk tüzetes vizsgálatra. Árpád törzsének feltételezett hun ro - konsági fonala komoly állításként a két háború közt hangzott el, mindmáig komoly cáfolat tudós fényderítés nélkül. E terület hangneme változatlanul mégis a fölényé, a lefitymálásé”.
Bakay Kornél: Őstöténetünk régészeti forrásai 1. Miskolci Bölcsész Egyesület, Miskolc, 1997.
„Ismert tény, hogy a későbbi kazár állam és birodalom magja és alapnépessége a kaukázusi szabír nép volt”.
Bakay Kornél: Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Püski k. 2004. G - Art Kft.83. old.
„Ők a Konstantinosz bizánci császár által említett, szabartoi aszphaloi nép, azaz a szabírok.”
Bíró József: Kőrösi Csoma Sándor és a szabírok. A Magyar Közírók Nemzeti Közössége kiadása, Bpest. 1998.Offsett Nyomdaipari Kft. Kiadása
„Kr.e. VI. évezredben szabír hegemónia volt a Kárpát-medencében”. (69. old.)
„ Árpád kori szabírok pontosan visszavezethetők a mezopotámiai ékírásos táblák ősszabír Subar megjelölésű népetnikumhoz, amely népcsoport már a Kr.e. VI. évezredben tartós hegemóniát épített ki magának a Kárpát-medencében is”. (76.old.)
Hóman Bálint - Székfű Gyula: Magyar történet I. köt. 67. old.
„Az Ugor és szabír törzsek egyesülése 545 - ben történt”.
Darkó Jenő: A magyarság és Kelet. (Az őstörténeti kapcsolatok tükrében) Eleink. Magyar őstörténet. 2003. II. évfolyam 1. sz. 12.
„A ’szavartoi aszfaloi’-t az örmény források a Sevordik (fekete fiúk) névvel azonosítják. Konsztantinosz a „De cerimoniis” című munkájában meg is adja ennek a névnek a jelentését görögül: „maura paidia”-t, fekete fiúkat említ. A görög források közül egyedülálló módon csak Konsztantinosz császár tudósítása ismeri a magyaroknak ezt az elnevezését, úgymond a magyarok régi nevét.
A császár-író az örmény alakkal (’Sevordik’) szemben az arab (’Sawardi’) formátvette át és használta. Ezzel szemben a „De cerimoniis”-ban az örmény alakot ’Sevortios’ (Sevordik) ismeri, amit formailag hibátlanul fekete fiúknak le is fordít”.
A szabírok tudásáról a British Múzeumban őrzött 14, 013. sz. sumír agyagtáblán a következő olvasható:
„A sumirok tanítómesterei a szabírok voltak.”
Gordon Child: The Danube in Prehistory. Oxford. 1929.
„A Kárpát - medencében egy magas fokú sumér kultúra létezett úgy i.e. 3500 táján, amely időpont megfelel a sumérok Mezopotámiában való megjelenésének időpontjának is. Az ős-szabíroknak már jelentős kultúrközpontjai voltak a Kárpát - medencében úgy Kr.e. 5500 táján”.
„Az orosz nyelvészek úgymint, W. Illitch-Switytch - Djakonov és Dolgopolszki megállapították, hogy „létezett egy ősnyelv amely az utolsó eljegesedést követően alakult ki, és ott keletkezett, ahonnan az ősszabírok indultak történelmi útjukra”.
British Múzeum 14.013.sz. agyagtábla
Ezt az ősnyelvet a sumír nyelvű agyagtáblákon Eme-Ku-nak (Nagy, Hatalmas Nyelvnek), e népet pedig Ku-Ma-Gar-Ri- nak Hatalmas nemzetségnek nevezik.
Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép. Gondolatház. Budapest.2005. 58. old.
„A nimródi ősnyelvről egységes emlékezete van az archaikus magyar néphagyomány- nak. Egyformán tud, és beszél róla a Szeged környéki, a csallóközi és csángó népi
emlékezet is. Nimród birodalmában a Palóc ősemlékezet szerint a szabír - tárkányrovás volt használatban”.
