2015. június 5., péntek

Lesz-e jövőd Magyarország? Van-e jövőd emberiség?

A válasz rajtunk múlik!

Beküldte Nagysomlyó - v, 05/10/2015 - 13:06
Annyi mindent megpróbáltunk már, lényegében mindenki ugyanazon jóért dolgozik, a nagy áttörés mégis elmaradt... Jómagam is ott vagyok mindenben hosszú évek óta, amiben csak lehet (2002-től kezdve sorrendben Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Egyesült Magyar Ifjúság, Pilis-Hargita túra, világszerte zajló 25 órás Wass Albert felolvasások, Magyarok Szövetsége, Lelkesek köre, Magfalva és Smaragdfalva, Nagyszala-közösség, Lélekfénylánc ünnepek, Szeretet-Egység találkozók, Jövőépítő-Jóváépítő Fórum, stb...). Mindezt kiegészíti egy 18 éve járt belső út nagy mértékben növelve a munka hatékonyságát...
A közös nagy áttörés elmaradt, de én azt mondom, előbb-utóbb el fog jönni az a bizonyos utolsó búzaszem, amely átbillenti a mérleget a jó oldalára. Ahogy erdélyi írónk, Wass Albert is üzeni, lehet, hogy éppen Te leszel az az utolsó búzaszem, hát tégy meg mindent a részedről!
Az én búzaszemem krónikásként, hírvivőként átadni az eddigi utamon megélteket. Egyszerre összegezve az elmúlt évek belső és külső tapasztalatait annak érdekében, hogy legyen jövőnk - egyéni, közösségi, nemzeti szinten és a Föld szintjén egyaránt! Egyúttal terjeszteni az örömhírt: az általános pusztulás közepette sorra jelennek meg az új élet csírái, igenis van miben reménykednünk, van mire építenünk! Persze a hogyan nagyon nem mindegy, sőt, minden azon múlik...
Jöjjön hát minden eddigi élettapasztalat és lélektapasztalat egyetlen jókora kiáltásba sűrítve...
(Az alábbi részlet a megjelenésre váró Élet győzelme Magyarországon című könyv elejét képezi)

BEVEZETŐ

Ez az a könyv, amire rákérdeznének odafent, ha elmarad a megírása. „Az rendben van fiam, hogy átélted azt a sok csodát, de mi lett a könyvvel, amit rád bíztunk?!” Nem akarok, így járni, hát uccu neki! Hogy kinek írom? Mindenkinek, aki ébren van! Ki van ébren? Aki ezzel a címmel kezébe vette ezt a könyvet, az biztosan! Engem nem zavar jobb és bal, ateizmus és vallásosság, vagy semmilyen más izmus. És az sem, hogy magyar vagy más nép fia az illető. A lényeg, hogy épülni és építeni akarjon, gyarapodni, hogy gyarapíthasson, éljen Emberként! Hogy jómagam a könyvben nyíltan felvállalom a magyarságomat és a belső világomba, valamint az Istenbe vetett hitemet? Ez is rendben van, hiszen ezzel senkit sem bántok, sokkal inkább bátorítok, ő is vállalja fel, amit a szíve és a belső igazsága diktál neki!
Hogy túl merész ez a cím? Amennyi ébredező emberrel találkozom az utóbbi években, egyáltalán nem! És őszintén, ki szeretne mást? Ki szeretné folytatni az elszegényedést, a népességfogyást, a kivándorlást, az erkölcsi és egészségügyi zuhanást, a környezetrombolást, a természettel és egymással vívott értelmetlen háborút? Ki akarja tovább élni ezt a fenntarthatatlan, szennyező, mérgekkel teli, beteg létezést? Van még elegendő hazugságunk ahhoz, hogy ideig-óráig újra betömködjük a lyukait? Hiszen már régen elege van belőle még azoknak is, akiknek elvileg érdeke, hogy fennmaradjon.
Ahhoz, hogy a könyv címe teljesüljön, néhány blokkot közösen fel kell oldanunk. Ehhez kérem az olvasó segítségét! Mondok két példát. Hiszek a gondolat és a hit teremtő erejében, ismerem a működését, és szép csendben a tudomány is efelé halad. De erre valaki egyből rálegyinthet, hogy ugyan már, ezotéria! Mert a valóban létező sarlatánokból, csalókból indul ki. A másik példa a magyarság kérdése. Tudom, megtapasztaltam, hogy rengeteg hasznos, építő, a világot éltető, jó irányba működtető tudás lett általa ránk bízva. De hiába mondom, hogy ez számomra felelősség és szolgálat, és hogy ettől még semmivel sem érek többet más népek fiaitól, meg sem hallgatva rám legyinthetnek: „Ez is csak magyarkodik!”
A megoldás az, hogy szépen, higgadtan, előítéletek nélkül bemegyünk ezekre a blokkolt területekre szétnézni. Végiggondoljuk az ottani mondanivalókat, és ha megláttuk mi van ott valójában, békésen tovább adjuk egymásnak. Hogy az utcai sarlatánság és a piros-fehér-zöld melldöngetés helyett a világot megváltoztató igaz hit és a valódi magyarság kerüljön végre a felszínre! Mert jelen pillanatban a hamis dolgok elfedik az igazságot, és lejáratják mindkét területet, holott a jelenlegi bajaink orvoslásához mindkettő kulcsfontosságú!
Ha viszont felszínre hozzuk az igazságokat, rájuk alapozva tudunk közösen teremteni. De nagyon fontos tudni, hogy mindez nem a politikusaink, vagy a háttérhatalom elleni fogvicsorgató harc, hanem a társadalmi önszerveződésre alapozva az élhető élet megteremtése a Kárpát-medencében. És hogy mi az Élhető Élet? Amikor a gazdasági, politikai, társadalmi berendezkedésünket végre az Univerzum törvényeihez igazítjuk.

HONNAN JÖN E KÖNYV ÉS AZ ÍRÓJA?

Volt egy rövidre sikerült korszakom a transzcendens jóga útján, ami végül nem vált hosszú távú életmóddá, ugyanakkor egy életre szóló kincset ajándékozott. A villámcsapásszerű élménytől olyan tudás kelt életre bennem, amiből egy saját belső utat építettem fel, 1997 nyara óta ezt járom. Ha nagyon szeretném körülírni, keresztény, buddhista és teozófiai elemek keverednek benne, de azt hiszem, nem ez a lényeg (bár a két vallás közös gyökereiről és a szkíta kereszténységről számos figyelemre méltó elemzés készült az utóbbi években…). Inkább az a lényeg, hogy ez a folyamatosan bővített belső út és a vele folyamatosan bővülő tudás végigvitt az életfeladataimon. Segített a tanulmányaim elvégzésében a közgazdasági egyetemen, aztán egy sikeres szakmaváltásban, ami által újságíró lett belőlem, közben elvezetett a küldetésemhez és a páromhoz is. Megtaláltam általa a helyem a világban.
A küldetésemre rátalálva 2002 óta folyamatosan részt veszek a magyar társadalmi önszerveződés, szellemi, lelki, gazdasági újjáéledés különböző formáiban, ennek során rengeteg építő, tanító, boldogító élményen mentem át. Általuk tanúja vagyok annak, ahogy az általános pusztulás közepette sorra jelennek meg a csírái a ránk váró új világnak.
A küldetésemben óriási segítségemre van a belső utam, megtanultam, hogyan használjam a közösség építése és vezetése érdekében a belső eszközeimet. Nagyon fontos tapasztalat: ahogy az egyén számára fejlődést és teljesebb életet hoz a világunkat irányító látható és láthatatlan törvényekhez való alkalmazkodás (ahogy ezt például Bryan Tracy is bemutatja a Maximális teljesítmény című nagysikerű könyvében), úgy a közösséget is megemeli, ha a tagjai egyenként is közösen is erre törekszenek. Ráadásul magyarságunkból adódóan van mihez nyúlnunk. A Természetbe való belesimulást ugyanis az őseink is megtették az évszázadokon át megőrzött hagyományok és népművészet által, vagyis a szerves műveltség által.
A természeti törvényszerűségek felismerése, elismerése, tiszteletben tartása azonban nemcsak egyéni és közösségi szinten hoz jót. A nemzet és az emberiség szintjén is ez az egyetlen járható út! Ha valaki hatékonyan akar építkezni ezeken a szinteken, ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek számára. És nélkülözhetetlenek lesznek a Kárpát-medencében éledő körök összehangolásához, majd az ország vezetéséhez, ami egyben szolgálatot is jelent.
Ezzel el is jutottunk e könyv születésének legfontosabb okáig! Eljött az ideje, hogy ezen törvényekhez igazodva, ezt a belső tudást használva a magyarság saját kezébe vegye a sorsát, és betöltse szerepét a világban, együttműködve a többi nép velünk egyszerre ébredő, felelősen gondolkodó tagjaival.
Hogy hogyan tudunk elindulni az új világ felé, arra is megvan a válasz, ráadásul egymástól független körökben ugyanaz a válasz érkezett. Eszerint ha a több ezer, több tízezer, életfeladata szerint vezetőnek (közösségvezetőnek/országvezetőnek) érkezett ember tisztába teszi ezeket a Természethez/Teremtőhöz igazító alaptételeket önmagában és egymás közt, ezek alapján kapcsolódik össze, majd ezek mentén gondolkodik, és cselekszik, akkor a lényeget könnyedén átadja a többi millióknak. A minap egy találkozón úgy fogalmaztunk a barátaimmal, a magyarság magjának éledése kétségtelen, a népünk egy kilőtt nyílvessző, mely a jövő felé repül. Tény, a nemzet tagjai egészen eltérő tudatállapotot mutatnak, ám a nyíl hegyét képviselő mag állapota a döntő, mert az képes magával vinni az egész nyílvesszőt, vagyis minden magyart a jó irányba!
Tehát a nyílhegyet alkotó mag egységét kell megteremteni. Ha sikerül, az Élet győzelme törvényszerűen bekövetkezik Magyarországon, és hasonló irányba segíti az egész emberiséget. Ez a győzelem a feladatunk itt a Kárpát-medencében, ezzel a céllal írom soraimat, fogadják, fogadjátok szeretettel!

I. rész:
AZ IGAZ ÉNÜNK ÉRDEKÉBEN

A könyv három részre oszlik. Elsőként a meséből ismert Szépmező Szárnya segítségével bejárjuk azt az utat, amit a mai kor emberének egyénileg be kell járnia ahhoz, hogy boldog, kiteljesedő életet élhessen, eközben hatékonyan és kitartóan tudjon cselekedni a hazájáért és a Föld nevű bolygóért. Ha ezzel végeztünk, Erdélyt hívjuk segítségül, és a második részben átváltunk a közös feladatainkra. A székelység és a magyarság szent helyeit bejárva három napon és három éjszakán át elmélyedünk a múltban, jelenben és a jövőben, belső és külső történésekben, a táj és a Természet üzeneteiben. Eközben megkapjuk a válaszokat arra, hogy az első részben kibontakozó, ragyogó erejű lovasok, hogyan tudnak együtt építkezni. Vagyis kiderül, hogyan tudunk megújult életünkkel példát mutatni, hogyan tudunk hitet, összefogást és fényes jövendőt adni az országnak és a világnak!
A megoldások felismeréséhez a közelmúlt is rengeteget segít. Mert bár az esti híradók (még) nem erről szólnak, az alulról induló kezdeményezések már hosszú évek óta keresik az egymásért élés lehetőségeit az egymásból élés mintáját lecserélve. Hogy tanuljunk ezekből, a megtapasztalt csodákat és a kudarcokat is újra átéljük a könyvben (hála a Teremtőnek millió ilyen életszikrát ízlelhettem meg személyesen), és a jelen helyzetünket is áttekintjük. Utóbbihoz a szellemi, a lelki és gyakorlati síkot egyaránt átfogó kárpát-medencei „seregszemlét” tartunk, amiből kiderül, a sarjadó életfáknak köszönhetően máris közelebb járunk a belső hangunkhoz méltó élethez, mint azt sokan gondolnák. A régi beidegződést (pénz, politika, testiség, erőszak) egyre fáradtabban követő média ugyanis még alapvetően nem ezekre építi híreit, de ettől még élednek, szaporodnak és növekednek ezek az életfa-csemeték!
Egy dolgot előre elárulok: a könyv történeteiből rendre kiderül, amikor elkezdünk közösen építkezni, a mesében a rosszat megjelenítő Kalamóna mindig ugyanazon módszereivel tesz minket próbára, és végül győz le minket. Előre látható, mihez fog nyúlni, idáig mégsem tudtuk neki megadni a megfelelő választ! Hát ideje mindezekből tanulni, és elővenni Szépmező Szárnya furfangját, mert a 21. századi magyar népmese jóra fordulását nagyon sokan várják! Erről a bizonyos válaszról is sok szó esik a második, de főleg a jövőnket leíró harmadik részben, egészen a gyakorlati lépésekig elvezetve.

MIÉRT IS JÖTT EL AZ IDŐ?

Az imént azt írtam, ideje saját kezünkbe venni a sorsunkat. Miért pont most? A körülöttünk megmutatkozó erőtér miatt, amit a legtöbben korszakváltásnak hívnak. E váltásnak két összetevője van. Egyrészt az eddigi korszak menthetetlenségét látjuk: nincs olyan tudományág, amelyik ne tudná levezetni, hogy az emberiség jelenlegi életformája tarthatatlan, pusztuláshoz vezet. Ugyanakkor számtalan egymástól független csatorna és forrás állítja egybehangzóan: a Föld és vele együtt az emberiség egy jókora fölfelé történő lépés előtt áll. Ha jobban belegondolunk, az általános pusztulás előfeltétele a megújulásnak, hiszen a régi berendezkedésünket szétverve helyt ad az újnak. Ráadásul biztossá teszi mindenki számára, hogy az eddigi elveink teljes csődhöz vezetnek, így egyre több ember válik nyitottá a megújulás eszközeire és nézeteire.
Ebben a kettős erőtérben kulcsfontosságú, hogy minél többen összpontosítsunk a megújulásra a pusztulás helyett. A régi dolgok siratása helyett az újak szárba szökkenését erősítsük a figyelmünkkel és a szerepvállalásunkkal! Sok-sok ember teremtő mentális ereje ugyanis összeadódik: minél többen nézzük a világ jobbik, megújuló részét, annál jobbá válik a világ, és annál könnyebb lesz az átmenet.
Persze ahhoz, hogy mindig a jóra tudjak hangolódni, hittel teli mindennapi belső és külső munka szükséges egyéni utunkon, többek közt ehhez ad segítséget a könyv első része. De abban is segíti az olvasót, hogy közelebb kerüljön a sorsához, és egyre nagyobb mértékben a tényleges feladatait valósítsa a felismert, felvállalt képességei mentén. Hozzá át ügyesen az égben íródott élettervét a valóság kapuján. A kiteljesedő egyéni sorsok ugyanis megalapozzák a bolygónk följebb lépését és az élet győzelmét. A történetet így írták meg.
A korszakváltás kulcsa az egyéni szinteken az a pont, amitől kezdve a mindennapi tevékenységünk csakis az építő, valódi életet szolgáló munka lesz. Ezt a pontot érdemes megcélozni mindenkinek a saját adottságait és életútját átgondolva, és fokozatosan haladni efelé. Sokáig már nem engedhetjük a jelenlegi pazarlást, amiben többségünk a terméketlen, élettelen, vagy sok esetben életellenes folyamatokat szolgálja egy-egy munkahelyen az anyagi függőségünknek és a váltástól való félelmünknek köszönhetően. Ki kell mondanunk, hogy ebből elég! Rengeteg feladatunk van! Nekünk azokhoz kell az időnk, azokhoz kell az életünk! Nem arra születtünk, hogy a művilágban reszelgessük a semmit.
A változásban azoknak kell élen járniuk, akik vezető szereppel érkeztek e korszakba, mert ők mutatják az irányt a társaiknak, és ők adják az élő példát az üzeneteikhez. Emiatt rajtuk nagyon sok múlik. Találóan fogalmaz tehát Grandpierre Attila egyik dalszövege: „Amiért születtünk, felelősek is vagyunk. És ez vitézséget követel, tőled is!”

1. AZ ÉLET TÖKÉLETESSÉGE

Bár eddig minden sorom a megújulásról és a megcélzott új Földről szólt, a belső utunk első lépéseként mondjuk ki, hogy eredendően egy csodálatos világban élünk! Mégpedig annak köszönhetően, hogy az érzékelhető és az érzékfeletti világot ugyanaz a néhány csodálatosan egyszerű természeti törvény irányítja. A különböző vallások és lelki utak eredetileg valamennyien azért jöttek létre, hogy általuk ezekhez a törvényekhez tudjunk alkalmazkodni. Ugyanis minél inkább belesimulunk ezekbe a törvényekbe, minél inkább együttműködünk velük, annál gazdagabb, teljesebb, boldogabb lesz az életünk.
Ezek a törvények egy tökéletesen működő rendszert alkotnak. Sokan sokféleképp észlelik, és nevezik ezt a rendet: Isten, Természet, kvantumfizika, sors, karma, stb. De ugyanerről beszél például Wass Albert Elvész a nyom című regényének tudósprofesszora is, aki a tudomány útjait bejárva jutott el odáig, hogy léteznie kell egy a mindenséget átható erőnek. A legfontosabb, hogy ez a rendszer tértől, időtől és a hozzá való viszonyulástól függetlenül mindent áthat, ha tudomásul veszik, ha nem. Ahogy Annie Besant az Ősi Bölcsesség című könyvben megfogalmazza: „Az ember tudatlansága nem változtat a Természet törvényein, megváltozhatatlan és ellenállhatatlan folyamukat el nem térítheti egy hajszálnyira sem.” Ebben a tudatosan működő, élő rendszerben minden egyes eseménynek, a legapróbbaknak is oka van, minden történés összefüggésben van más történésekkel, erőhatásokkal, minden esemény a törvények érvényesüléséből adódik. És ha olykor nehéz is belátni, minden esemény igazságos.
Ezeknek a törvényeknek az összessége minden vallás közös kiindulási pontját, közös gyökerét adja. Ezért ezen törvények megismerése egyik vallással sem ütközik, ehelyett erősíti őket azáltal, hogy (sok esetben a vallásokra érdekből rárakott emberi torzításokat letisztítva) visszavisz a gyökerekhez. A gyökereknek két jelentősége is van: egyrészt a közös alapok által a megbékélés felé segítik az emberiséget, másrészt választ adnak a vallási tanítások miértjére. Utóbbira az egyik legjobb példa a gondolatban való vétkezés tilalma a kereszténységben. Az alábbi fejezetekből kiderül, hogy a gondolatok síkján milyen komoly következményekkel jár a jó és a rossz teremtés. Ebből rögtön látható majd, hogy ez a keresztény tanítás nem pusztán egy erkölcsi alap, hanem sokkal inkább a felelősséggel, a következményekkel számoló fontos iránymutatás!
Csakhogy a mai világban, amíg valaki nem tudja, hogy a gondolatban való vétkezés valójában mit generál, addig pusztán a vallási tanítás miatt esze ágában sem lesz ettől tartózkodni. Hiányoznak tehát a miértek, és egyre égetőbb a hiányuk. Miért is hiányoznak? A vallások tanításai a legmagasabb szférákból származó üzeneteken alapulnak, hatalmas tudású tanítókon keresztül érkeztek meg az emberiséghez. A vallások alapítói ugyanazt az igazságot (vagyis a fentebb emlegetett törvények rendszerét) hozták el, de az általuk megérintett népekhez és történelmi korszakokhoz hozzáigazítva. A tanítók a törvényszerűségeket figyelembe véve meghatározták azokat a vallási normákat, amelyek mentén követőik a fejlődést hozó életet élhetik. Ugyanakkor az emberiség akkori tudatállapotának megfelelően ezek a normák csak szabályokként jelentek meg, miértek nélkül.
Az emberiség viszont egy olyan korszakhoz érkezett, amikor ideje megvilágítani a miérteket. Ideje világossá tenni az Élet működésének törvényeit, és ezekhez igazítani a társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedést is! Lecserélve a jelenlegi, pusztuláshoz vezető berendezkedést.
A közelmúltban több olyan kutatást jutalmaztak Nobel-díjjal, ami egyértelműen jelzi, hogy az emberiség korszakváltását a tudomány korszakváltása is segíteni fogja azáltal, hogy a fent említett miértekre megadja a választ. Egyik példája a 2009-es orvosi Nobel-díj, amit azért kapott meg Elizabeth Blackburn, mert bebizonyította, hogy a megváltoztatott gondolkodásmóddal hatni tudunk a génjeinkre. Ez máris választ ad például arra, miért jó egy csapongó, széteső életet élő embernek, ha megtér, és a rendszeres imáival egy egészen megtisztult mederben tartja mindennapi gondolatait. Utóbbira egyébként élő példát adott számomra egy vallásos hajdúhadházi cigány kislány, akit a vonaton ismertem meg, és félórát mesélt az életéről. Kiderült, hogy az addig alkoholizáló, bűnöző életet élő nagybátjya hozzá hasonlóan megtért, azóta eljár dolgozni, és mindenben segíti a családját.
A gyökeres megújulás felé mutat Balogh Béla író, mérnök munkássága is, aki azt hangoztatja, hogy a tudomány régi dogmáinak bukását az egyelőre pusztán az anyagban gondolkodó tudomány maga fogja előidézni. Miután bebizonyították, hogy az univerzumnak mindössze 4 százaléka az, amit mi anyagnak ítélünk meg, a többi 96 százalék sötét energia és kiszámíthatatlan tömeg, ő feltette a kérdést: „Ha valaminek csak a 4 százalékát ismerjük, hogyan vonhatunk le az egészre vonatkozó következtetéseket?" Ide tartozó, szintén elgondolkodtató tény, hogy nemrég piacra dobták a gondolat vezérelte hordozható zenei lejátszót. Ha itt tartunk, nem kellene felülvizsgálni az anyag mindenhatóságába vetett hitünket?!
Balogh Béla hangsúlyozza, az emberiségen eluralkodott gondolkodásmód nem felel meg az univerzum törvényeinek, emiatt pusztul a bolygónk. Ugyanakkor szimpatikus gondolat tőle, hogy a rossz irányt diktáló emberek élősködését nem gonoszságnak fogja fel: "Az anyagi világ hívei is éppen a korszakváltásért dolgoznak, azáltal, hogy a végletekig tolják a jelenlegi folyamatokat." Ezzel a mondattal ügyesen rátapint az ellenerők valódi szerepére, amit a jó és a rossz viszonyáról szóló alfejezetben magam is részletezek.
Az univerzum törvényeiről zárásként még egy gondolatot ki kell mondanunk: a korszakváltással egy fikarcnyit sem fognak változni! Vagyis nem a földi mennyország jön el, ugyanaz a világ és ugyanazok a feladatok maradnak, de más lesz az erőtér. A pénzvilág fordított értékrendje helyett a fejlődés és az alkotás kerül a középpontba. A vezetőink az emberiség leépítése helyett egy olyan világot teremtenek, mely a lehető legjobban segíti a Földre érkező lélek kibontakozását, tanulását, életfeladatainak elvégzését.
A teremtett világ működésének célja ugyanis a folyamatos fejlődés minden létező számára. Az események, szereplők, élethelyzetek minden esetben tanulást hoznak. Hogy egyre erősebb legyen az égi kapcsolatunk a mindennapjainkban, és egyre gazdagabb legyen a lelkünk. Hogy egyre jobban az igazi énünk irányítson, egyre inkább a sorsunkat éljük. Fejlődő értelmünk, táguló tudatunk, bővülő tapasztalataink, erősödő és tisztuló akaratunk egyre hatékonyabban tudják szolgálni a belső lényünket, vagyis az isteni akaratot.
Ebben a fejlődésben minden szereplő egyre inkább a szeretet és a bölcsesség megvalósítására törekszik az önzés és a vágyak helyett.
http://www.szepmezo.hu/content/lesz-e-j%C3%B6v%C5%91d-magyarorsz%C3%A1g-van-e

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése