Könyvajánló - Egészségesen felnőni a digitális médiaeszközök világában

A "kütyük"! Mennyi mindenre jók, és mennyi gond is van velük, miattuk... Inkább hasznosak vagy inkább veszélyesek? És tulajdonképpen miért is lennének veszélyesek? Ellentmondásos szakértői vélemények, kutatások... Szabályok, egyezségek, amelyeket mindig újra kell tárgyalni... Az elkeserítő látvány, amikor fiatalok, felnőttek egymás mellett ülve, ki-ki a saját kütyüjére tapad, és szinte falat von maga köré, miközben a kezében levő apró tárgy varázslatszerűen szüntet meg időt és távolságot... Micsoda ellentmondás megint!

A 20 nyelvre lefordított médiakalauz hiánypótló olvasmány minden szülő és pedagógus számára. Hiánypótló, mert egy tárgyilagos képet ad egyrészt arról, hogy mik az egészséges fejlődés követelményei egy-egy életszakaszban, másrészt pedig élhető kompromisszumot próbál javasolni, hogy mennyire engedhetjük be gyermekeink életébe a feltartózhatatlanul terjedő digitalizációt, úgy, hogy a lehető legkevesebbet ártson.

Vekerdy Tamás utolsó írásai közé tartozik az előszó, melynek megírását boldogan vállalta, mert annyira fontosnak tartotta, hogy magyarul megjelenik ez a kalaúz. Ebből álljon itt egy rövid idézet:
"A külső kép elnémító kép. A képernyő kapcsolat nélküli világba vezet be. Ezek a csodás kütyük valójában varázseszközök, olyasmiket valósítanak meg, amikről az emberiség mindig is álmodott, fantáziált vagy mágikus eszközökkel próbált megidézni. A távolba látok, hallok, beszélek… De ők használnak minket – elbűvölnek, lenyűgöznek, nem tudunk szabadulni –, nem pedig mi őket. Legalábbis ma még így van, túl újak, túl szokatlanok, túl varázslatosak."

Reméljük, hogy ez a kiadvány minél több családban segítséget fog nyújtani a tudatosabb médiaeszköz használathoz, és nem csak a gyerekek esetében!

https://bionivo.com/egeszsegesen-felnoni-a-digitalis-media-eszkozok-vilagaban.html

"Még a látási folyamat is pont ellenkezőképpen zajlik, ha a képernyőre nézünk, mint ahogy az egy egészséges szem esetén egyébként végbemegy. Nézéskor a szemünk izmai aktívan mozgásban vannak, hogy képesek legyenek a szó valódi értelmében érzékelni azt, amit meg szeretnénk figyelni. Ezzel szemben a képernyő előtt ülve azt látjuk, hogy a kép van mozgásban, a szem izmai pedig megmerevednek és inaktívvá válnak. A már kifejlődött agyszerkezettel rendelkező felnőtteknél nem jelent akkora gondot, ha a munkájuk vagy magánjellegű ügyeik miatt akár hosszú időn keresztül is a számítógép előtt ülnek, de a gyerekeknél és a fiataloknál azt eredményezi, hogy a szemük érése ingerhiányos környezetben megy végbe.

Milyen következményekkel jár ez? A gyermekek hozzászoknak, hogy mindig egy, már meglévő séma szerint reagáljanak. A fejlődésük során a fantázia, az empátia és az önálló gondolkodás korlátok közé lesz szorítva."

https://eliant.hu/

És Te hogy vagy?

És Te hogy vagy?

Ha 0 és 100 közti skálán kéne értékelned az egyéni jóllétedet, akkor hány pontot adnál rá?

Ha nem 100-as a közérzeted, és szeretnél jobban lenni, jó helyen jársz!

Ha 100-as, akkor is jó helyen jársz! Gyere és taníts meg másokat, hogy legyenek ők is ilyen jól!

Bármely kapcsolatra igaz, hogy elvárásaink azok vannak.

És megfelelő egyezményeink is vannak?

Kevés a jó példa... Válj Te is azzá!

Mozgalmunk küldetése három fő szokás gyakorlása révén valósul meg:

1. Rendszeresen szánunk időt a szellemi jóllétünk növelésére. Ez a gyakorlatban belvilágunk gondozását jelenti. Ennek célja, hogy mindig felkészültek legyünk önmagunk önazonos képviseletlre a kapcsolatainkban.
2. Rendszeresen szánunk időt a társas jóllétünk növelésére. Ez a gyakorlatban kapcsolataink gondozását jelenti. Ennek során a legfontosabb viszonyainkban a számunkra legfontosabb témákról egyeztetünk, hogy értékeink érvényesüljenek a közösségi életünkben.
3. Rendszeresen szánunk időt a gazdasági jóllétünk növelésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megtesszük egymásért, amit jószívvel meg tudunk.

A Jóllét Mozgalomhoz úgy csatlakozhatsz, ha elköteleződsz az iránt, hogy a legfontosabb emberi kapcsolataidból álló közösséged jóllétét minél nagyobb mértékben növeled.

https://jolletmozgalom.blogspot.com/2021/01/celkituzesunk.html

Társadalmi változások: A védnök, az úttörő és a második hurok

 Ezúttal Deborah Frieze kéthurkos modelljét alapul véve beszélgettünk a második hurokról és annak szereplőiről, amely ha minden jól megy fel tudja majd váltani korunk fenntarthatatlan társadalmát. Beszélünk az úttörőkről, a védnökökről, és az őket lasszóval kereső közösségi alapítványokról is"

 
https://podtail.com/podcast/boldogulj-podcast/reggeli-kv-3-a-vednok-az-uttor-es-a-masodik-hurok/

2021 a zsenialitás és a felszabadulás éve

 "A korszakváltással a társadalomban és a közösségeinkben is átalakulás zajlik, így már csak a valódi, igaz(i) értékekre épülő kapcsolatok lesznek képesek fennmaradni.

A Föld erőforrásainak a megtisztulása is nagyobb prioritást kap.

A biztonsághoz való viszonyunk teljesen átalakul, már nem feltétlenül az anyagi javak adják a biztonságot, hanem a hitünk, a lélek erőnk és a szabadsághoz való viszonyunk. Az elkövetkező években a reformoknak, az újításoknak, az egyéniségeknek, az egyéni megoldásoknak az ideje jön el, a megszokott struktúráknak, rendszereknek, a korlátok közé szorított megoldásoknak az ideje lejárt."

https://www.nyugat.hu/cikk/2021_a_felszabadulas_eve

https://www.csillagtitkok.hu/cikkek/letoltesek--meditaciok--eloadasok-.html 

 

 

Az utolsó honfoglalás I-II.

Az utolsó honfoglalás I-II.

A könyv több mint ötesztendei kutatómunka eredményeként, a Bolygónk Gyöngyszemei kultúrtörténeti könyvsorozat második könyveként született meg – újszerű stílusban, amely képek százain keresztül vezet végig a történelmi utazás során.

Mivel ez a sokéves kutatás ebből indult ki, kezdjük mindjárt a második kötettel, amely eddig még meg nem jelent kutatási eredményeket ad közre – ugyancsak képek százainak segítségével. Svájcban, a Rhone-völgy egyik déli mellékágaként egy különös völgy található: a Val d’Anniviers – az ún. Hun-völgy -, amelynek őslakói a hunok vagy a magyarok utódainak tartják magukat. Egyedi nyelvük beékelődött a keletre fekvő völgy német, és a nyugatra elterülő völgy francia nyelvterülete közé. Nyugaton már a 18. században tudósítottak e különös völgy lakóiról, magyar nyelven azonban Toldy Ferenc csak 1834-ben adott először hírt a Hun-völgyről. Horváth Mihály (1853) és Fischer Károly Antal (1884, 1886) helyszíni kutatásai után majd 100 évet kellett várni, míg újra magyar kutatók jelentek meg ebben a völgyben. - Miért nem kutatta soha a hivatalos történészvilág a Svájcba került hun rokonok történetét?

MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI IRODALOMJEGYZÉK

 

SZEMELVÉNYEK A MAGYAR

ŐSTÖRTÉNET- KUTATÁS IRODALMÁBÓL

Szöveggyűjtemény - útmutató segédanyag a magyar őstörténet tanulmányozásához

Tartalomjegyzék:

1. A magyar nyelv ősisége

2. Kárpáti őshaza

3. Szabír magyarok árpádi törzse

4. Ősemlékezet

Dr. Bognár László

Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem

Nemzettudat Tanszék

Rudolf Steiner Trianonról

Rudolf Steiner 1917. január 13-án felvázolta az Osztrák-Magyar-Monarchia erőszakos szétbontásának antant tervét, amit egy rajzon be is mutatott. Vagyis már három és fél évvel a „békediktátumok” előtt már megvoltak a „trianoni” határok tervei! Az egész béketárgyalásnak semmi értelme nem volt, csupán a látszat fenntartása, a jog, a szabadság, a béke álarca mögé bújtatott erőszak. Azért legalább a magyar delegációt meghallgathatták volna, de hát az antant demokratáli már csak ilyenek. (Csanádi József bevezetője)

„Ezt a térképet látjuk, ha elképzeljük, hogy megvalósul, amit az antant jegyzéke Ausztria-Magyarországról mond. És emellett azt mondják, hogy „nem akarnak ártani Közép-Európa népeinek.”! Az egész jegyzék azt mutatja, hogy egyáltalán semmit sem tudnak például arról, hogy milyen nehézségekkel jár ezeken a területeken a szláv többség, azokon a területeken pedig az elenyésző kisebbség kezelése. Erről a jegyzékről lerí a viszonyokról való legkirívóbb, leglelkiismeretlenebb tudatlanság! És ilyen tudatlansággal készítenek ma történelmi (jelentőségű) jegyzékeket. Aztán azt mondják, hogy tulajdonképpen persze nem akarnak mást, mint már nem is tudom, mit, mert szinte undorító elismételni az itt elpufogtatott frázisokat. 

De mi bizonyíthatná jobban, hogy Ausztriát rákényszerítették, hogy megvédje magát, mint az antantnak ez a jegyzéke? Mi lehetne ennél fényesebb bizonyíték? Röviden, kedves barátaim, ezt a jegyzéket csak kórósnak lehet tekinteni. Maga az igazság és a valóság elleni kihívás. Itt túlfeszítik a húrt. És mivel ez a szellemi világgal szembeni kihívás, megvan a remény, hogy szükségképpen magának a szellemi világnak kell a dolgot helyreigazítania, még akkor is, ha ennek eszközei természetesen emberek lesznek. Ideje lenne, kedves barátaim, hogy az egész világon elterjedjen ez az illusztráció, amit felvázoltam a legújabb történelmi helyzethez, amely Közép-Európáról szóló történelmi tudás és megértés legteljesebb hiányából ered. Magától értetődik, kedves barátaim, hogy ahol erőszak uralkodik, ott az értelemnek nem sok hatása lehet. De azzal kell kezdeni, hogy észrevesszük, amikor jogról és szabadságról beszélnek, akkor a valóságban erőszakot értenek alatta. A dolgokat a nevükön kell nevezni.”
(Rudolf Steiner: Kortörténeti szemlélődések 5. kötet.)

"Az a helyes, ha teljesen higgadtan hangsúlyozzuk, hogy az antant vezetőinek célja Közép-Európa szétmorzsolása, mert csak az lehet válasz az antant oly hatékony kijelentéseire; ám egy olyan válasznak, amely bizonyos tekintetben negatív, mert azt akarja megcáfolni, amit az antant mond, nincs értéke. Ezért kell az alábbi válasznak pozitívnak lennie, azaz azon tényekre utalnia, amelyek Közép-Európából kiindulva az antanttal szemben állnak.
Csak ennek a ténynek a felismerése hozhatja meg Közép-Európának az impulzusokat, amelyek a jelen káoszából kivezetnek. A közép-európai államformációk csak arra az álláspontra helyezkedhetnek, hogy saját cselekedeteikkel hatástalanítják az antant-programot. 

Ez az antant-program – többé-kevésbé kimondva vagy kimondatlanul – három előfeltételen nyugszik:
1. Az antant álláspontja szerint a történelmileg kialakult közép-európai államalakulatokat nem szabad olyan formációkként elismerni, mint amelyekre az európai népek problémáinak megoldása tartozik.
2. Ezeknek a közép-európai államoknak az anglo-amerikanizmussal gazdaságilag nem konkurrencia-, hanem függőségi viszonyban kell állniuk.
3. Közép- és Kelet-Európa kulturális (szellemi) viszonyait az anglo-amerikanizmus nép egoizmusának szellemében kell rendezni."

(Rudolf Steiner: Memorandum) 

Forrás: Közép-Európa Konföderáció - A szív szövetsége nyugat és kelet között