Denisse Smardt Besserat: Archeology odyssey 2002/1. sz. „Az élet jelei”
„A számlálórendszer és az írás feltalálói a szabírok voltak”!
Világtörténet I. kötet. Budapest 1962. 305. old.
„A szabírok másik neve hurri volt”.
Mireisz László: A magyar vallás. Vizsom Kiadó Budapest. 2002. 148. oldal.
„A szabír-magyarok a hun népszövetségben ugyanolyan papi funkciót töltöttek be, mint indiában a bráhmánok, a perzsáknál a mágusok, a keltáknál a druidák, az arámiaknál a
kháldeusok, a zsidóknál a leviták, a thrákoknál a bésszoszok, éliszben az iamidák, és a milétoszaknál a brankhidák papi törzse”.
„a magyarok őseinek, a mágusoknak útját időben visszafelé követve látjuk, hogy a mágusok a méd-szabír törzsekkel a Kaukázus keleti lábainál hagyták el Szkítiát a Kr.e. 7–8.
században. A testvér médektől a perzsák veszik át a hatalmat, és a mágusoknak távozniuk kell, kisebb kerülővel a Turáni-alföldre, majd vissza a Kárpát-medencébe”. 115.old.
Herodotosz: A görög-perzsa háború.Európa Könyvkiadó. 1989.I. könyv. 101. fej. 55.
„a mágusok a médek Perzsiában lakó különálló törzse, és a hagyomány szerint a médektől vándoroltak a Kárpát-medencébe”.
29.16. 422 számú agyagtáblán olvashatjuk, a Nippur collekcióban a Philadelphiai University Múzeumban, amelyet s. Kramer professzor fordított.
„A káldeus és a szabír nép egyazon nyelvet beszélt, és egy nyelven imádta az Istent.”
Dr. Bobula Ida: A sumír-Magyar rokonság 1982. „Mágusok Vándorlása” c. fejezet.
„A szabírnak nevezettek tulajdonképpen azonossak a régi káld-kus néppel”.
XXII. János pápa 1329. okt. 3-án kelt, Jeretyán kaukázusvidéki magyar fejedelemhez intézet bullájában Vatikáni regeszta: Reg. Vat. 93. 21-22. lap.
„Ezen felül mérhetetlenül nagy örömet szerez nekünk az a tudat, hogy Te, Jeretann fiúnk, Magyarország katolikus fejedelmeinek, királyainak leszármazottja vagy, kéréstekre kijelöljük azokra a tájakra tiszteletreméltó testvérünket Tamás szamarkandi püspököt,akit ti is ismertek”.
Dr. Mihály Ferenc: Kiáltónak szava. (Bibliába temetett magyar őstörténet) Koronás Kerecsen Kiadó. Budapest. 2008. 90. old.
„Jeretyán árpád-házi leszármazott az adiabenei családi vonatkozását erősíti Khoronei Mózes örmény történetíró. Jeretyán országát Góg-Ten tartomány néven említi”.
Csomor Lajos:"Őfelsége a Magyar Szentkorona" Székesfehérvár, 1996.
„A Szentkorona hunkori, kaukázusi szabír - magyar ötvösműhely munkája."
Noah Samuel Kramer: The Sumerians, Their History, Culture and Charakter. Chicago, 1963.
„Az Al Ubaid - i presumír nép a Subarok adták az ős sumír területnek a legfontosabb
fejlődési erőket, ők voltak az első termelők, földművesek, állat- tenyésztők, halászok, az első takácsok, bőrdísz- művesek, kovácsok, asztalosok és köművesek”.
Theophanes: Chronographia. Vantenen.I. Jooanes classen. Bonn. 1839.269.o.
„A fenti évben a hun-szabírok közűl való asszonyt, akit Booreknek hívnak, s aki özvegy, százezer fős sereget vont össze, amely átment a római részekre”.
Mesterházy Zsolt: A magyar ókor 2. Magyar Ház Könyvek k. Budapest. 2003. 195.old.
A magyar bronzkorban (Kr. e.2800- Kr. u.800) hit, eszme, szellemi élet, és műveltség egységes, ragozó - toldalékoló ősnyelvű nép folyamatosságot mutat a szabír uralkodó réteggel összeolvadva. A szabír - magyar Nimród fia Hunor feleségül veszi Balambér lányát és létrejön a hun - szabír birodalom„.
Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép. Gondolatház. Budapest. 2005. 58. old.
„A nimródi ősnyelvről egységes emlékezete van az archaikus magyar néphagyománynak. Egyformán tud, és beszél róla a Szeged környéki, a csallóközi és csángó népi emlékezet is. Nimród birodalmában a Palóc ősemlékezet szerint a szabír-tárkányrovás volt használatban”.
Vargyas: A honfoglaló magyarság hitvilágának legfejlettebb rétege a nyelv és a folklór tükrében. Mítosz és történelem. Budapest. 1978. MTA.Néprajzi Kutatóintézet. 27. oldal.
„Tudjuk, hogy a magyarok a kazár birodalomban szabír vezetéssel éltek egy-két évszázadot. A magyar uralkodó réteg, a szasszanida - kaukázusi díszítőművészete is tőlük származik. Ők- a magyarok uralkodó rétege - a magyar műveltséget közvetítők, akik sok más között a keleti fejlett vallások fogalomkészletét is továbbították.
IV. ŐSEMLÉKEZET
Őshagyomány csak egy van. A Föld minden népe között láthatatlan
egyöntetűség van, minél ősibb rétegbe ereszkedünk, annál nagyobb, mivel mindegyik ugyanabból a szellemből élt.
Cser Ferenc - Darai Lajos. Az újkőkori forradalom népe. Fríg Kiadó. 2007. 85. old.
„… a mítoszok az egész Föld minden népénél ugyanarról szólnak, tehát abban a régi korban megvolt a műveltségi egység, az egész emberiségre kiterjedve.
Grandpierre K. Endre: Történelmünk központi titkai. Magyar ősvallás -őshaza: Kárpát-medence - Árpád nagykirály. Titokfejtő Lap-és Könyvkiadó: 2011. 196. old.
„Európa közepén volt egy ország, amelynek egyik részét Tündérkertnek, másikat Tündérek földjének, az egész országot magát - minden csapás, vérözönöltetés, hadjárás ellenére - a legutóbbi időkig Tündérországnak nevezték”.
Laurence Gardner: A Grál királyok eredete. 190. old. Josephus Flavius: Appion ellen. I. 26-27.old.
„Mózes egyiptomi pap volt Heliopoliszban”
László Gyula: Őstörténetünk Budapest 1983. 119 - 22. old.
„Szalaváré Tura azokat az Arvisurákat hozta „Füzesgyarmatra”, amelyeket annak idején Endre, Béla és Levente hercegek „menekítettek ki” a baskíriai Füzesgyarmara”.
Paál Zoltán: Arvisura.(Igazszólás) - (Regék a hun és a magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából. Püski Kiadó. Budapest, 2005. I. kötet 671. old.
„A szabíros uruki-mani papi törzs a Nyék volt, akik papi és bát-képzésükkel, egyházi rendszerükkel behálózták az Avar - Birodalmat. Papjai azt hirdették, hogy a magyarság nem népet jelent, hanem vallást, az Egyistent hívő ősmagyar vallást, az érdeknélküli szeretetet hírdette.
Udyoga 10. 2-3. Visnu Purana 2.3. és a Kalida Ranghu-Vanca 4. 68.
A Mahabharata leírja, hogy a pandavák és a kuruk ötezer évvel ezelőtti nagy csatájában a „félelmetes szabírok”, mint a kuruk szövetségesei vettek részt.
Kákossy László: Fény és káosz. Budapest.1984.
„ A szabírok őrizték meg a hermetikus iratokat”! (8. old.)„Az arabokhoz a harrani szabírok közvetítették az antik misztika és mágia tanait. A szabírok fő prófétája Hermész volt.” (205-206. old.)
Hans Biederman: A mágikus művészetek zseblexikona. Budapest 1989. 302. old.
„Amikor Mahmud kalifa 830-ban elindult Bizánc elfoglalására, Mezopotámiában meglátogatta Corrhe (a mai Harran) lakosait, akik szabírnak nevezték magukat.
Voltaképpen szíriai pogányokról van szó, akik kifejezett csillagkultusznak és mágikus rítusoknak hódoltak. A szabírok elzarándokoltak Egyiptomba, Agathodoimon és Hermész Trisztmegisztosz piramisaihoz”.
Michael Haberlandt: Ethnology 1920.
„Az egyiptomi Halottak Könyve úgy tudósít, hogy„Ozirisz szabír ősöktől, a Zabfolyó melletti Erpat városából származik”.
Paál Zoltán: Arvisura.(Igazszólás) - (Regék a hun és a magyar törzsszövetség rovásírásos krónikájából. Püski Kiadó. Budapest, 2005. l. kötet. 671.old.
„A beolvadt szabíros uruki-mani papi törzs a Nyék volt, akik pap, és bátképzési egyházi rendszerükkel behálózták az Avar- birodalmat. Papjai azt hirdették, hogy a magyarság nem népet jelent, hanem vallást, - az érdeknélküli szeretetet hírdető - egyistent hívő ősmagyar-vallást”.
László Gyula: Őseinkről. Gondolat kiadó Budapest 1990. 226. old.
„A jogar az egyiptomi Fátimida uralkodó kristálymetsző műhelyében készült”.
Jones Steve: Int he Blood: god,Genes an Desting. Haspesr collins. 1996. 2. fej. 93. old.
„A királyság női ágon ment tovább. A nőági leszárazás mitokondriális DNS-ét tekintették fontosnak. A mitokondriumokat az anyától a fiúk és leányok egyaránt megörökölhetik, de tovább csak a lányok adják, mivel ez a női csírasejtben lakozik”.
Laurenc Gardner: A gyűrűk urai Gold Book Kft.. Kinizsi nyomda Debrecen. 200. old.
Ouper gyűrűk urai származási helynek mindenek ellenére a Kárpátok hegyvidéke
bizonyult, ahol 1968-ban pre-sumer írásokat találtak Tatárlakán Erdélyben (az Erdőn túli földön”.
Laurenc Gardner : A gyűrűk urai. Gold Book Kft. Kinizsi nyomda, Debrecen 80. old.
„A szarmata lovasság félelmetes lovas íjászokból állt, de hívei voltak egy ritualisztikus karakultúrának is, amit a kalybok szkíta vasmegmunkáló törzse fejlesztett ki. Tőlük ered Artur legendás kardja a Coliburn vagy Exkalibur neve is. A szarmaták eredeti hadizászlója sárkányt formázott, ennek hordozóját Draconariusnak nevezték, de az elkövetkezőkben e jelképüket eltulajdonították Marcus Aurélius császár római légiói egy a
magyarországi szarmaták fölött Kr.e. 176-ban aratott győzelmet követően a foglyokat átszállították Brianniába, … Igy a sziget Pendragonja szarmata zászlóábrával Vörös Sárkány volt’!
Képes Krónika 3. fej.
„Trója pusztulása után először Pannoniába jöttek és ott erős várost alapítottak Syccan hegye alatt, az Istár folyamánál, a Syccan hegyről Sycambriának hívták és 400 esztendeig időztek itt Krisztus megtestesülése előtt. Végül a keleti népektől való félelmükben átköltöztek nyugatra és a Szajna vidékét foglalták el”.
Claude Tchan: Guide De La France Misterause 669. old.
(Lásd még:Gregoire de Tours /1862. Gregoire de Tours ez Fredegaire. Traduction de M. Guizot, Nouvelle edition par Alfred Jacobs. Tome I. 1862. Les Dix Livres de L’ Histoire Ecclesiastiqe de Francs. Par Georges Florent Grégoire évéque de Tours. Livre II, IX. Ce qu’ils disent des Franc. 75. oldal.
„Trója város pusztulása után Francion, Hector fia, Priamosz unokája Magyarországon telepedett le. Utódai 200 évi ott-tartózkodás után Ybar vezetésével nyugatra vándoroltak és a Szajna partján szervezett társadalmat alapítottak”.
Viterbói Gottfried Világkrónikája, 1185.
„Ugyanis
abban az időben, amikor Aeneas –Trója lerombolása után –
Itáliába érkezett, két másik trójai fejedelem, az ifjabb
Priamusz, a nagy Priamusz -nak Anténór nővérétől való unokája,
ugyanannak atyai ágról való rokona 13.000 emberrel a Mare
Illiricumon át a régi Magyarországba érkezett. Ez Ázsia és
Európa határának környékén terül el, itt pedig nagyvárost
építettek, Sicambriát. Ugyanőket erről a helyről
sicambriusoknak is nevezik.”
Sebestyén László: Kézai Simon védelmében. Őstörténeti tanulmányok. Nap Kiadó. Nyíregyháza 1997. 92. old.
„Mindezekből azt következtethetjük, hogy az Árpád-házi királyok korában író krónikásaink - a keresztény világban még oly csábítónak tűnhető trójai eredet-feltevések ellenére is - Árpád-ház családi hagyományának is számító hun-magyar eredet mellett tartottak ki.
Mahabharata Udyoga 10. fej. 2-3.
„Mindaz a dayta nemzetség, melynek neve „Su”-val kezdődik, a szkíták híres „Su” törzséhez tartozott”.
Strabo: Geographia Vol. 11. sz. 2. bek.
„A Káspi-tengertől keletre azok a szkíták élnek akik a „Su” törzshöz tartoznak”.
Makkay János: Századok folyóirat 130. sz. Budapest 1996.
„…Kr.u. 175-ben több ezer, nehézfegyverzetű páncélos lovast, úgynevezett katafraktát telepített át (Marcus Aurelius) Britanniába a magyar Alföldről, a legyőzött alán - szarmata seregből. Ezek a harcosok a szkíta gyökerű pártos harcmodort követték, kitűnő ijászok voltak, és sárkányfejes zászlókat használtak a hadiállapot jelzésére. A zászló sárkányfeje nemesfémből készült. A sárkányfej a ráerősített szövettest segítségével sziszegő hangot adott a szélben, s ez megijesztette az ellenség lovait. …A kutatásokból úgy tűnik, hogy a félig legendás, félig történelmi Artur apjának Uther Pendragonnak őse ezek között az áttelepített, iráni nyelvű és kultúrájú lovagok között keresendő”.
Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. 1977. 113-114. old. (Metod-legenda, XVI. 1-4.) Ford. Király Péter.
„ Midőn pedig a magyar (ugor) király a dunai részekre érkezett, látni akarta (Őt: Metódot) Már láttuk, hogy Álmos fejedelemsége legkésőbb 860 körül már létezhetett,
Sőt, trónörökös Árpád fia Árpád is, 862-ben már túl volt a harmincadik életévén, semmi feltűnőt nem látunk abban, hogy a magyaroknak 882-ben lehetett királya. Hiszen ez még az arab megfigyelők lehető legkésőbbi, 870-re datált észrevételeivel is egyezik”
Cser Ferenc – Darai Lajos: Az újkőkori forradalom népe. Fríg Kiadó 2007.
„A magyar ősműveltség felbukkanási, kifejlesztési vagy elterjesztési gyakorlati helyszíne a Kárpát-medence volt, aminek több tízezer éves időszaka megelőzi az elsőnek mondott civilizációk kezdeti nyomainak, azaz az újkőkori forradalom kezde- teinek a megjelenését.”
Van Der Waerden: „Intodukction” Oslo 1983.
A Püthagorasz-tételt több, mint 5000 évvel ezelőtt, valószínűleg a Kárpát-medencében fedezték fel, majd innen terjedt el a matematika tudománya Nagy-Britanniába, a Közel Keletre, Indiába és Kínába”.
John Dayton: Metals, Minerals, Glazingand Man. London. Harraps 1978.
„A világ valamennyi fémkorszaka a Kárpát-medence bányáiban és kohóiban kezdődött. A külföldön talált egyedek könnyen azonosíthatók a Kárpát-medencei fémekkel”.
Harsányi Ildikó: Fekete magyarok - fehér magyarok Fríg Kiadó. 2005. 43. old.
„1995 nyarán a miskolci Avason olyan kovakő bányát találtak, ahol már hetvenezer éve hőkezeléssel dolgoztak, vagyis a világ első kohászati technikája hazánkban működött”.A lelet a régészek szerint átírja az őstörténelmet”.
Gábori Miklós: Az ősember Magyarországon. Gondolat. Kiadó. Budapest. 1980. 131-151. old. - Magyarország története. Akadémiai Kiadó, Budapest,1984. I. k. 96-97.
„Az érdi telep a Würm óta (50.000 év) lakott. Egyedül itt található a 7300 kg hús tárolására alkalmas jégverem, ahová beszállítás folyt, hiszen több a combcsont maradványa, mint amennyi állat volt. Tehát máshol darabolták”.
Mesterházy Zsolt: A magyar ókor 2. kötet Magyar Ház Könyvek Budapest, 2003. 269. old.
„A jegelt verem találmánya mindenesetre legalább 50.000 éves, ebben egyetérthetünk. Emiatt módosítanunk kell a korábbi halász-vadász életmódot folytató emberi csoportok hordaszerű, 30 fő körüli csapatainak tengődéséről szerzett tudomá - nyunkat”.
Evan Hadingham: Secrets of the Ice Age. New York. Walker and Co. 1979. 64. old.
Az embertani fejlődés Közép-Európában Érd és Tata-vidékén alakult ki . A Közép-Európa embere itt érte el, - minden más behatástól függetlenül - a műveltség magasabb fokát”.
Mesterházy Zsolt: A magyar Ókor. I. kötet. Magyar Ház Könyvek. Budapest, 2003. 273. old.
A Szeleta kultúra a Kárpát-medencében 41.700-32.600 évre tehető – mint már szó volt róla - , tehát 30.000 éve ebből fejlődött ki a gravetti műveltség. 273. old.
A szeletai háromlyukú, ötfokú-pentaton zenélésre ma is alkalmas-furulya (40.000 éves) a magyar művelődés kezdete és csúcsa! Hangja minden rokon népünk zenei alapját adta”. 276. old.
Douglas Price: Antiquity. 2001.75. kötet 593. old.
„Tegyük hozzá, hogy a régészeti bizonyítékok szerint a földművelés a Kárpát
medencében Kr. e mintegy hatezer évvel jelent meg”.
Ernst Sackur: Die Clunyeesenser. Halle.1894. 23. oldal.
„ A cluny bencés szerzetesek a gabonatermesztést a Kárpát-medencében élő magyaroktól tanulták meg és tették általánossá Európában”.
Mesterházy Zsolt: A magyar ókor 2. Magyar Ház Könyvek. Budapest. 2003.274. old.
„A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyel községi leletekben találtak 8000 éves tönkölybúza magokat”.
Edited by Prof. Stuart Piggott: The Dawn of Civilization, 331, 339 old. McGraw Hill Book Co. Inc.,
A világ legősibb, ismert kocsijáról ad hírt a Budakalászon kiásott agyag-kocsi, Kr.e. 1.900-ból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése