Ó mondd ember, mit ér a Földed
Ha erdőidet mind kiirtottad
Ha baltásaid egy fanyomot se hagytak
Amik az állatoknak menedéket adtak.
Mit ér a világ Isten nélkül
Erdő nélkül, egy fa nélkül?
Egy nappal túlélnéd talán? És minek?
Keserű sors lenne végzeted.
De itt a boldog Aranykorban
Még ott van a kezedben a döntés
És hogy tudsz vele élni? Rajtad áll...
Tanácsot nem tud adni, csak az Ég
Szívből jövőt, Lélekben tükröződőt.
És mennyi, de mennyi kudarcra vagy ítélve,
Míg felismered lényeged
Pedig csak egy erdei sétára van Tőled
Saját Maglelked.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése