Táltos és a Püspök - I. rész

* Dicsértessék Atya! Örülök hogy Ön végre, mégis belement ebbe a beszélgetésbe, köszönöm, hogy megtisztel!
- Dicsértessék a Jézus Krisztus, üdvözöllek „f i a m”, én magam is nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mi lehet az a „fontos dolog”, ami miatt elbeszélgetést kértél tőlem, s annyi hónapon át következetesen, újra és újra kitartottál, hiába utasítottam el – titkáromon keresztül - kérésedet... Tudod, nem sok időm van most sem, s a sofőröm egy óra múlva itt lesz értem, s mennem kell egy konferenciára, ami után prédikálnom is kell majd, ennyi időt tudok rád szánni... / Püspök kényelmesen hátradől, irodája bársony bevonatú, díszes székén, és nagy, aranygyűrűs, kövér ujjaival a ropogtatni valót keresgeti sötétbarna, lakkozott, míves íróasztalán /...
* Hát – ha már tegeződünk - akkor Szervusz Testvérem! / Püspök felhúzza szemöldökét, láthatólag fel van háborodva, s keresi a szavakat.../
- Nálunk nem szokás „ISTEN SZOLGÁIT” tegezni!
* Márpedig Te letegeztél engem, kedves Atya, s ez a a világi életben mindenütt azt jelenti, hogy felajánlottad a tegeződést számomra... A hitéletben pedig - ugye egyébként is - „mindannyian tegeződünk” / Táltos mosolyog/. Én pld. Jézust, Máriát, vagy akár Mihael Arkangyalt is - tegezem imáimban, még magát a Mennyei Atyánkat is – TE NEM? Mennyivel jársz magasabban mint a mi „ELŐLJÁRÓINK” - ATYA? Mennyivel jár neked több tisztelet? / Püspök zavarba jön, s kényelmes székén már nem fekszik ki oly fölényesen, előre hajlik, összekapódott gyomorral keresi a gondolatokat./
- Tudod te – fiam – hogy kivel beszélsz?
* Pontosan tudom hogy ki vagy – Atya- ezeréves adósságot jöttem törleszteni! Ez a beszélgetés már igen rég óta időszerű... De ha gondolod, s számodra kényelmetlen, akkor abba is hagyhatjuk, várhatunk még akár ezer évet is, MI ráérünk! / Táltos összeráncolja szemöldökét, s látszólag szedelőzködik, emelkedik, nagy csend, majd folytatás... /
- Nekem nincs mitől tartanom, HITEM ERŐS, egyházam szilárd, ha már így alakult, akkor tegeződjünk – fiam – ha ezzel neked és „Egódnak” jót tehetek... / Püspök fölényesen mosolyog, s újra hátradűl, belenyúl a mazsolás tálba, Táltos szúrós tekintettel folytatja... /
* Atya! Mi Isten egyenrangú teremtményei vagyunk! Én egy „másik úton” járok, más hagyományok, más megközelítés, de a CÉL – elvileg – ugyan az...
- Melyik egyházhoz tartozol – fiam? Kik állanak mögötted, mik a te ELVEID? Hogyan lehetünk mi „egyenrangúak”? Én a Római Katolikus Egyház Püspöke vagyok, hitemberek százaiért és egy egész egyházmegyéért felelek! Te milyen alapon tartod magad teológiailag hiteles vitapartnernek? Hol tanultál? / Püspök önelégülten sóhajt, Táltos hosszasan gondolkodik, püspök ráförmed beszélgetőpartnerére. /... Nincs válasz? Ki vagy te- Fiam?
* Ha Te Isten felkent szolgája vagy – ATYA– akkor elárulom, én magam is ezen az úton járok... De a „szolgaság”, az elsősorban felelősség, munka, nem pedig elöljárói cím, vagy rang! Dolgozom, mint Ten magad is. Megadom a tiszteletet Neked, cserébe ugyanezt várom el! Jár nekem is az emberszámba- vevés, akármilyen egyházmegye, vagy társaság vezetője is vagy! Jézusi Úton járunk mindketten, „kollégák” vagyunk, én így gondolom... / Püspök cinikusan, rejtve mosolyog ./
- Na hát akkor „ KOLLEGA ÚR”, most már kezdjen bele a mondandóba, mert kifutunk az időből! / Az asztalon megszólal a telefon, a Püspök gondolkozik, hogy felvegye-e, felveszi, s kéri, hogy egy rövid ideig ne zavarja senki, mert fontos beszélgetése van ./
* Jézusról szeretnék Véled beszélgetni – ATYA... Szeretnék beszélni Veled az Ördögről is./ Püspök csodálkozva és kérdően nagyra nyitja szemét./ ... Magyarországról, közös otthonunkról, valamint a táltosokról, az egyházakról, az elmúlt ezer évről.
- Na hát ez nem hiszem hogy belefér egy órába... / Püspök közben kirívóan kutatni kezd az asztalán heverő hivatalos papírok között./
* Azért csak próbáljuk meg, Püspök Uram!
- Kezd el akkor ….„ TÁLTOS”! / Hosszú szünet, Püspök kínálja gyümölccsel és ásványvízzel újdonsült „kollégáját”, de az nem kér semmit. /
* Tudod – Atya – én nem gondolom magam „táltos”- nak. De ha így Neked egyszerűbb, akkor nevezz annak. Pogánynak gondolsz, tudom, s megnyilvánulásaitokból ismerem, hogy Ti – katolikusok – minket – egyszerű úton járó, Tudó Embereket okkultizmussal, démonisággal és boszorkánysággal vádoltok. / Püspök közbevág erélyesen./
- Az okkultizmus teljesen megfosztja az embert attól, hogy teljesítse Istentől kapott küldetését, mindez Isten Ítéletét vonja majd maga után, ahogy az a SZENT ÍRÁSBAN áll:
"Mindezt ugyanis utálja az Úr, s az effajta vétkekért törli el azokat a nemzeteket utadból”- írja azt a Biblia – FIAM - s ezért fogalmaztuk meg ezt így pár éve a Konferenciánk körlevelében is, ami pontosan a magyarországi nemkívánatos spirituális változások, s az újkori pogányság ördögiségét fedi fel!
* Rendben van ATYA, ismerem nézeteiteket, látom „napra kész vagy”, de értsd meg, csak Ti láttok minket okkultnak, holott, Ti magatok űztök fekete mágiát! Mi- ahogy te mondod „Táltosok”- a SZERETET ÚTJÁT JÁRJUK... S nem mi, hanem TI tekeritek ki Jézus tanításait úgy, ahogy számotokra az előnyös – évezredek óta... ATYA! Ti vagytok pozícióban NEM? Ti uraljátok szent helyeinket, a templomokat, ti szedtek „egyházi adót”, ti rendelkeztek a lelkek fölött, a temetők és iskolák fölött, ti jártok fekete MERCÉDESZEKEN, ti bíborban és aranyban fürödtök és PÉTER által: „Jézus földi helytartója” -ként üzemeltek! S ti irányítjátok a tömegeket, s évszázadok óta alakítjátok a történelmet - praktikáitokkal! / Püspök arca szitkokat szór, de nem szól közbe. /... Ti Atyám, ügyesen politizáltok, s egy idegen hatalom és erő szolgálatában álltok ma is! Amikor fel kellene lépnetek országunk népe érdekében, vagy bármilyen elnyomó rezsimmel szemben, akkor mélyen hallgattok, s amikor el kellene csendesedni - s teret adni más úton járóknak is - akkor felháborodtok, s egyszerű, dolgokat felnagyítotok, harcba szólítjátok ellenünk a híveket . Ügyesen lavíroztok a különböző politikai cselszövések árnyékában immáron ezer éve... / Püspök magából kikelve és suttogva kérdi /.
- Mit tudsz te Jézusról?
* Számomra Jézus egy ÉLŐ MESTER, s én nem szeretném Őt vérben fagyva, a kereszten lógva látni, Atya! / Táltos szeme könnybe lábad, arca megtelik vérrel. / ...Évszázadok óta teszitek Őt: FEL A KERESZTRE, s tocsogtok vérében magatok is! Saját gyalázatos tetteiteket, egy nem létező „fenevadra” fogjátok – SATANELRE - , s közben emberiség- ellenes bűnöket hajtotok végre, évszázadok óta, s ma is.../ Püspök felháborodottan válaszolni akar, de a Táltos nem engedi szóhoz jutni./ ...Keresztes háborúk, inkvizíció, boszorkányégetés, hatalmi praktikák, pénz, pénz, pénz, arany, kincs, politika, épületek, vagyon, pozíciók... Püspök: Elfelejted, miket tettetek? S a legújabb probléma, az „évszázad botránya” – ATYA... Ezzel mi van? A pedofil papok és püspökök esetei!? A vádak, a gyermekáldozatokról, rituális gyilkosságokról? Elfelejted ezeket? Mi az alapja- tehát – a ti „fölényeteknek”, s az ítélkezéseteknek? / Püspök homloka fénylik, s hosszasan gondolkodik válaszán... Már nem nyúl a mazsolához, hosszú szünet.../
- Mit akarsz tőlem - ember?
* Azt akarom hogy meghallgass és hogy elgondolkozz azon, amit mondok! Azt kérem, hogy adj nekem időt a beszédhez, és végy „Emberszámba”! Őseim, a Táltosok Örök Vértanúi megérdemelik, hogy ne egy órát szentelj rájuk, Püspök! Azt akarom, hogy végre valóban megértsd a Mester – Izzó – üzenetét, küldetését, tanítását, s ne csak a „Szent Írás” bemagolt sorait morzsolgasd ATYA! Azt akarom, hogy kiszállj a bársonyszékből, s levesd az aranyozott díszes bíbor-gúnyát, ölts Jézusi Fényruhát, vagy egyszerű sarut, gyolcsot, dobd el végre a felesleges, ördögi kellékeket, és TÉRJ ARRA AZ ÚTRA, amire a MESTER TANÍT – Atya! / Táltos láthatólag felhúzta magát, de lassít, mélyeket lélegez és lassan lenyugszik, szeme már nem szór lángokat.../
- Ördögi kellékek? Mivel vádolsz minket?
* Nincsenek vádak...Én nem a „ VÁDLÓ” vagyok. Csak azt kérem tőletek számon, amit ti minden hívő -embernek javasoltok! Amit magatoktól is – látszólag - megköveteltek...Ugyanezt tette a „Lángoló Jézus” is, kétezer éve, amikor felelősségre vonta az akkori „SZENT PAPOKAT”! S a hozzátok hasonló farizeusok, „szent emberek” Őt akkor keresztre feszítették, leölték: mint egy állatot, bárány -barmot. S tudom, hogy ti ma is, habozás nélkül megköveznétek, ha egyszerű emberként megjelenne soraitok között – ATYA! Felhívom a figyelmedet, hogy NINCS IDŐ! Ma minden, ugyan úgy van, mint azelőtt, sőt azt is elmondhatom, hogy JÉZUS, egy párhuzamos síkon, MA IS LÉTEZIK, s nem a „múlt szellemei közé” tartozik, minden, amit teszel, gondolsz, s érzel róla, az személyes lényére, létezésére is kihat!!! JÉZUS ÉL- ATYA! A Mestert most, Te MAGAD rakod fel a keresztfára! / Püspök magából kikelve közbevág/.
- Mi ez az okkult és ördögi maszlag? Miről beszélsz TUDATLAN EMBER? Jézust kétezer éve- saját vállalása és az ATYA AKARATA szerint – keresztre feszítették, majd harmad napra – ígéretéhez híven - feltámadott, s így elvette, s magára vállalta a „VILÁG BŰNEIT”, az én és a TE bűneidet is. / Püspök szinte toporzékol. Nagyon nem találja a helyét./
* Márpedig a TE BŰNEIDET- PÜSPÖK – senki sem fogja levenni Rólad! Sem kétezer éve, sem most... A Te mostani bűneidet senki sem fogja „véráldozat árán” helyetted átvenni, ledolgozni, ezt elhiheted nekem / Isten legkisebb szolgájának /! Ez a tévedés tévedése- ATYA! A „MESTER” lefektetett egy biztos utat, lehetőséget, amin keresztül „megválthatod magad”, te is, s én is, de helyetted nem dolgozik: NEKED KELL DOLGOZNI MAGADON EMBER! Nem gondolhatod komolyan, hogy a szentírás bemagolása és a bólogatás, vagy a megtérés kinyilatkoztatása elég ahhoz, hogy üdvösséget kapj! Ezt nem adják az ÉGIEK ilyen olcsón, Atyácska! Ez önfényezés, önámítás! Hamis ez az út, nem gondolod? / Püspök teljesen leizzad, keresi a szavakat./
- Miféle tanokat követsz? Gnosztikus írások? Mitől vagy ennyire magabiztos?
* Nem vagyok „magabiztos”! Nem ítélek, csak kérdezek...A Te utadat tisztelem, csak engem is engedj a saját utamon! Járom a MESTER útját... Engedj LÉTEZNI, ATYA! Vegyél komolyan! Nekem nincs a kezemben BIBLIA, neked pedig ott van az „asztalodon”, s a háttérben is, tucatnyi vallási értekezés és könyv sorakozik a polcodon...Doktor vagy – hitprofesszor- ATYA! Mit gondolsz, elviheted ezeket a könyveket a halálba? Csupasz seggel születtél, s semmit sem vihetsz magaddal tovább utadon, ha elmész... Mit érnek az elért – hangzatos címek, rangok? Én egy meztelen gyermeket látok itt, aki valahogy felnőtt, s mindenféle rangokat és vélt elismeréseket aggatott magára, olyan vagy – Püspök- mint egy mai, vietnami tábornok, akinek még a zokniján is kitüntetések ragyognak!/ Püspök teljesen leizzad, s „csökkentett módban”, hiányos önbizalommal magába mélyed előre, meredeken. Közben megérkezik a sofőr, szalutál, titkár a háttérben aggódik, Püspök izzadva szól nekik.../ …
- Elmehettek, ma nem megyünk sehova sem, senki se zavarjon, minden programot mondjatok le! A titkár próbál meggyőző érveket felhozni, de a Püspök erélyesen kiküldi az irodából mindkettőjüket./
* Köszönöm, hogy megtisztelsz azzal, hogy emberszámba veszel, ATYA! Köszönöm, hogy időt szentelsz rám és mondandómra! Évtizedek óta gondolkozom és – ahogy ti mondjátok – „bűnbánatot” gyakorlok, de magamat tisztának és fényesnek: egyáltalán nem gondolom... De azt sem hiszem, hogy „eredendő bűnben” születtem. Követem a lelkiismeretem által lefektetett ŐSI PROGRAMOT, s nektek is ezt javaslom! Ezért vagyok itt, hogy segítsek Neked, mert te egy kiváló, jó ember vagy, csak a dogmáid által bebörtönözted magad... Elhiszed, hogy: „Ruhás" KIRÁLY VAGY, s hogy nem látszik meztelenséged, pedig – nekem elhiheted – teljesen csupasz vagy, ATYA! / Püspök teljesen szétesik, papi ruháját kioldja nyakán, láthatólag rosszul van./
- Mindig tudtam, hogy egyszer felkeres az ÖRDÖG! S elszámoltat. MIT AKARSZ TŐLEM SATANEL SZOLGÁJA?
* Na látod – PÜSPÖK -ez a baj! Kétezer éve, Jézust, ugyan így leördögöztétek... Indokolatlan és szomorú „boszorkányégetés” volt az a javából! A HIT- ből és a dogmákból való merevség és tudatlanság börtöne az, ami a bajotok! Atya, hidd el nekem – egyszerű józan útkereső embernek: NINCS ÖRDÖG! Csak az emberi tudatlanság és félelem az, ami ezt a képzetet okozza! Mi vagyunk „ördögiek”- PÜSPÖK URAM! Te és én, nincsen „Patás Fenevad”, mely kísért, hidd el nekem, hibáinkért, ösztönös vágyainkért, bűneinkért csak mi vagyunk a felelősek, senki más! Az ISTENI REND- ben nincs helye BUKOTT ÉS GONOSZ FŐANGYALNAK, ez csak saját megmagyarázásunk! Ez tévedés, egy hamis képzelgés! / Táltos szeme izzik, Püspök összekuszálódva kapkodja a levegőt./
- Mondom hogy Te vagy a GONOSZ, tudtam, hogy egyszer felkeresel, rosszul vagyok, nem kapok levegőt! Távozz tőlem: SÁTÁN! / Táltos váratlanul megöleli a Püspököt. Irgalmatlan ERŐK létrejönnek, s érezhetőek az Energiák, feszül a TÉR, s a katolikus pap lassan lenyugszik, egyre jobban van, csendben eltelik vagy egy fél óra, majd Táltos suttog.../
* Nem vagyok én az ÖRDÖG, ATYA! Én a SZERETET vagyok! És szeretlek téged!
Amit most az ölelésemből érzel, amit a kezem melegéből tapasztalsz, az nem más, mint Jézus Tiszta Ölelése és Kezelése! Atyácska, én Jézus Útját járom, csak a te félelmed az, amitől rosszul voltál... A Mennyei ATYA meggyógyít Téged: Püspök!
- Az ördögöt onnan lehet felismerni, hogy kijelenti: NEM LÉTEZIK! / Püspök egyre mélyebb levegőket véve keresi a megoldást, s próbál a helyzeten úrrá lenni/
* Atyácska, ha számodra olyan fontos az ördög, akkor legyen hited szerint! Róla beszélsz évtizedek óta, a misék 80 százalékában erről a nem létező erőről prédikáltok, ahelyett, hogy JÉZUS TISZTA TANAIT hirdetnétek... Most rosszul voltál és már jobban lettél, kérlek, legalább ebben az állapotodban, ne SATANELT emlegesd, összpontosíts a VILÁG VILÁGOSSÁGÁRA! / Táltos tölt egy nagy pohár vizet a papnak és lassan, szeretettel megitatja, majd megmasszírozza a hátát, lefekteti a szobában megbúvó ágyra és hagyja pihenni/
Heffner A (vége az első résznek)